Árnyas Hegyvidék: milyen fafajtákból választhatunk?
Az önkormányzat Árnyas Hegyvidék programjáról és az ezzel kapcsolatos szavazásról előző lapszámainkban írtunk. A magánkerti ültetésre szánt fafajok néhány tulajdonságukban hasonlítanak – például mind őshonos errefelé –, ugyanakkor szárazságtűrés szempontjából eltérnek, ezért fontos, hogy minden igénylő tudatosan válassza ki a kertje számára legoptimálisabbat. Ehhez szeretnénk most segítséget adni.
A Hegyvidéki Zöld Iroda a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal együttműködve állította össze a városi környezetben is ellenálló, igénytelen és legtöbb hasznot hajtó fák listáját. Alapvető szempont volt, hogy őshonos fajokra essen a választás, mert számukra megfelelnek a Hegyvidék olykor kissé köves erdőtalaja és változatos domborzati viszonyai.
Mivel ezek a fák itthon vannak a kertjeinkben, várhatóan nem sok gondozást igényelnek majd, és kevésbé veszélyeztetik őket a kártevők, kórokozók. Ugyanakkor az árnyékolásban, az oxigéntermelésben, a pormegkötésben, az esztétikus megjelenésben és a madarak, rovarok táplálásában nem maradnak el az idegenhonos fafajok mögött.
Fák ültetésénél mindig nagyobb időtávlatban kell gondolkodni, hiszen az erdei fajok akár száz év múlva is növekedhetnek, és lombkoronáik több száz négyzetméteres alapterületet is elérhetnek. Egy mindössze öt méter sugarú korona felülete közel 80 négyzetméter, amit tervezéskor és telepítéskor fontos szem előtt tartani, nem szabad egymás közvetlen közelébe ültetni a fákat.
Ugyanakkor a termetes fák koronái a kertben összefonódnak, és nem zavarják egymást a fejlődésben. Ha egy magas kőris negyvenéves korában nagyjából 10 méter átmérőjű koronát visel, akkor nyugodtan ültethetjük a csemetéket 4-5 méteres tőtávolsággal hármas kötésben, mert egyrészt számíthatunk a koronák összefonódására, másrészt a növekvő fák természetközeli, harmonikus képet mutatnak, és az esetleges viharoknak, széllökéseknek is jobban ellenállnak, mint a magányos példányok.
Épületek mellé viszont nem célszerű fát ültetni, különösen azért, mert ezeknél a fajoknál a metszés sem jön szóba, hiszen az a cél, hogy minél nagyobb levélfelületet neveljenek, aminek a metszés éppen ellene hat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy amíg a korona látványosan mutatja egy fa helyigényét, addig a gyökérzet nem látható, mégis ugyanannyi területet foglal el a föld alatt.
Az Árnyas Hegyvidék program keretében a szárazabb, déli kitettségű kertekbe az idén kilenc fafaj közül lehet választani. A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a legnagyobb termetű, leggyorsabb növekedésű, akár 12 méteres koronaátmérőt is fejleszthet a negyedik évtized végére. Amennyiben elfér a kertünkben, akkor 4-5 méteres tőtávolsággal telepítsük.
A csertölgy (Quercus cerris) lassabban fejlődik, de végső méretét tekintve nem marad el a kocsánytalan tölgytől. Levelei ősszel megbarnulnak, ám tavaszig a tövön maradnak; 5 méteres kötésben javasolt telepíteni.
Kisebb kertekben találhatja meg a helyét a molyhos tölgy (Quercus pubescens), amely kedvező körülmények között is „csak” 6 méteres koronaátmérőt ér el negyvenéves korára. Szintén szárazabb körülmények közé választható a mezei juhar (Acer campestre) és a virágos kőris (Fraxinus ornus), mindkettő gyakori faj a Normafa körüli erdőkben. Növekedésük kissé elmarad a tölgyekétől, ezért kisebb (a kőris esetében akár 3-4 méteres) tőtávval is telepíthetjük.
Az üdébb talajú, völgyben fekvő, esetleg öntözött kertekbe ajánlható fafaj a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), amely a tölgyekkel alkot elegyes állományokat a dombvidékeinken, középhegységeinkben. Különösen jó termőhelyen erős növekedésű fa, de mivel jól tűri a metszést, erősen bokrosodik, akár sövényszerűen is ültethető. Ilyenkor 2 méter távolságot tartsunk a tövek között.
A magas kőris (Fraxinus excelsior) és a pannon kőris (Fraxinus angustifolia f./var. danubialis) jól mutatja a nedves termőhely előnyeit, 10 méter átmérőjű koronát is növeszthet negyven év alatt. Ezeket a nyúlánkabb lombot nevelő fákat kötésben 4-5 méteres tőtávolságokkal ültessük el a kertbe.
Hasonló adottságok között hasonló fejlődést mutatnak a kocsányos tölgyek (Quercus robur). Náluk nagyobb növekedési eséllyel nedves kertekben csak a szárazságtűrők között már felsorolt kocsánytalan tölgy rendelkezik, amely jó vízellátottság mellett is impozáns faóriássá válik.
Az Árnyas Hegyvidék program részeként egy ingatlanra legfeljebb 4 őshonos, 1,5-1,8 méter magas, szabad gyökerű fasuháng igényelhető ingyenesen. A Hegyvidéki Zöld Iroda minden átvett fához ingyenesen biztosít egy karót, valamint egy ültetési és gondozási útmutatót.
A fák igénylésére október 18-án 16 óráig vagy a rendelkezésre álló készlet kimerüléséig nyílik lehetőség, kizárólag online, az eugyintezes.hegyvidek.hu honlapon, a „Regisztrációt/Bejelentkezést” követően, a „Zöld iroda” fül alatt. Az iroda a szolgáltatást a jelentkezés sorrendjében tudja biztosítani.
A kiválasztott fák átadása, az ültetés optimális időpontjának figyelembevételével, novemberben történhet meg, várhatóan a Hegyvidéki Kulturális Szalon előtti sétányon. A Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai a felmerülő kérdésekre a 06-70/938-8474-es telefonszámon vagy a zoldpont@hegyvidek.hu e-mail-címen adnak további tájékoztatást.
(Barta)