Művészi értékű díszletek tervezője

„Díszletek a színpadon, a tó közepén, a főtéren vagy egy domboldalon” – ez a címe Götz Béla kiállításának, amely a Hegyvidéki Kulturális Szalonban nyílt meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Jászai Mari-díjas díszlettervező mintegy háromszáz munkájából az aulában és a Tamási Áron-teremben látható válogatás.
A megnyitón Menyhárt Éva, a szalon vezetője köszöntötte az egybegyűlteket: Otaka Masato japán nagykövetet, a művész családját, köztük Götz Anna színművészt, valamint az est házigazdáját, Götz Nándor Artisjus-díjas klarinét- és szaxofonművészt, a Zenélő Budapest művészeti vezetőjét, akivel a Hangok szárnyán a Föld körül előadásain is találkozhatnak a szalon vendégei. A Hegyvidék gazdag kulturális életének részeként méltatta a kiállítást Fonti Krisztina alpolgármester. Köszöntőjében a színház, a színpad csodájáról beszélt, arról a varázslatról, ami képes kiragadni a nézőt a hétköznapokból.Götz Béla a magyar színházi élet prominens személyisége. Végigjárta a ranglétrát; volt diákszínjátszó, segédrendező, ügyelő, világosító, így jutott el a díszlettervezésig. Alig negyvenévesen már jelentős előadások díszletei fűződtek a nevéhez, például a legendássá váló, 1983-ban a Királydombon bemutatott István, a királyé; a művet később kőszínházban is színre vitték. Lenyűgözően sokrétű repertoárjában számtalan műfaj megtalálható, tervezett díszletet klasszikus darabokhoz és a Macskák című musicalhez is. Belsőépítészi munkái láthatók a Parlamentben, a Budapesti Olasz Intézetben és a Madách Színházban.
Kulisszatitkokra derült fény a filmvetítéssel egybekötött, Götz Nándor vezette beszélgetésben. Götz Béla az első díszlettervezői munkáját egy Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott operához készítette 1974-ben, ám ezt felhőszakadás zavarta meg. Második „szereplésével” – Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című drámájának színpadképével – pályája egyik legnagyobb sikerét érte el, a fények és a tükröződések újító látványvilága a szakma és a közönség elismerését is elnyerte. E díszlet megszületésének történetéről is mesélt: tervét az a pillanat inspirálta, amikor Dubrovnikban az egyik villa üvegajtaján megpillantotta a tengercsillogás gyönyörű tükörképét. Félig átlátszó tükrökből olyan teret hozott létre a színpadon, amiben a két szereplő – Bálint András és Mensáros László – hol egy ősi katedrálisba, hol egy mély vízi világba kerülhetett a változó fényekkel.A beszélgetésben megemlékeztek többek között Kerényi Imre rendező, igazgatóról, aki erre a kockázatokkal teli csodálatos pályára „odaragasztotta” Götz Bélát. A rendező feleségét, Felkai Anikót úgyszintén a nézők között üdvözölhettük, míg a nagy hatású mentorok és kollégák közül Várkonyi Zoltán, Nádasdy Kálmán, Sík Ferenc, Ruszt József, Kapás Dezső neve is elhangzott.
A díszletekről készült képeken láthatjuk, hogy egyvalamiben hasonlítanak: mindegyik teljesen más – jellemezte a munkákat a moderátor. Egy-egy darabbal kapcsolatban mindig a nulláról, előre eltervezett szándék nélkül kezdte Götz Béla a gondolkodást. Az adott színdarab mögött lévő teljes kultúrát átértékelte, friss szemlélettel akarta megvalósítani, ezzel a maga idejében előremutató térépítési technikát alakított ki, makettban gondolkodott. Zenei affinitása a Brecht-daraboknál játszott fontos szerepet.
A Macskák története új korszakot nyitott a magyar színházi életben. A londoni ősbemutató után először Budapesten, a Madáchban – új elgondolásban, non-replikaként – tűzték műsorra a darabot, a feledhetetlen premieren Andrew Lloyd Webber zeneszerző külön gratulált Götz Bélának. A színház és a zeneszerző között ezután egyedülálló együttműködés kezdődött.Arról is szó esett, hogy a díszlettervezés polihisztor szakma, képzőművészeti tehetség, műszaki tudás, irodalom-, történelem-, művészettörténet-, zeneismeret szükséges hozzá. A családban ez egy olyan kiindulópont volt, amihez bármelyik irányból lehetett csatlakozni, így lett Götz Anna színésznő, míg Götz Nándor zenész.
Götz Béla a Macskák, az István, a király és a Csíksomlyói passió előadásokkal végigjárta Európát. Pályája fontos állomása volt a Szentendrei Templom téri játékokon a Dundo Maroje, valamint a Budapesti Operettszínházban sokáig sikerrel játszott Rómeó és Júlia. A díszletekről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy munkái önállóan is képzőművészeti értékeket képviselnek.

Szepesi Dóra

Götz Béla kiállítása 2024. január 5-ig tekinthető meg a Hegyvidéki Kulturális Szalonban (Törpe utca 2.).