Egyre sokszínűbb a városi kaszálórét

A Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodájának kezdeményezésére egyedi kísérlet zajlik az Istenhegyi úti városi kaszálón. A cél, hogy minél több növényfaj éljen, és nagy diverzitású, természetközeli gyepvegetáció alakuljon ki ezen a városi gyepfolton.
Ennek érdekében ritkábban és nagyobb fűmagasságot megtartva kaszálják a gyepet a szakemberek, a szénát pedig eltávolítják, hogy ne emelkedjen a terület tápanyag-ellátottsága. Az enyhén lejtős gyep fajösszetételének alakulását rendszeresen felmérik a terület három különböző adottságú pontján.
Az idei eredményeket a 2018-as felmérés adataival összevetve megállapítható, hogy az összegzett fajszám alig változott, miközben vannak betelepülő és eltűnő fajok is. Már nincs a területen csillagpázsit és ragadós muhar, megjelent viszont a vadmurok, a kecskebúza és a hegyi len.
A fajszámnál jelentősebb változások mutatkoztak a fajok tömegességében. A kaszálások számának csökkenése több fűféle visszaszorulását eredményezte, a leglátványosabban a meddő rozsnokét. A "gyomfű" korábban a felület mintegy 40%-át foglalta el, mára azonban ez az érték 1-6% közé esett vissza. Kisebb mértékben, de szintén meggyengült az egérárpa és az évelő keskenylevelű perje állománya is.
A füvek részbeni visszaszorulásával felszabaduló részeken több kétszikű – mások mellett a kender ziliz, az orvosi atracél, a mezei katáng, a tarka koronafürt, a sarlófű és a piros árvacsalán – állománya gyarapodott. Ezek a vadvirágok színes szirmaikkal szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak, és sok rovart odavonzanak. Előretörésük egyértelmű visszaigazolása a ritkább és magas tőmeghagyással alkalmazott kaszálás sikerének.Ugyanezt mutatja a természetközeli száraz gyepekre jellemző fajok, például a vajszínű ördögszem, a zászlós csüdfű és a lenlevelű zsellérke jelenléte is. A városi kaszáló növényzetének összességét értékelő botanikai mérőszámok mind a diverzitás, mind pedig az egyenletesség szempontjából enyhe, de határozott emelkedést igazoltak.
A tudományos feltárás rideg számai mellett említést kell tenni a területet érő sajátos hatásokról is, hiszen a gyepfoltot egy nagy forgalmú út és több társasház veszi körül. A rétre hordott növényi hulladék tápanyagokban gazdagította a környezetét, aminek hatására a korábbi farakás helyén a száraz gyepekre nem jellemző gyomok jelentek meg. A lépcső felújításakor megbolygatott földfelszínen szintén idegen fajok bukkantak fel, például az inváziós fenyércirok és a parlagfű. Szerencsére ezek az agresszív gyomok nem szorítottak ki természetközeli fajokat, de félreérthetetlenül rámutattak az emberi hatások következményeire.
A rendszeres állapotfelméréseket elvégző dr. Csontos Péter terepbotanikus a már alkalmazott kezelési műveletek mellett javaslatot tett a kis rét sávos kaszálására is. A munka az Istenhegyi útra merőlegesen kialakított három sávban különböző időpontokban történne, ami biztosítaná, hogy a teljes tenyészidőszakban mindig legyen érintetlen gyeprész, ahol a rovarok táplálékot és búvóhelyet találnak.
Az arrafelé közlekedő hegyvidékieknek talán fel sem tűnik ez a kis zöld folt, amely azonban rengeteg növénynek és állatnak az otthona. Ezek között szerencsére sok kifejezetten szép és ritka faj is akad, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. Még most, az őszi nap bágyadt fényénél is felfedezhetünk lila lucernavirágokat, vagy megpillanthatjuk a katáng világoskék szirmait a téli pihenőre térő városi legelő peremén.

BI.