Síszövetség: ha nincs hópótlás, nincs síelés

Néhány évtized alatt drasztikusan módosultak a síelés feltételei, az éghajlatváltozás miatt folyamatosan csökken a havas napok száma. Magyarországot ebből a szempontból különösen rosszul érinti a felmelegedés, hiszen a „normális” körülmények mellett is csak erősen korlátozott ideig használható sípályák mindössze néhány napra nyithatnának ki technikai, azaz mesterségesen előállított hó nélkül. Ugyanakkor a téli sportok továbbra is rendkívül népszerűek nálunk, a felmérések azt mutatják, hogy több százezren síelnek, sífutnak, snowboardoznak – vagy legalábbis szeretnének.
A hópótlás ellenzői azzal érvelnek, hogy maga a művelet árt a környezetnek, jelentősen növeli a civilizációs lábnyomot – hangzott el a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter által szervezett szakmai fórumon. Ezzel szemben a tények mást mutatnak. Egy köbméter hó előállításához alig 13 kWh energiára van szükség, a felhasznált víz visszakerül a természetbe, a mesterséges hó nem tartalmaz semmiféle hozzáadott anyagot, ráadásul a hóréteg védi a növényzetet és a talajt.
Amit a szakemberek szerint környezeti szempontból legalább ennyire hangsúlyosan figyelembe kell venni, az az egyéni környezetszennyezés, ami a sípályák eléréséből adódik. Könnyű belátni, hogy egy budapesti család, ha felmegy a Normafához szánkózni, sífutni, vagy éppen gyönyörködni a téli tájban, sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint akkor, ha a téli sportok kedvéért autóba ül, és több száz kilométert utazik az első külföldi sípályáig.Ehhez képest a Normafánál kiépített sífutó- és szánkópálya környezeti terhelése jóval kisebb, és akkor a sífutás sportértékéről még nem is beszéltünk. Az egyik legegészségesebb sportág óriási előnye, hogy gyakorlatilag kortalan, már néhány éves kortól űzhető, az idősek számára pedig nem megterhelő, mégis intenzív mozgást biztosít.
Nemrégiben egy bírósági ítélet pontosításokat kért a normafai sífutó- és szánkópálya működésével, elsősorban a terület meghatározásával kapcsolatban, azonban a megvalósítás és az üzemeltetés jogszerűségét nem vonta kétségbe az eljáró Fővárosi Törvényszék. Ez azt jelenti, hogy várhatóan az idei szezonban is lesz technikai hó a Normafánál, amivel kapcsolatban dr. Fürstner József, a Magyar Sí Szövetség elnöke lapunknak elmondta: bízik abban, hogy szabad és lehet technikai havat használni itt, már csak azért is, mert tudomása szerint senki sem tiltotta meg a hópótlást.
„Ha az üzemeltető tisztázza a felmerülő kérdéseket, akkor ennek nem szabad, hogy akadálya legyen. Ez az érdeke valamennyi magyar sízőnek!” – hangsúlyozta az elnök. Hozzáfűzte, hogy első hallásra sokan azt gondolhatják, egy nagy lesiklópálya hóágyúzásáról van szó, pedig nem, mert a Normafán sífutó- és szánkópálya működik. Ennek üzemeltetése, pontosabban a hó előállítása nagyjából egy tornaterem kifűtésével egyenértékű.„A magyar síelők abban érdekeltek, hogy minél több helyen lehessen Magyarországon téli sportokat űzni. A külföldi példákat látva el lehet mondani, hogy még a legmagasabban fekvő sípályákon is alkalmaznak hópótlást, és azt nehezen hihetjük, hogy mondjuk Svájcban ne lennének környezettudatosak az emberek – vont párhuzamot Fürstner József. – Annak idején volt elég természetes hó, működött sílift a Normafánál, versenyeket is rendeztek. Ma csak Budapesten tizenötezer gyerek síel igazolt formában, tőlük és a szánkózni akaró kicsiktől bűn lenne elvenni a lehetőséget, hogy a hegyen gyakorolhassák a havas sportokat, pusztán azért, mert változik az időjárás. Ne kizárólag a jómódúak tehessék meg ezt, akik el tudnak menni külföldre egy kis hó miatt!”
A síszövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a Normafánál jelenleg a sífutást lehet űzni, ami a leginkább elérhető, legolcsóbb téli sport. A szánkózás pedig a legkisebbek szórakozása, egyben nagyszerű családi program. Előbbire egyébként a jövőben még több alkalom nyílhat azok számára, akik egyesületi szinten művelnék a sportágat, nemrégiben ugyanis sífutószakosztályt alapított a KSI, amely a Normafánál tartja majd az edzéseit.Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a 130 éves hazai sísport számára láthatóan egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás. Nem túlzás kijelenteni, hogy technikai hó nélkül tulajdonképpen megszűnik a magyarországi síelés, annyira alacsony a havas napok száma itthon. Hat helyen működik hóágyú az országban, de a Normafa az egyetlen, ahol ez a sífutást és a szánkózást szolgálja, az összes többi helyszínen alpesi pályák üzemelnek.
„A tizenkettedik kerület nagy előnye, hogy tömegközlekedéssel, azaz környezetbarát módon elérhető, tehát a fenntarthatóság is a Normafa mellett szól” – emelte ki. Épp a gyors idejutásnak köszönhetően a sífutással sok-sok embert lehet megszólítani, rávenni a rendszeres sportolásra.
Ebben pedig óriási segítséget jelent a mesterséges hó használata: ennek köszönhetően tavaly, a rekordmeleg ellenére, 75 napon át lehetett sífutni és közel 2 hónapig szánkózni a Normafánál. Ezalatt több tízezren, köztük rengeteg gyerek sportolt a pályákon. Fehér Gyula szerint mindez azt mutatja, hogy valós igény van a téli sportokra Budapest legmagasabb pontján, amit nem visszaszorítani, hanem a lehetőségekhez mérten támogatni kell a jövőben is.

sm.