Ádám Ottó és színháza Bajor Gizi otthonában

„Ádám Ottó egy olyan korban, amikor kötelező, magától értetődő, alapvető kulturális, művészeti tény volt, hogy a rendezőké a színházteremtő főszerep, azt mondta nekünk, rendezőknek: »Értsék meg uraim, hogy a színészeik nélkül nem léteznek«. Ő volt a mesterünk” – fogalmazott köszöntőjében dr. Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum (OSZMI) igazgatója a Múzeumok Éjszakáján, a Bajor Gizi Színészmúzeum legújabb időszaki kiállításának megnyitóján.Egy emlékezetes történetet is megosztott a jelenlévőkkel a Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőről, színigazgatóról. „A nyolcvanadik születésnapján a Madách Színházban, tiszteletünk jeléül, ünnepséget rendeztünk neki, ám ő nem volt hajlandó eljönni. Ahogy egész életében, amikor csak tehette, kerülte a nyilvános hacacárékat, mert szerinte ezek jellegüknél fogva nem lehetnek őszinték. Ádám Ottó nem gondolta, hogy a képzőművészet nyomában lázadó dadaista gesztusokkal kellene felforgatni a világot, ám elképesztő bölcsességgel szemlélte ilyen irányú tevékenységünket. Ha most engedélyt kérhetnék tőle, hogy átmehetek-e ezen megnyitó után a Műcsarnokba, Az Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa című tárlatra szónokolni, akkor körülbelül így engedne el: »Jó nagy marhaság, de persze menjen csak, mondjon oda nekik, magát erre úgyse nagyon kell biztatni.«”
Bodolay Géza ezután Götz Béla díszlettervezővel, B. Turán Róbert drámaíróval és Müller Péter íróval beszélgetett egykori kollégájuk, művésztársuk életművéről. Ádám Ottó 1928-ban, Kohn Gyula és Jakuber Irén gyermekeként, Kohn Zsigmond néven született. 1944-ben családjával együtt a bergen-belseni lágerbe deportálták, majd ugyanebben az évben Svájcba menekült. 1945-ben hazatért Kolozsvárra, ahol pszichológusnak tanult, később átiratkozott az orvosi egyetemre, de két év után megszakította tanulmányait.Harag Györgynek köszönhetően 1948-ban felvételizett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1952-ben szerzett diplomát. Vizsgarendezése – Kornyejcsuk: Ukrajna sztyeppéin – emlékezetes sikert aratott a Miskolci Állami Nemzeti Színházban. 1953-ban a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője, 1956-tól a Madách Színház rendezője, később főrendezője, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1959-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, évtizedeken át ő volt a színész főtanszak vezetője.
„A Madách Színház őskora Ádám Ottó nevéhez fűződik. Sokan azt mondták, hogy a társulat – ebben volt is némi igazság – nagy művészek, zsenik gyülekezete volt. Ádám Ottó, akiben egyesült a művész, a pszichológus és egy bölcs rabbi személyisége, különös érzékenységgel irányította ezt a társulatot, amelyben még az epizódszerepeket is kivételes tehetségek játszották. Pedig Ádám Ottó megjárta a poklot, amit holokausztnak neveznek – emelte ki Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, aki szerint Ádám Ottó a bergen-belseni pokolból úgy jött ki, hogy képes volt megteremteni egy olyan színházat, amiben az emberség és a jóság kapta a főszerepet.„Csodálatos, jó viszontlátni az ikonikus munkáit! – értékelte a kiállítást Ádám Eszter operaénekes, Ádám Ottó unokája, aki legkedvesebb emlékeit is megosztotta lapunkkal. – Nagypapám nagyon okos ember volt, kilenc nyelven beszélt. Tőle hallottam először Puccini áriáit, sokat beszélgettünk a zenéről. A legjobb barátom volt.”
Az operaénekesnő arról is beszélt nekünk, hogy mire tanította őt a nagyapja: „Mindig azt mondta nekem, hogy a művészethez alázat kell. Tisztelni kell a művészeket és a közönséget is. A legfontosabb pedig az, hogy mindig maradjunk emberek. Ebben a világban a barátság és az egyenesség a legnagyobb érték.”Az Ádám Ottó életművét bemutató időszaki kamarakiállítás mellett hangulatos jazzdallamok, Balog István Jupiter Theátruma vagy A vándorló színészek című egyfelvonásos darabja, a közkedvelt TESSÉK zenekar koncertje, A turné című film beszélgetéssel egybekötött vetítése, interaktív tárlatvezetés és Hunyadi Máté színművész előadásában megzenésített Petőfi-versek is várták a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján Bajor Gizi egykori otthonában. Sőt, az épület alagsorában egy árnyszínházi laboratóriumot is megnézhettek.
„Ez a nap igazi ünnep számunkra – összegzett Szebényi Ágnes, a Bajor Gizi Színészmúzeum munkatársa. – Nemcsak a színház világával kapcsolatos különlegességeket tudjuk megmutatni a közönségnek, de az esemény egy élménydús csapatépítésre is lehetőséget ad.”

Boussebaa Mimi

Az Ádám Ottó és színháza című kamarakiállítás december 31-ig látogatható. Cím: Bajor Gizi Színészmúzeum, Stromfeld Aurél út 16.