Közös futás, gyaloglás és faültetés Monspart Sarolta emlékére
Két évvel ezelőtt hunyt el Monspart Sarolta tájfutó-világbajnok, aki élete legnagyobb részét az egészségmegőrzés, a futás és a gyaloglás népszerűsítésének szentelte. Sokan neki köszönhetik, hogy a rendszeres mozgás az életmódjuk részévé vált. A Hegyvidék díszpolgára címmel is kitüntetett sportoló emlékét az általa alapított gyaloglóklub mellett most már emlékfa és emléktábla is őrzi a Normafánál.
Margitsziget, Hegyvidék, Balatonboglár, Győr – kiáltották csapatostul a futó- és gyaloglóklubok helyszíneit az érintett tagok, amikor a megjelentek népes táborát házigazdaként köszöntő Pokorni Zoltán megkérdezte, ki honnan érkezett a normafai emlékünnepségre. „A mai napon Saci életét ünnepeljük, és nem a halálára akarunk emlékezni” – mondta a kerület polgármestere, aki arról is beszélt: büszke a Monspart Sarolta által szervezett normafai gyaloglóklubra, amit az önkormányzat igyekszik továbbra is fenntartani.
„Sacinak két családja van. Vagytok ti sokan, és vagyunk mi néhányan, Feledyek, Monspartok” – szólította meg az ünnepség résztvevőit Monspart Sarolta fia, Feledy Botond, a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki felidézte édesanyja egyik kedvenc mondását, amit mára a gyermekei is eltanultak: „amit elkezdünk, azt be is kell fejezni”. Mint mondta, édesanyja nagy álma volt az utolsó pillanatig, hogy a futó- és gyaloglókörökből, valamint az idősek gyaloglóklubjából több százat létrehozzon az országban, ám úgy alakult, hogy „csak” száz jött össze. Ezért az alapítvány Révész Máriusszal, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkárával közösen azon kezdett el dolgozni, hogy ez a szám legalább ötszázra növekedjen.
„Monspart Sarolta már életében legendává vált” – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök, megemlítve, hogy ő volt az első magyar női sportoló, aki lefutotta a maratoni távot, és ezzel bebizonyította, hogy a nők is emberfeletti teljesítményre képesek. Mindig úgy támogatta a nőket, hogy közben a férfiakat is inspirálta, és úgy figyelt oda az idősekre, hogy soha nem állította őket szembe a fiatalokkal. Így volt ez a sportolók és a nem sportolók között is: oly módon segítette a már sportoló tömegeket, hogy közben vonzóvá tette a sportot azok számára is, akik korábban nem mozogtak rendszeresen.
„Úgy tudott támogatni különböző csoportokban lévő embereket, hogy soha nem fordította őket szembe egymással” – összegzett Novák Katalin, aki személyes emlékeit is megosztotta a hallgatósággal. Mint elmesélte, Monspart Sarolta segített neki abban, hogy képes legyen lefutni a maratoni távot. Arra számított, hogy 30 kilométer után érkezik majd a „fal”, és sokkal nehezebb lesz az utolsó 12 kilométer, ám a megfelelő felkészítésnek köszönhetően mégsem szembesült a várt nehézségekkel. Szerinte Saroltától mindannyian megtanulhattuk, hogy a célba be lehet érni futva és gyalogolva is, de „a célt ki kell tűznünk magunk elé, és nem szabad szem elől tévesztenünk, menjünk bármilyen tempóval”.
Monspart Sarolta tiszteletére emléktáblát avatott, valamint egy emlékfát ültetett el Novák Katalin, Pokorni Zoltán és Feledy Botond a Normafa Park Látogatóközpont melletti területen. Ezt követően, a „futás, a mozgás és az egészséges életmód nagyasszonyának” szellemiségéhez méltóan, a szervezők emlékfutásra és -gyaloglásra invitálták az ünnepség minden résztvevőjét.
Monspart Sarolta (1944–2021) 14 egyéni, 9 váltó és 11 csapat magyar bajnoki címet szerzett tájfutásban 1964 és 1977 között. Telente sem pihent, sífutásban hat magyar bajnoki címet gyűjtött be a Vasas SC versenyzőjeként. 1972-ben a Csehszlovákiában rendezett tájfutó-világbajnokságon, 1976-ban pedig a svédországi ötnapos tájfutó versenyen úgy lett első, hogy azokon korábban kizárólag skandináv versenyzők nyertek. 1978-ban maratoni futóként jutott el a világbajnoki ezüstéremig. Ő volt az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a 42 195 méteres távot.
Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség szakította meg, amelybe majdnem belehalt. Hat nap kóma, hat hét intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába. Ennek ellenére a haláláig aktív életet élt.
Két diplomát is szerzett, elvégezte az ELTE matematika–fizika, valamint a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vett részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, valamint 2004-ig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003-ban érdeméremmel ismerte el munkásságát, 2010-ben Prima Primissima díjat, 2018-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott. 2019-ben lett a Hegyvidék díszpolgára, 2020-ban pedig a Nemzet Sportolói közé választották.
Az Idősek Tanácsának tagjaként hivatásának tekintette az idősek egészséges életmódjának, rendszeres testmozgásának előmozdítását. Kezdeményezésére alakult meg 2017-ben az Országos Gyalogló Idősklub-hálózat, aminek részeként több mint száz klub alakult országszerte. A Hegyvidéki Kulturális Szalon Gyaloglóklubját ő maga vezette, nagy odaadással. Mindig a mozgás fontosságára hívta fel a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy a közösségben végzett mozgásnak kiemelt szerepe van az időskori demencia, az Alzheimer-betegségek, a testi és szellemi leépülés megelőzésében.
n.