A valósághoz igazítanák a fővárosi szabályozást

Az elmúlt hetekben politikai akciók tárgyává vált az a képviselő-testületi határozat, ami hat területet érintően kezdeményezi a fővárosi településszerkezeti terv és rendezési szabályzat módosítását. A módosítások főként önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintenének, amelyek lakóövezetből zöld területbe kerülnének át, egy-egy esetben pedig zöld területből lakóövezetbe sorolás történne a főváros hozzájárulása esetén.

Miért kellene két területet zöld területből lakóövezetbe sorolni? Szabó-Kalmár Éva, a XII. kerületi városrendezési és főépítészi iroda vezetője elmondta, hogy a fővárosi tervekben évtizedeken át fennálló, rossz döntés volt érvényben a Rácz Aladár út legfelső szakaszának kiszabályozása kapcsán. A szabályozás alapján gigászi támfalrendszert és egy még a pesti oldalról is látható viaduktot kellett volna építeni az új útszakasz miatt, ez pedig hatalmas erdőkivágással járt volna. A mostani övezetátsorolási javaslat ezzel szemben megteremtené a lehetőséget, hogy a Rácz Aladár út meglévő, érintett szakaszát legálisan, megfelelő módon kiépíthesse az önkormányzat, a 2000 négyzetméteres, aszfaltozott útszakasz ugyanis jelenleg zöldövezetként van nyilvántartva.

A másik szóban forgó terület, egy Hegyhát úti telek esetében arra tett javaslatot az önkormányzat, hogy kerüljön vissza lakóövezetbe. Ennek övezeti besorolása azért változott meg a korábbi években, mert a fogaskerekű vasút meghosszabbításának tervezési fázisában egy nyomvonalterv kapcsán felmerült, hogy erre vezethetne az új pálya. Az engedélyezési tervekbe azonban nem ez a nyomvonalváltozat került, így újból lakóövezetbe lehetne sorolni a területet.

„A fővárosi terveket a valósághoz kell igazítani, azok egyes esetekben irreális javaslatokat tartalmaznak” – jegyezte meg Szabó-Kalmár Éva. Mint mondta, fontosnak tartja az önkormányzat, hogy a nagyobb, egybefüggő erdőkhöz szervesen kapcsolódó területeket, amik esetében a fővárosi szabályozás jelenleg lakóterületet jelöl, hosszú távon is erdőként lehessen megőrizni. Máshol viszont, ahol úgy látják, hogy a kerület közlekedése szempontjából meghatározó út kiszabályozása szükséges, vagy a helyszín adottságai nem teszik lehetővé közpark kialakítását, a terület lakóövezetbe sorolását kezdeményezik.

Az irodavezető hangsúlyozta, hogy az övezeti átsorolásokkal összességében nem csökkennek a zöld területek a kerületben, a biológiai aktivitásérték pedig nő. Kitért arra is, hogy az utóbbi időben felmerülő aggályok miatt, Pokorni Zoltán polgármester kezdeményezésére, az átsorolási javaslatokat környezeti vizsgálattal is kiegészíti az önkormányzat, hogy a városrendezési és környezetvédelmi szempontok alapos mérlegelését követően hozhassa meg döntését a főváros.

„Budapesten itt a legmagasabb az erdő- és zöld területek aránya, a zöld területek kialakítása és a beépíthetőség tekintetében az országos és fővárosi előírásoknál is szigorúbbak a XII. kerületi szabályok” – folytatta Szabó-Kalmár Éva. Példaként hozta fel, hogy a Rácz Aladár út környéki lakóterületeknél az önkormányzat által előírt minimális zöld felületi arány magasabb, mint a Margitszigeten. Hozzátette: előremutató a kerületi szabályozás abból a szempontból is, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat az elsők között alkotta meg a fák védelméről szóló rendeletét, és szigorú előírások vonatkoznak a beépítésre szánt területeken a fák kivágására és pótlására is.

„Ami most zajlik, nem más, mint politikai hangulatkeltés” – utalt Fonti Krisztina alpolgármester arra, hogy az ellenzék képviselői petíciót indítottak az övezeti átsorolás megakadályozására. Mint mondta, a petíció szervezőinek „szemellenzős” hozzáállását tükrözi, hogy azt hirdetik: az építkezések miatt tavaly és tavalyelőtt közel ezer fát vágtak ki a XII. kerületben. Azt viszont elhallgatják, hogy ebben az időszakban 2820 új fát ültettek az építkezéseken, az önkormányzat pedig további 1350 fát telepített a befizetett fapótlási díjakból. Az elmúlt években tehát az építkezéseken kivágott fák mennyiségéhez képest több mint négyszer annyi fa ültetését írta elő az önkormányzat a Hegyvidéken.

„Természetesen előfordulhat, hogy valaki megfeledkezik a pótolt fák számáról, vagy az erdőterületbe bevont telkek nagyságáról, de szerintem ebben az esetben nem egyszerű tévedésről van szó – vélekedett az alpolgármester. – Itt önző politikai haszonszerzésre használják a mindannyiunk számára fontos természetvédelem ügyét.”

n.