Fejlesztésekre fordítható a múlt évről maradt jelentős tartalék

„Hatmilliárd forint el nem költött pénzt hoztunk át az elmúlt évről. Ennek pont az az óvatos és megfontolt tervezés az alapja, amit az Állami Számvevőszék is pozitívumként emelt ki vizsgálatában” – mondta el Pokorni Zoltán polgármester a 2024-es költségvetési rendelet napirendi vitájában a februári testületi ülésen.

Kitért arra is, hogy a háború okozta energiaválság, a korábban nem látott mértékű áremelések miatt volt szükség a jelentős összegű tartalékokra. Ezek teljes felhasználása azonban nem történt meg az eredményes takarékossági intézkedések miatt, az önkormányzati intézmények és a polgármesteri hivatal is drasztikusan visszafogta a fogyasztását. A veszélyhelyzeti alapokat a múlt évben fel lehetett oldani, ezeknek a forrásoknak a felhasználása nagyrészt erre az esztendőre vár.

A polgármester a tartalékokat képző, óvatos gazdálkodást tartja a helyes útnak, szemben a felelőtlen pénzköltéssel és a hiányba futtatással. Ez utóbbira, mint fogalmazott, „láttunk példát a magyar önkormányzati rendszerben: volt olyan önkormányzat, köztük a legnagyobb is, amely jelentős hiánnyal és csőddel tervezte az évét”.

Pokorni Zoltán kiemelte: a stabil, kiegyensúlyozott költségvetés teremtett lehetőséget arra, hogy az országosnál is nagyobb béremelést kapjanak a hegyvidéki óvodapedagógusok, akik számára, a jelentős béremelés mellett, a tavaly duplájára emelt Hegyvidék-pótlékot is biztosítani tudják. Az önkormányzat a gyerekek jobb, biztonságosabb ellátása érdekében azt is vállalja, hogy a központilag finanszírozott létszámon felül közel 20%-kal több óvodapedagógust, fejlesztőpedagógust alkalmaz az intézményeiben.

„A tartalékot jellemzően felhalmozási, beruházási célokra használjuk fel, például útépítésekre, közterületek, parkok, játszóterek fejlesztésére. Az intézmények és a hivatal működésében továbbra is az eddigi takarékossági, hatékonysági szempontok érvényesülnek” – egészítette ki a polgármester által elmondottakat Szűtsné Kiss Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal költségvetési tervezésért felelős munkatársa.

Élő Norbert képviselő (DK) több módosító indítványt is benyújtott a költségvetési rendelettervezethez. Ezek közül a képviselő-testület támogatta, hogy 20 millió forint jusson a Kázmér lejtő közvilágításának fejlesztésére, a társasházi támogatási keret pedig 50 millió forinttal bővüljön. Ez utóbbi indítvány kapcsán, Fonti Krisztina alpolgármester javaslatára, egészen pontosan arról döntött a testület, hogy 25 millió forinttal bővüljön a hagyományos társasház-felújítási pályázat, további 25 millió forintot pedig a rendkívüli, vis maior támogatásokra lehessen fordítani.

Az alpolgármester a javaslata kapcsán elmondta, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gázművek a fűtési szezonban egy nyomáspróbát követően kizárja a társasházat a szolgáltatásból, ezért szükséges, hogy gyors pénzügyi segítséget tudjanak adni a bajba jutott lakóközösségeknek. Sikota Krisztina (Fidesz–KDNP) kezdeményezésére további 2 millió forintot különített el a testület elektromos főzőlapok és fűtőtestek beszerzésére, amiket a rászorulók részére lehet biztosítani, amíg helyreáll a gázszolgáltatás az érintett házban.

 Teljeskörűen ellenőrzött gazdálkodás

A képviselő-testület elé került az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, ami a Hegyvidéki Önkormányzat elmúlt három évi gazdálkodását vette górcső alá. Pokorni Zoltán elmondta, hogy a több hónapig tartó ellenőrzés során több tízezer oldalnyi dokumentumot kértek be az ÁSZ munkatársai, akik gyakorlatilag teljeskörűen vizsgálták az önkormányzat működését.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a közfeladatok pénzügyi fedezetének biztosítása nem volt könnyű a COVID és a háború időszakában, de a szigorú takarékossági intézkedésekkel sikerült elegendő tartalékot képezni. „Az ÁSZ elismeréssel nyugtázta ezt a munkát, a kötelező és az önként vállalt feladatainkat is jól tudtuk teljesíteni” – tette hozzá, majd arról is szólt, hogy az önkormányzat informatikai rendszerei is kiválóan vizsgáztak.

Az ÁSZ-ellenőrzés során tett észrevételek, továbbá a számvitelről szóló törvényben foglaltak alapján a képviselő-testület módosította az önkormányzat vagyonrendeletét. Ennek megfelelően az eddigi kétévenkénti leltározást a továbbiakban háromévente kell majd elvégezni.

A gyakorlati tapasztalatok indokoltak néhány kisebb változtatást a lakásrendeletben. Önkormányzati bérlakás igénylésénél ezentúl XII. kerületi lakcím vagy tartózkodási hely igazolására lesz szükség. Ha pedig valakinek felmondták a szerződését, mert nem fizette a lakbért, de időközben kiegyenlítette a tartozást, akkor újra bérbe lehet adni számára a lakást, bizottsági döntéssel.

Bővülhet a Waldorf iskola

Hozzájárult a képviselő-testület, hogy az ország egyetlen gyógypedagógiai Waldorf iskolája bővülhessen az önkormányzattól bérbe vett Mátyás király úti ingatlanon. Az intézmény jelenleg öt évfolyamon működik, de jelentős igény van rá, hogy felmenő rendszerben nyolc évfolyamossá váljon.

A fejlesztés első ütemében – amit a bérlő finanszíroz – a jelenleg zarándokszállásként üzemelő helyiségeket alakítanák át tantermekké. Júniustól augusztusig az ingatlan változatlanul nyári tábor elhelyezésére szolgálna, a zarándokszállás pedig a tervek szerint a János-hegyre, az Erzsébet-kilátó melletti kis épületbe költözik át.

Támogatták a képviselők, hogy emléktábla legyen a Szent László Közösségi Ház falán a 2021-ben elhunyt Fehér Anna nővér, a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonának alapítója, a Hegyvidék díszpolgára tiszteletére. Hozzájárultak ahhoz is, hogy Bernát István agrárpolitikus, akadémikus, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökének és a Hangya Szövetkezet alapítójának szobra, amit unokája készíttetett el, helyet kapjon a Normafánál, az új Eötvös út melletti zöld területen.

Az Ibolya ösvényt és a Magas utat összekötő „Névtelen utca” elnevezése kapcsán is sikerült konszenzusra jutni. A környékbeliek megkérdezése alapján a képviselő-testület azt javasolja az ügyben illetékes fővárosi közgyűlésnek, hogy a nemrégiben kiépített utat Csillebérc utcának nevezze el.

z.