Felnőttek között lett futamgyőztes az YBL úszója

• Milyen érzés volt egy világkupán, felnőttek között a magyar színeket képviselni, ráadásul hazai közönség előtt?
• Az, hogy elindulhattam, hatalmas érték! A hazai közönség természetesen nagy pluszt jelentett, főleg azért, mert a számomra fontos emberek mind ott voltak a Duna Arénában. Valójában nem a válogatott színeiben indultam, hanem a csapatomat, a hegyvidéki YBL Waterpolo Clubot képviseltem. De reménykedem abban, hogy egyszer hivatalosan magyar válogatottként is szerepelhetek majd egy ilyen versenyen.
• Mire gondoltál, amikor eldördült a startpisztoly?
• Ismerem magam, tudom, hogy abban a mindössze egy percben vagyok a legfókuszáltabb, amíg a rajtkő mellett, illetve már a rajtkövön állok. Olyankor minden elcsendesedik, és a fejemben csak én létezem, meg a pálya. Mire eldördült a startpisztoly, pontosan tisztában voltam azzal, mi a feladatom, és csakis arra figyeltem, hogy ezt véghez is vigyem. Tudtam, hogy mindenki, aki számomra fontos, engem figyel, értem szurkol, nekem pedig büszkévé kell tenni őket.
• Hogyan jutottál ki a versenyre?
• Nem volt megszabva, milyen korosztály képviselői állhatnak rajthoz, az edzőm pedig alkalmasnak tartott erre. Persze volt egy bizonyos kritérium, hogy ki indulhat, ki nem, ami többnyire a szintidőkön múlt. Én megfeleltem, ezért jóváhagyták a nevezésemet.
• Mit tanultál a versenyből, mennyiben segíti a további pályafutásodat ez a nagy lehetőség?
• Sajnos az egyik gyengeségem az, hogy nincs elég önbizalmam, de a világkupaverseny nagyot lendített ezen. Jó eredményeket úsztam, egy futamot meg is nyertem, ami ráébresztett arra, hogy képes vagyok komolyabb dolgokat is véghez vinni. Tudom, hogy még sokat kell dolgoznom, és ez most csak egy visszajelzés arról, mi szükséges a sikerhez. Rengeteget tanultam a körülöttem lévőktől is, miután megfigyelhettem az olimpikonok viselkedését, felkészülését verseny közben.
• Hogyan lett belőled úszó, mikor kötöttél szorosabb barátságot a vízzel?
• Édesapám is úszó volt, valószínűleg az sem véletlen, hogy őt követve pillangóúszó lettem. A szüleim adták az első lökést azzal, hogy 2-3 évesen már a medencében töltöttem a napjaimat. Az első egyesületem a Jövő SC Veolia volt, ahol Perjámosi Kata edző tanította meg az alapokat. Már akkor tudtam, hogy ez az én sportágam! Azóta több csapat színeiben versenyeztem, immár két éve pedig az YBL Waterpolo Clubot képviselem.
• Miért döntöttél úgy, hogy versenyző leszel?
• Ötévesen indultam el az első versenyemen. Imádtam, és sikeres is voltam. Amikor 2015 karácsonyán elnyertem a "2008-as korosztály legeredményesebbje" elnevezésű kupát, akkor már egyértelműen éreztem, hogy igen, versenyző vagyok! Mivel mindennél jobban szerettem ezt csinálni, így azóta sem hagytam abba.
• Milyen célokkal indultál el a világkupán?
• Három versenyszámban rajtoltam, mindegyikben jól szerepeltem. Az volt a cél, hogy minél jobbak legyenek az időeredményeim, és előrelépjek, ami sikerült is. Reálisan nézve tisztában voltam azzal, hogy olimpikonokkal szemben nem lesz esélyem akár "csak" egy döntőhöz közeli helyezésre sem. A legjobb helyezés, amit elértem, a 35. hely volt a 100 méteres pillangóúszásban. Erre büszke lehetek, miután az időeredményem is olyan lett, amilyet előzetesen elképzeltem. Ráadásul a futamomat is megnyertem, ami külön nagy öröm számomra.
• Korábban is indultál már felnőttek között?
• Ehhez hasonló versenyen még soha. Indultam ifjúsági országos bajnokságon, de a világkupához egyetlen korábbi megméretés sem ér fel. Még nagyobbá tette az élményt az, hogy nem velem egykorúakkal voltam körülvéve, hanem felnőttekkel. Megfigyelhettem a technikájukat, azt, hogy miként készülnek fel, és még sok mást is. Szóval hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam.
• Közismert, hogy az úszás időigényes sport, és bizony nagyon korán kell kelni, ha valaki komolyan veszi. Hogyan telik egy "edzéses" napod, és miben tud segíteni téged az iskolád?
• Több mint három éve kezdtem el a hajnali edzésekre járni, már hozzászoktam a korai keléshez. Jelenleg három tréningem van hétköznap reggelenként, sajnos az iskola miatt nem tudok mindegyiken ott lenni. Alapvetően heti kilenc edzés szerepel a programomban, ami valóban rengeteg időt elvesz, de ezzel minden úszónak tisztában kell lennie. Most kezdtem el az első középiskolás évemet a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, ahol a legtöbben támogatják a sportkarrieremet.
• A sportolóknak általában van példaképük. Neked?
• Elsősorban egy régi edzőmet tartom példaképemnek. A szerb származású Lazar Zlaticról van szó, aki sikeres úszó volt. Négy évig edzett az Iron Aquatics – most már Iron Swim – csapatában. Nagyon sokat tanultam tőle, ő tudta a legjobban megtanítani, hogyan élvezzem az úszást, ami számomra az egyik legfontosabb tényező. Rá felnézek, de nem ő az egyetlen. Szintén sokat köszönhetek a mostani edzőmnek, Zsolnay Benedeknek, őt is példaképnek tartom. Mellettük a szüleim ugyancsak követendő példát mutatnak, és természetesen érdeklődéssel követem a sikeres úszók teljesítményét is.
• Mik a terveid az úszással?
• Egyelőre a legtávolabbi pont, ameddig ellátok, a 2024-es nyári serdülő országos bajnokság. Azon a versenyen kell majd az eddigi legtöbbet kihozni magamból. A döntőbe kerülés a cél, erre összpontosítok! Természetesen amíg tudom, folytatom az úszást.

sm.