Dezső és más különleges hegyvidéki fák

A Kék Golyó utca 15/a járókelők számára láthatatlan kertjében él egy gesztenyefa, amelyet nem csak a száz év feletti kora tesz egyedivé. A ház egyik lakója jól ismeri a legalább 25 méter magas növény történetét, hiszen azt gyerekkorában ültette az édesapja. Ráadásul nem is egyedül, hanem az akkoriban szintén a házban lakó Bárdos család tízévesforma gyerekével együtt.A két fiú 1910 körül az egyik ősszel egy barnán csillogó gesztenyét talált, amelyet gondosan elültetett a kertben. A mag kicsírázott, fává cseperedett, és tanúja volt, ahogy "gazdájából", Bárdos Lajosból híres zeneszerző, karvezető, zenetudós lett. Azóta is lombjával védi a társasház lakóit.
Sajnos a gyerekek nem gondolkodtak évszázados távlatokban, így a fa a mai méretében már nem fér el a kertben, koronája féloldalas, mert eléri az épület falát. Ez azonban nem csökkenti értékét, különösen nem a környék madarai szemében. Kedvelt pihenőhelye az örvös galamboknak, szarkáknak, szajkóknak és rigóknak, sőt, néhány évvel ezelőtt varjak választották lakóhelyül, és jókora fészket építettek az ágai közé. Nagyjából tíz éve egy méhcsalád költözött a fa egyik odvába. Annyira ragaszkodtak az új otthonukhoz, hogy a kihívott méhészmester sem tudta befogni és áttelepíteni őket.
Szerencsére a lakóközösség mindent megtesz a különleges fa egészségének megőrzése érdekében, évente kétszer gondoskodik az aknázómolyok elleni permetezésről. Ami ellen azonban nem lehet védekezni, az az időjárás: 2014-ben egy nagy vihar során letört a fa egyik nagy ága. Az ekkor elvégzett dendrológiai vizsgálat igazolta, hogy a növény jó egészségnek örvend, nem korhad, így még hosszú évtizedekig boríthatja árnyékba és szórhatja tele terméseivel a kertet. A szakszerű sebkezelés és koronakönnyítés elvégzése óta nem érte újabb károsodás a csodálatos vadgesztenyét.
Érdekesség, hogy a házon Bárdos Lajos szintén zeneszerző öccse, Deák-Bárdos György emléktáblája látható. A Bárdos Lajos által alapított Magyar Kórus emléktáblája a Kiss János altábornagy utca 55. falán található, továbbá mindkettőjük nyughelye a Hegyvidéken, a Farkasréti temetőben van.

*

A következő érdekes fa megtekintéséért a Vércse utca 27.-be kellene elmenni, de kintről ezt sem látni, legfeljebb a lombja kandikál ki a csinos villaépület mögül. A mára terebélyes koronát nevelő hárs alatt egykor híres emberek üldögélhettek, hiszen a korábban itt álló földszintes ház a második világháború idején dr. Füst Milánné Helfer Erzsébet tulajdonában állt, és Füst Milán költő is itt lakott.
A vészkorszakot a pincében rejtőzve élte túl a pár, majd 1944-ben – legalábbis papíron – többeket beköltöztettek a házba. Az eljárásban név szerint is megjelenő vitéz Hámory Dezső hadbiztos-századosról a költő később mint életük megmentőjéről ír. Itt lehetett az a hatalmas dolgozószoba is, aminek csak az emléke maradt fenn, mert a házat ’45-ben lebombázták. Ekkor pusztult el a ma százévesre becsült hárs párja is.
A megmaradt példány túlélte a háborút, és begyógyította repeszek okozta sérüléseit, amelyek forradásai ma arcot formálnak a törzsén. Ettől annyira egyénivé vált, hogy még nevet is kapott: ismerősei Dezsőnek hívják.

*

A harmadik fa, egy hatalmas tölgy a Lidérc lépcső tetején, a Lidérc utca és az Ördögszikla köz találkozásánál, egy bárki által meglátogatható közterületen áll. Koronája kissé felemás, amit az Ördögszikla köz leaszfaltozása és megnyitása után erre terelődő forgalom okozott. Korát 90-100 évre becsülik, aminek az az alapja, hogy már az 1940-es években nagy méretű faként említik a korabeli turistakönyvek.
Jól ismert tájékozódási pont volt: a környék lakói az 59-es villamos végállomásától gyalogosan erre közlekedtek, és az iskolások is itt pihentek meg, beszélgettek az élet mindennapi dolgairól. Az egykor bőven termő gyümölcsösökből a sváb asszonyok erre vitték nagy kosaraikban ízletes gyümölcseiket a közeli piacokra.
A tekintélyes tölgy mögött akkor még állt a faléces kerítés és a mezőőri lak, amelyet 1958-ban elbontottak. A sötétzöld lombjával ma is impozáns látványt nyújtó fa azóta védtelen, mögötte beépítetlen terület húzódik.

*

A „Keressük a Hegyvidék szép, különleges fáit!” kezdeményezés határideje már lejárt, de – a zoldpont@hegyvidek.hu e-mail-címen – a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája továbbra is szívesen fogadja a közterületen vagy magánkertekben álló, valamilyen szempontból különleges fákról szóló beszámolókat. A legérdekesebb növényeket időről időre lapunk hasábjain is bemutatjuk.

(Barta)