Többet ésszel, mint penésszel!

Néhány évszázaddal ezelőtt a szegényebb néprétegeket azért rázták meg kevésbé a bakteriális fertőzések (és a vérbaj), mert kénytelenek voltak a penészes kenyeret is megenni, amiben sok antibiotikum volt. A penész mentette meg az életüket – sokkal a penicillin feltalálása előtt.
Manapság inkább a tüdőbe jutó gombaspórák káros egészségügyi hatásairól hallani. A gombák által termelt toxinok súlyos légzőszervi bántalmakat okozhatnak, nem mindegy tehát, hogy a penészt esszük (sajt, szalámi), vagy belélegezzük!
Ehhez képest vannak, akik számára a falakon terjedő penészfoltok csupán ártalmatlan lakótársak, elég azokat évente egyszer, tavasszal letakarítani. Mások ugyanakkor szinte hisztérikusan burkolódznak klórszagba novembertől áprilisig, hogy megelőzzék a spórák folyamatos belélegzését és a krónikus irritáció kialakulását. Lássuk, miért telepszik meg lakásainkban a penész, és mik a megoldási javaslatok!

Biológia

A penészgomba spórái mindenütt jelen vannak a levegőben – ezért penészedik meg a nyaralás idejére otthon felejtett kenyérszelet, valamint télen a fal is –, de csak ott tud megtelepedni és elterjedni, ahol tartósan nedves környezet várja. Például a borospincékben. De mitől nedves folyton a lakás belső fala és az ablakok alsó része?
A levegő a hőmérséklet függvényében képes bizonyos mértékű nedvesség tárolására. A meleg levegő többet fogad magába, a hideg kevesebbet. Amikor kint 5 Celsius-fok van, és esik az eső, a levegő valószínűleg akkor is szárazabb, mint a bezárt, 20 fokos lakásban – egyszerűen azért, mert az 5 fokos levegőbe kevesebb pára fér.
Ha a párával telített meleg levegő lehűl, a nedvesség kicsapódik. Ez történik egy hegyoldal mentén felemelkedő felhővel és a szobában a hideg fallal, plafonnal érintkező levegővel is (hogy a nyári melegben felszolgált hideg söröskorsóról ne is beszéljünk).

Fűtsünk, vagy ne fűtsünk?

Sok szakértő javasolja, hogy fűtsünk, mert a melegebb levegőben több pára „fér el”, így a víz a levegőben marad, és nem jelennek meg kisebb-nagyobb cseppek a falon. Ez önmagában igaz, de csak addig, amíg a falak is ugyanolyan melegek, mint a levegő. Például a jól megépített és kellően szigetelt lakásokban.
Gyakran hallani, hogy ha a lakás levegőjét alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk, akkor az ugyan kevesebb nedvességet tud tárolni, de nem is alakul ki olyan markáns hőmérséklet-különbség a falak mentén, így nem csapódik ki a pára, azaz nem keletkezik élettér a penészgombáknak. Ez is igaz, de vajon akarunk-e engedni néhány fokot a lakásunk hőmérsékletéből?
Otthonunk leghidegebb pontjai általában a födém, azaz a plafon alatti vagy a padló feletti sáv és természetesen a szabadon álló épületsarkok. Ha a lakás alatt egy másik fűtött lakás van, akkor lent kevésbé alakul ki hideg zóna.
Ha az épület falazatába beépített különböző anyagok (például a „meleg” tégla és a „hideg” beton) eltérő mértékben vezetik a hőt, különböző hőmérsékletűek lesznek, amit a falon is érezni lehet. A betonfödém gyakran hidegebb, mint a környező téglafal, ezért alakulnak ki ott az úgynevezett „hőhidak”, amik a páralecsapódás és penészedés forrásai.

Szellőztessünk!

Miért van egyáltalán pára a lakás levegőjében? Egyrészt folyamatosan lélegzünk, másrészt ruhát szárítunk, főzünk, fürdünk, mosogatunk, ami mind intenzív gőzképződéssel, párolgással jár. Vannak szobanövényeink is, amelyek az öntözővizet nagyrészt elpárologtatják. Ez nem baj, mert a bőrünk és a nyálkahártyánk – a penészhez hasonlóan – sokkal jobban érzik magukat párában, mint száraz levegőben.
Ha a lakás levegőjét rendszeresen kiengedjük, akkor megszabadulunk a felesleges párától. Minél hidegebb a beáramló levegő, annál szárazabb, ráadásul bent felmelegszik, emellett megnő a nedvességtartó képessége, ami órákon át elnyeli a felesleget. Ezért még borongós, nyúlós, esős napokon is érdemes optimális esetben háromszor röviden, de intenzíven szellőztetni.

*

Melyik elméletnek van igaza? A lakosságot erősen megosztó kérdésekben – úgymint labdarúgás, vírusjárvány, globális felmelegedés stb. – általában nem szerencsés állást foglalni. Ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy a probléma súlyának és a lakása adottságainak figyelembevételével alakítsa ki a számára legjobb megoldást, a fent ismertetett szempontok szerint. Ne nyugodjunk bele az egészségkárosító és csúnya foltok terjedésébe!

(Barta)