Nárcisz Futás egy jó ügyért
„Amikor a dédi már nagyon öreg volt, és mindig az ágyában feküdt, mindennap elmentünk hozzá. Megsimogatott, és azt mondta, legyek jó. Aztán egyszer nem kelt fel többet, én pedig sírtam, de az anyukám azt mondta, hogy a dédi néz engem az égből, és örökké velem lesz. Remélem, most is lát, mert az ő kedvéért futok” – így magyarázta el Marci, miért jött el szívesen több száz óvodás és kisiskolás társaságában a Gesztenyés kertben rendezett Nárcisz Futásra. A rendezvény célja, hogy a fiatalabb korosztály figyelmét is felhívja a betegséggel küzdő és az életük végén járó emberek támogatásának fontosságára.
Az emberi méltóság megőrzése az élet legutolsó pillanatáig mindenkinek alapvető joga, amit biztosítani kell – ezt vallja a gyógyíthatatlan, elsősorban daganatos betegek humánus ellátását végző Magyar Hospice Alapítvány. Továbbá azt is, hogy a végső stádiumban lévők számára a szakszerű gondozás mellett a feléjük áradó szeretet az, ami megkönnyíti a mindennapjaikat. Elég egy kedves szó, egy érintés, de az is, ha tudják: lélekben sokan velük vannak, gondolnak rájuk.
A Nárcisz Futást minden évben az alapítvánnyal közösen szervezi meg a Hegyvidéki Önkormányzat és a Hegyvidéki Szabadidősport Nonprofit Kft. A programon, a hagyományoknak megfelelően, az idén is a XII. kerületi óvodások és alsós kisiskolások vettek részt, de akár felnőttek is teljesíthették a távot.
A szervezők szerint a sport az a terület, amivel a legkönnyebben lehet megértetni a kicsikkel, hogy nemcsak a győzelemről szól az élet, hanem a vereséget is el kell fogadni. Gondoljunk erre, amikor betegségekkel vagy szeretteink elvesztésével szembesülünk! – tanítja az alapítvány, abban bízva, hogy az így megszólított gyerekek felnőttként cselekvő együttérzéssel viszonyulnak majd a segítségre szorulókhoz, és könnyebben szembenéznek az elmúlással. Nem utolsósorban a futással erőt adnak a betegeknek és családtagjaiknak, azt üzenik, hogy nincsenek egyedül.
„Ezúttal közel ötszáz kisgyermek állt rajthoz a futáson, amely ma már egészen természetesen hozzátartozik a kerületi oktatási és nevelési intézmények, de nyugodtan mondhatom, hogy az egész Hegyvidék életéhez – fogalmazott a versenyt elindító Fonti Krisztina alpolgármester. – Kapcsolódik az őszi nárciszültetési programhoz, amikor ezeket a kedves, sárga virágokat együtt ültetjük el a gyerekekkel és a Hospice Alapítvánnyal, hogy a kicsik nyomon követhessék a növények fejlődését. Így megismerik azt a körforgást, ami a születéssel kezdődik és az elmúlással végződik, és ami maga az élet. Fontos, hogy emellett megtanulják azt is, a betegekről, az idősekről, az elesettekről való gondoskodás elengedhetetlen!”
A gyerekeket köszöntő Berg Judit írónő az elefántok szokásairól mesélt. Elmondta, hogy ezek a hatalmas állatok soha nem hagyják el egymást, életük végéig együtt maradnak. Ha egy kiselefánt gödörbe esik, a többiek segítenek neki kijutni onnan, az öregeket pedig mindig bevárja a csorda, hiába mozognak lassabban.
Az írónő kijelentette, hogy érdemes példát venni az elefántokról, mert jó olyan csapatba tartozni, amiben teljesen természetes az egymásról való gondoskodás. Arról nem is beszélve, hogy az elefántoknak nemcsak szó szerint, hanem átvitt értelemben is óriási a szívük. Pontosan mint a Nárcisz Futáson elinduló összes gyereknek, Marcinak és a többieknek, akik ismeretlenül is megédesítették a gyengék és betegek egy napját.
mm.
A Magyar Hospice Alapítvány munkájáról, a különböző programokról a hospicehaz.hu honlapon lehet bővebben olvasni.