Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Európa-bajnokságra készül a hegyvidéki asztaliteniszező

Harmadik az asztalitenisz korosztályos európai ranglistán Dohoczki Nóra. A Testnevelési Egyetem Gyakorló Gimnáziumának kilencedik osztályos diákjával beszélgettünk, aki nem elégszik meg ennyivel: már a hamarosan kezdődő svédországi utánpótlás Európa-bajnokságon előbbre lépne, később pedig felnőttválogatottként aratna sikereket.

  • Talán nincs is olyan gyerek, aki ne próbálná ki az asztaliteniszt, már csak azért sem, mert ez a sport a nyári szünet szinte kötelező velejárója. Te mikor vettél először a kezedbe pingpongütőt?
  • Mivel apukám a Budapest-bajnokságban játszott, nem volt kérdés, hogy először ezt a sportágat próbáljam ki, ezért négy és fél évesen levitt a Statisztika PSC asztaliteniszklubba. Ekkor még az asztalt sem értem fel rendesen, de azért rendszeresen elkísértem. Bevallom, először nem nagyon fogott meg a pingpong, inkább az tetszett, hogy mindig megtelt a terem, velem egykorú gyerekek is voltak, akikkel barátságokat kötöttem. Akkoriban a labdaszedés tetszett a legjobban.
  • Apropó, melyik a helyes: asztalitenisz vagy pingpong? Te melyik elnevezést használod szívesebben?
  • A játék hivatalos neve asztalitenisz, de mindenki pingpongnak hívja, még az edzők és a versenyzők is. Nekem is így tetszik jobban, ezt használom, ha szóba kerül.Europa-bajnoksagra_keszul_a_hegyvideki_asztaliteniszezo1
  • Amikor játszottál, azonnal megvolt a sikerélményed, vagy erre azért várni kellett egy kicsit?
  • Érdekelt ugyan, de az elején tényleg csak hobbiból játszottam, fontosabb volt a társaság, az, hogy a barátaimmal lehessek. Nem foglalkoztatott, hogy majd egyszer versenyző legyek. Idővel azonban egyre jobban ment a játék, és az edzőim már versenyekre is beneveztek. Szépen fejlődtem, sok sikert arattam, ami meghozta a kedvem, hogy komolyabban csináljam.
  • Volt „konkurencia”, más sportág is az életedben?
  • Nem sok egyéb sportágat próbáltam ki, mert hamar elkezdtem a pingpongot. Az iskolában lehetett kézilabdázni, amit szintén szerettem, viszont idővel be kellett látnom, hogy választani kell. A kettőre egyszerűen nem maradt idő, így a pingpong mellett döntöttem. Ezt később sem bántam meg.
  • Mikor vált komollyá, mikor döntötted el, hogy ez az igazi?
  • Nem volt ez gyors folyamat nálam. Ahogy jöttek a sikerek, egyre jobban megtetszett, egyre szívesebben jártam edzésekre. Sok új barátot szereztem – nemcsak itthon, hanem külföldön is –, ami számomra nagyon fontos. Élveztem az utazásokat vidékre, külföldre, úgyhogy idővel minden összeállt.Europa-bajnoksagra_keszul_a_hegyvideki_asztaliteniszezo2
  • Kik azok, akiknek sokat köszönhetsz?
  • A Statisztika PSC-ben sportoló csapattársaimnak, mert nélkülük nem biztos, hogy ilyen komolyan csinálnám. Már az első edzőim is híres pingpongosok voltak, Szabó Gabriella, Oláh Zsuzsanna és Fazekas Györgyi, akik nagyon jól megtanították az alapokat, nélkülük sohasem jutottam volna el erre a szintre. Ők mindannyian kellettek ahhoz, hogy asztaliteniszező maradjak.
  • Sokan megtanulnak amatőr szinten pingpongozni, de nem lesz mindenkiből versenyző. Tudatosan indultál ebbe az irányba?
