Spóroljunk a gépészeti beruházásokkal – de hogyan?

Az épületgépészet azért kulcsfontosságú az energetikai megtakarítások sikere szempontjából, mert hiába minden erőfeszítés, költséges szigetelés vagy okos szellőztetés, ha a fűtési rendszer nem szabályozható. Sajnos ez esetben is igaz, hogy az elsőre forradalminak tűnő olcsó módszerek gyakran nem bizonyulnak a hosszabb távon is legjobb megoldásoknak.
A gépészeti fejlesztések, jellegükből adódóan, a legkevésbé sem ötletszerűen, hanem minden esetben szakszerű, mérnöki számításokon nyugvó tervezés alapján készülnek. Mindennek a kezdete pedig az úgynevezett „hőszükséglet-számítás”, ami meglehetősen egzotikusan hangzik, sokszor még a szakmabeliek is idegenkednek tőle, pedig enélkül nehéz méretezni a hőleadókat és hőtermelőket. Persze a fűtés működhet, csak nem optimális mértékben, azaz a túlméretezés miatt pazarlás jelentkezik, vagy alulméretezés miatt a rendszer nem (vagy drágán) tudja kifűteni az épületet. A számítás sokszor már a beruházáskor megtérülhet.
A legegyszerűbb és közismert gázkonvektorok egy beállított hőmérséklet tartására alkalmasak, eléggé gazdaságtalan módon. Persze vannak modernebb, okosabb konvektorok, és lehet a már meglévőket is okosítani, de a ma már elterjedt kondenzációs kazánok sokkal jobbak, mert az alacsonyabb fűtési hőmérsékletek miatt hatékonyabbak. Ezeknél az eszközöknél nem érdemes kb. 60 fok fölé állítani a radiátorokban keringő víz hőmérsékletét. Erre valószínűleg a szerelő is felhívja a figyelmet a javasolt éves karbantartáskor.
Jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen fűtési rendszert korszerűsítünk. A meglévő kazán cseréje nyilvánvalóan egyszerűbb eljárás technikailag és engedélyeztetés szempontjából is, mint például a konvektorok leváltása. A legbonyolultabb a gázrendszer mérőóra utáni részét is érintő változtatás, ami már a gázművek bevonását is igényli.
Csere esetén felmerül az energiahatékony hőtermelő rendszerek energiahordozójának kérdése is. Most drága a gáz, célszerű lehet áttérni valamilyen megújuló energiaforrásra, biomassza-tüzelésre. Fontos azonban alaposan körüljárni a kérdést, mert a pillanatnyilag tetszetősnek tűnő fatüzelés járulékos feladatokkal jár – például rendszeresen meg kell rakni a kályhát.
A frissen vágott fa mintegy 50% nedvességet tartalmaz, ami miatt a fűtőértéke is csak a fele a száraz keményfáénak. Emiatt nem szerencsés súlyra venni a tűzifát, hiszen azzal a vízért is fizetünk, míg a térfogat nem változik a nedvességtartalommal. Fel kell készülni arra is, hogy a friss tüzelőt érdemes két évig esőtől védett helyen, szabad levegőn szárítani.A vegyes tüzelésű kazánok és a faelgázosító kazánok jellemzője, hogy már fűtési rendszerekhez csatlakoznak, azaz nem egy magában álló kandallót, cserépkályhát kell elképzelni, hanem egy komplett radiátoros rendszert és egy akár köbméteres puffer-tárolótartályt. A lignit a portermelése miatt kifejezetten nem javasolt tüzelőanyag, a hulladéktüzelés pedig a felszabaduló káros anyagok miatt évek óta tiltott, továbbá a fűtési rendszerre gyakorolt hatása sem kedvező.
Az épületgépészeti beruházások palettáján megfontolandó lehetőség az aktív szellőzési rendszerek beépítése, amelyek a mellékhelyiségek levegőjét juttatják a külvilágba, és azokba a lakószobákból szívnak levegőt. A lakossági viszonylatban akár negyedmillió forintból utólag is megvalósítható rendszer nagy előnye a penészesedés megelőzése.
Ennél komolyabb fejlesztés a hővisszanyerős szellőztetés, ami azonban összetettebb gépészeti megoldást és légvezető csatornákat igényel az egész épületben. A többmilliós bekerülése miatt ez gazdaságilag valószínűleg nem éri meg, de vannak kisebb, egy-egy helyiségre alkalmazható megoldások is, amiken érdemes elgondolkodni. Ezekkel a váltakozó irányban áramoltató egységekkel jelentősebb hőenergia-veszteség nélkül biztosíthatunk állandó légcserét helyiségenként néhány százezer forintból.
Manapság nagyon népszerűek a hőszivattyúk. A hétköznapokban klímának, split-klímának nevezett berendezések legtöbbje télen fűteni is tud. Az egyszerűbbek a kinti levegőből nyert hőt a benti levegőnek adják át, de vannak olyanok is, amik a kinti levegőből a víznek adják át a hőt, és ez a radiátorokon keresztül melegíti a szobát, vagy akár használati meleg vizet is elő tudnak állítani.
A klímák érdekessége, hogy nagyon magas a hatásfokuk. Ennek oka, hogy a számítás pozitív oldalán – az elektromos áram mellett – szerepel a kinti levegő hője is, ami ingyen van. Ezért a hatásfokuk nem összehasonlítható más hőtechnikai eszközökével, például a kondenzációs gázkazánokéval. Elvitathatatlan előnyük, hogy nem kell hozzájuk bonyolult csőhálózat, ezért gyorsan és olcsón telepíthetők, ráadásul a fűtési időszakra akár kedvezményes elektromos „H” tarifa is igényelhető a működtetésükhöz.
Egy teljes lakás vagy épület esetén a fűtésre optimalizált klímák beruházási igénye egy kazán költségéhez mérhető. Használatuk kiegészítő megoldásként javasolható, mert a +5/–5 fok közötti hőmérsékleti zónában a gyakori leolvasztás miatt erősen romlik a hatásfokuk, ebben a tartományban drágábbá válik az üzemeltetésük.
A számítások egyértelműen mutatják, hogy a legnagyobb megtakarításokat nem a különböző fűtési rendszerek telepítésével, hanem az épület, lakás szigetelésével érhetjük el. Ez a lépés még egy egyébként korszerűtlen, gazdaságtalan fűtési rendszerrel társulva is jelentős spórolást eredményez.

B. I.