Nincs egészség mentális egészség nélkül

A gyerekkori traumák betegségeket okozhatnak – hangzott el a Hegyvidékiek Egészségiskolája februári előadásában a Hegyvidéki Kulturális Szalonban. Dr. Makara Mihály, a Szent László Kórház főorvosa, az Egyesület a Gyermekek Egészséges Lelkivilágáért vezetője és dr. Matuszka Balázs egyetemi docens arról beszélt, hogyan hatnak a fiatalon elszenvedett negatív élmények a felnőttkori lelki és testi egészségre.
Felmérések és vizsgálatok azt mutatják, hogy az alkoholisták, kábítószerélvezők és mentális betegek élettörténetében rendszerint ott vannak a gyerekkori traumák – kezdte előadását dr. Makara Mihály. Az ezekből és akár a szegénységből is adódó kóros életképeket ráadásul a szülők továbbadhatják gyermekeiknek. Vizsgálták a pozitív gyerekkori élményeket is, és kiderült, hogy ezek megléte megfelezi például a problémás alkoholhasználat, vagy az öngyilkosság esélyét.
Dr. Matuszka Balázs elmondta, hogy egy magyar kutatásban empirikusan mérték a negatív gyerekkori élmények alakulását. Első körben szenvedélybetegeket kérdeztek, majd a kontrollcsoport válaszolt a kérdésekre. Arra jutottak, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a művi abortusz és a spontán vetélés előfordulása egyaránt nő a gyerekkori traumák számával párhuzamosan. Ugyanez igaz a nem öngyilkossági szándékú önsértésre, az öngyilkossági gondolatokra és az öngyilkossági kísérletre, amelyek aránya 40 százalék feletti azoknál, akik legalább hat típusú gyerekkori traumát éltek át, azaz minimum hat kérdésre válaszoltak igennel. Az alkoholfogyasztás és a drogozás szintén kapcsolatba hozható ezekkel a traumákkal.
A kutatás harmadik fázisában egy online kérdőív készült, amely már reprezentatívnak mondható. Tizenhat háziorvosi praxis segítségével 1201 kérdőív adatait tudták felhasználni a szakemberek. Kíváncsiak voltak arra is, miért fordulhat elő, hogy valaki sok negatív élményt él át, még sincsenek felnőttként káros következményei ennek.
Az egyetlen egy ártalmas negatív élményről nyilatkozók aránya 19 százalék volt, a hatról vagy többről pedig 12 százalék körüli, ami magas szám, főleg úgy, hogy a négy-hat esetekkel kiegészülve már 30 százalék feletti az átlagos mintában. A szülők halála vagy válása, az alkoholfogyasztás, a szenvedélybeteg családtag, a bántalmazó családtag, az érzelmi elhanyagoltság jellemezte a negatív élményeket.
Egy másik megállapítás, hogy a függőséget okozó szerek kipróbálása korábban történik meg, ha a negatív élmények erősebbek, és később, ha a pozitív élmények a dominánsok. Nincs egészség mentális egészség nélkül, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik jelmondata, és erre hozott bizonyítékokat a magyar kutatás is – zárta előadását a szakember.
Dr. Makara Mihály mindezt még azzal egészítette ki, hogy a betegségben eltöltött életévek vagy az egészségben leélt élet is visszavezethetők a gyerekkorra. A megelőzés és a minél gyorsabb, célzott beavatkozás a kulcs, a védőnői hálózat, az iskola segíthet a korai felismerésben és a megoldásban. Meg kell szakítani a generációs traumafolyamatot, már csak azért is, mert a jelen generáció gyógyítása a legjobb prevenció.
Makara Mihály végezetül megemlítette, hogy egyesülete várja önkéntesek jelentkezését a közös munkához. Érdeklődni az egyelv.hu weboldalon keresztül lehet.

MM.