  • Mivel nagyon fiatalon kezdtem, semmi tudatosság nem volt részemről, csak élveztem a játékot, a társaságot. Az edzők úgy látták, tehetséges vagyok, így egyre több időt töltöttünk a teremben. Sokan nem is tudják, mennyire nehéz ez a sportág, mert nagyon összetett: fontos a kiváló kondíció, a gyors reflex és gondolkodás, a kitartás. Talán meglepő, de egy pingpongosnak sokkal többet kell edzenie, mint általában más sportolóknak ahhoz, hogy nemzetközi szinten eredményt érhessenek el. Napi öt-hat óra az ideális, de az ázsiai lányok ennél még több időt töltenek a teremben. Ez a leginkább megterhelő számomra, mert bizony néha nem könnyű minden edzésen maximálisan teljesíteni. Van úgy, hogy fáradtabb vagyok, vagy nincs annyira kedvem hozzá, de ilyenkor az eszembe jut, hogy csinálnom kell, hogy a legjobbak között legyek.
  • Neked mi az erősséged, és miben szeretnél még fejlődni?
  • Nyugodt tudok maradni stresszhelyzetekben, ami részben alkati kérdés, de azért tenni is kell érte. Ami a technikát illeti, azt mondják, profi szintre fejlesztettem a fonák ütésemet. Szeretném tovább javítani a koncentrációmat, a gyorsaságomat és a szervafogadásomat, szóval van még elég feladatom. Szeretnék egyszer olyan szinten játszani, mint a világbajnokok, már csak azért is, mert nagyon jó érzés a dobogón állni.
  • Az asztaliteniszben bőven akadnak trükkös ütések. Van kedvenced, esetleg egy saját újítás, például egy cseles szerva?
  • Az egyenes fonák ütésben vagyok a legjobb, de dicsérik az erős fonák pörgetésemet is. A pingpongban nagyon fontos szerepe van a szervának, ezt mindennap gyakorolni kell, mert egy jól kivitelezett adogatással akár meccset is lehet nyerni. Van egy kedvencem, mi úgy hívjuk, hogy „speciál gyors”. Ezt sokat használom a meccseken, általában mindig bejön.
  • Csak egyéniben, vagy párosban is versenyzel? Mi a titka a párosnak, mennyiben kell mást játszani, mint egyéniben?
  • Mindkettőben játszom, nagyon szeretek párosozni is, főleg mert nagyrészt a legjobb barátnőmmel vagyok együtt. Létezik vegyes páros is, amikor egy fiú és egy lány küzd együtt. A páros titka az, hogy a tagok összeszokottan tudjanak játszani, ismerjék egymás hibáit, előnyeit, akár egyetlen pillantásból is értsék egymást. Nem mindig a legjobb egyéni játékosok nyerik a páros versenyeket.Europa-bajnoksagra_keszul_a_hegyvideki_asztaliteniszezo3
  • Az eddigi eredményeid közül melyikre vagy a legbüszkébb?
  • Jelenleg a legnagyobb eredményem, hogy a serdülő Európa-ranglistán a harmadik helyen állok. Emellett vezetem a hazai ranglistát, nyolcszoros magyar bajnok vagyok, és már több országos ranglistaversenyen is nyertem. A legbüszkébbé mégis az tesz, hogy az egyik nemzetközi viadalon egy nálam idősebb dél-koreai lányt nagy csatában meg tudtam verni. Ez nagyon komoly fegyvertény!
  • A versenysport sok lemondással jár. Hogyan tud segíteni az iskolád és a családod?
  • A családommal egyetértésben tudatosan választottuk a Testnevelési Egyetem Gyakorló Gimnáziumát. Az iskola maximálisan támogat az élsportban, egyéni tanrendet biztosít részemre, lehetővé teszi a versenyeken, edzéseken való részvételemet iskolaidőben. A szüleim is sokat segítenek; amikor kisebb voltam, minden versenyre elkísértek, drukkoltak nekem. Apukám a mai napig ott van velem minden edzésen, biztat, figyeli a meccseimet, segít a versenyekre való felkészülésben.
  • Mik a terveid a sporttal?
  • Immár a harmadik utánpótlás Európa-bajnokságon veszek majd részt, már nagyon komolyan készülünk rá. A legközelebbi célom, hogy ezen minél jobb eredményeket érjek el. Több számban is indulok, szeretnék javítani a tavaly csapatban és párosban is elért ötödik helyezéseken. Ezenkívül egyéniben és vegyes párosban is érdekelt vagyok, ezekben szintén jó lenne minél előrébb végezni. A távolabbi céljaim, hogy továbbra is válogatott legyek, és egyre jobban szerepeljek a nemzetközi versenyeken.

sm.