Újabb életmentő eljárás a Szent János Kórházban

– Néhány héttel ezelőtt a Szent János Kórház Intervenciós Radiológiai Részlegén jártunk, ahol megtudtuk, hogy már ott is lehetővé vált a műtétre nem alkalmas daganatos betegek kezelése. Most újabb innovációról kaptunk hírt: az intézmény Neurovaszkuláris Egységében megtörtént az első neurointervenciós beavatkozás. Mesélne erről a módszerről?

– Ahogyan azt az intervenciós radiológián is láthatták, az intervenció lényege, hogy a bőrfelszín felnyitása, azaz vágás nélkül tudunk éren belüli műtétet végezni. Míg az intervenciós radiológián a daganatos sejtekben, valamint az alsó végtagi erekben történik a kezelés, addig itt, a Neurovaszkuláris Egységben a neurointervenció – amit magyarul, a szívkatéterezés analógiájára, agykatéterezésnek fordíthatunk – segítségével az agyat ellátó, nyaki és koponyán belüli ereken lévő kóros elváltozásokat tudjuk minimálisan invazív módon kezelni. Emlékszem, az első két héttel ezelőtt, egy szombati napon történt.

– Tudomásunk szerint egy nyolcvannégy éves betegről van szó, aki stroke tüneteivel került kórházba. Mi történt?

– A beteget enyhe lefolyású, a bal agyféltekét érintő stroke tüneteivel mentő szállította a Szent János Kórház Neurológia Osztályára. A nyaki és agyi ereiről a radiológián CT-felvételek készültek. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a nyaki főverőérben jelentős szűkületet okozó, érelmeszesedéses plakk van, amelynek a felszínéről elsodródó vérrögök okozták az agyi erek elzáródását. Ezután az enyhe lefolyású stroke-ot okozó nyaki érszűkület sikeres agykatéteres kezelésére került sor intézményünk Neurovaszkuláris Egységében. A páciens jobb oldali csuklóartériájából katétert vezettünk a bal oldali nyaki főverőerébe, majd egy vékony mikrodróttal áthaladtunk az ér beszűkült szakaszán, és azt lefedtük egy belső érhálóval, szaknéven stenttel. Ezt követően a vérrögök elsodródásától a stent által már védett érszakaszt egy felfújható ballonnal kitágítottuk, a szűkület teljes feltágulását elérve. A neurointervenció a többi között az ilyen jellegű érszűkületek kezelésére alkalmas. Legfőbb előnye, hogy a hagyományos sebészeti módszerekkel ellentétben szike nélkül olyan betegeken hajthatunk végre életmentő beavatkozásokat, akiknél életkoruk vagy társbetegségeik miatt a műtét magas kockázatot jelentene.

– Hogy van most a beteg?

– A történtek ellenére jól!

– Csak a műtétre nem alkalmas betegek számára jelenthet jó megoldást a neurointervenció?

– A nemrégiben megjelenő, nagy számú beteget hosszú ideig vizsgáló nemzetközi tanulmányok adatai alapján az agyat érintő érszűkületek sebészi és katéteres kezelése között a stroke megelőzésében mint eredményben nincs különbség. Egyik sem rosszabb a másiknál. A neurointervenciós eljárások azonban jóval kisebb megterhelést jelentenek a páciensnek, ami kiemelten fontos a főleg idősebb, több társbetegséggel is érintett betegek esetében.

– Hogyan ismerhető fel a stroke?

– Kar és/vagy láb bénulása, gyengesége, beszédzavar, az arc elferdülése, ájulás, eszméletvesztés – ezek a legjellemzőbbek, de akkor is gyanakodnunk kell, ha a betegnek hirtelen elmegy a látása, majd akár néhány perc után visszatér, és a tünetek epizodikusan, mondjuk tizenöt-húsz percenként ismétlődnek.

– Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni?

– A stroke kezelésében van egy angol kifejezés: „time is brain”. Tehát fontos az idő! Ha ugyanis az artéria, aminek az a feladata, hogy vért szállítson az agyba, elzáródik, akkor az érintett agyterület nem kap oxigént, az idegsejtek pusztulásnak indulnak. Éppen ezért a keringés visszaállítását mielőbb meg kell oldani. Súlyos tünetek esetén ne a családtagokat riasszuk, ne találgassunk! Késlekedés nélkül hívjuk a mentőket! Miután a beteg kórházba került, CT-vizsgálatot végzünk, felvesszük a kórtörténetet. Ha valakinek súlyos stroke-ja van, mert a vérrög miatt, például, elzáródik az egyik agyi ér, akkor azonnal, ha szükséges, akár az éjszaka közepén is, meg kell nyitni az eret a vérrög katéteres eltávolításával. Abban az esetben, ha – ahogy a beszélgetésünk elején említett betegnél is – jelentős fokú érszűkület igazolódik, és fennáll a teljes elzáródás veszélye, úgy a jelenlegi ajánlások szerint minél hamarabb, de legfeljebb tíz napon belül szükség van a tünetet okozó nyaki érszűkület megoldására. A harmadik eset, amikor valamilyen szűrővizsgálat során kiderül, hogy a betegnek súlyos fokú szűkülete van, ami egyelőre még nem okoz tüneteket.

– A Magyar Stroke Társaság által publikált egyik cikk szerint hazánkban évente közel ötvenezer ember kap stroke-ot, és tízpercenként kórházba szállítanak valakit a betegség gyanúja miatt. Mit gondol, a Szent János Kórház újonnan nyílt Neurovaszkuláris Egysége mennyire lesz leterhelve?

– Korábban Budapesten a stroke sürgősségi, katéteres ellátására csak az Amerikai úti Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben, valamint a Honvéd Kórházban volt lehetőség. Számítunk arra, hogy a jövőben a Balatontól északra eső részekről, valamint Budáról és a környező agglomerációból is tudunk majd betegeket fogadni a Szent János Kórházban.

– Magyarországon minden félórában meghal valaki stroke miatt. Hogyan lehetne megelőzni a bajt?

– Idősebb lett a populáció, ezért több olyan betegséggel találkozunk, amik korábban, az alacsonyabb átlagéletkor miatt, nem voltak ennyire szembetűnők. A másik ok az egészségtelen életmód: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, valamint a cukorbetegség késői felismerése és kezelése. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: tegyünk az egészségünkért, kerüljük a káros szenvedélyeket, mert a hosszú, egészséges élet a tét!

B. M.