Emlékezés a kommunizmus áldozataira

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én hurcolták el a szovjetek, majd nyolc évig tartották fogva a Szovjetunióban. Ez volt az első egyértelmű lépés a magyarországi kommunista diktatúra felé vezető úton. A történtek a demokrácia és az alapvető szabadságjogok sárba tiprásának jelképévé váltak, ezért döntött úgy 2000. június 13-án az Országgyűlés, hogy a letartóztatás napját a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává teszi.
A Hegyvidéken is hagyomány, hogy az önkormányzat megemlékezik mindazokról, akiket bármely kommunista rendszer megölt, vagy megnyomorított, bebörtönzött, munkatáborba zárt, megkínzott, ellehetetlenített, menekülésre kényszerített. Előttük, a levéltári adatok szerint legalább 100 millió áldozat előtt hajtott fejet Pokorni Zoltán polgármester és Fonti Krisztina alpolgármester, akik közösen koszorúzták meg a Gesztenyés kertben gróf Esterházy János szobrát.„Rendkívüli ember volt, aki az elszakított Felvidék országgyűlési képviselőjeként kiállt a kisebbségbe szorult magyarok jogaiért, és ugyanígy felszólalt a szlovák kisebbség érdekében a magyar parlamentben, miután Felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz” – fogalmazott Pokorni Zoltán, majd arra is emlékeztetett, hogy Esterházy, egyedüliként a szlovák parlamentben, nem szavazta meg a zsidók kitelepítéséről hozott törvényt.
Ennek ellenére először a szovjetek, majd a szlovákok tartóztatták le őt. Hamis vádakkal tíz év szibériai kényszermunkára vitték, közben Csehszlovákia halálra ítélte, arra hivatkozva, hogy együttműködött a nácikkal. A büntetést később életfogytiglani börtönre változtatták. Az elveihez mindvégig ragaszkodó gróf a börtönében halt meg 1957-ben.
„Esterházy János a mi hősünk is, mivel egy rövidebb ideig itt élt az Istenhegyi úton, és a családja még tovább volt hegyvidéki. Életútja példaértékű számunkra, hiszen talán nincs is olyan magyar közöttünk, akit valamilyen formában ne érintett volna a kommunista diktatúra” – mondta a polgármester, azt is megemlítve, hogy a megemlékezés előtt néhány nappal Budán összetűzésbe kerültek egymással a kitörés napján felvonulók és az ellentüntető antifasiszták. Most először történt tettlegesség, ami Pokorni Zoltán szerint ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az ukrajnai háború, mert az erőszak semmire sem megoldás.

-os