Tele volt a két keze boldogsággal

Cziffra György zongoraművész sorsát, életútja legfőbb, legdrámaibb momentumait és művészetét mutatja be a Cziffra100 – Tele van a két kezem boldogsággal című dokumentumfilm. Petrovics Eszter és Balázs János alkotását az idei Cziffra György Fesztivál programjaként tekinthette meg a Hegyvidéki Kulturális Szalon közönsége.
A nagy ívű film főhajtás a mester munkássága előtt; a csodagyerekből világhírű zongoraművésszé érő Cziffra művészetének szavakkal alig kifejezhető lényegét próbálja megragadni. Készítői olyan riportalanyokat is megszólaltattak, akik tanúi voltak kiemelkedő művészünk életének, de szerepel a filmben Balogh Kálmán, Cyprien Katsaris, Michel Sogny, Pápai Erika, Vásáry Tamás, valamint a 2022-ben elhunyt Szakcsi Lakatos Béla is.A mű különlegessége, hogy a nagyközönség számára eddig ismeretlen archív felvételeket mutat be, megismerjük Cziffra György élettörténetének mélységeit, magasságait, Liszt Ferencéhez hasonlítható improvizatív zongorajátékának kialakulását, továbbá Balázs János és a kortársak zenei illusztrációi által a virtuóz zseni egyedi művészetét. A szakértők és művészek mellett felesége – menedzsere –, Soleilka és tragikus sorsú karmester fiuk, ifjabb Cziffra György is feltűnik a képkockákon.
A Nemzeti Filmintézet Magyarország támogatásával megvalósuló vetítés után igazi csemegét jelentett a beszélgetés Petrovics Eszterrel. Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője a film létrejöttének körülményeiről, a forgatás kulisszatitkairól kérdezte őt, ám előbb bemutatta a televíziós rendező-szerkesztőt, akinek édesanyja Galambos Erzsi színművész, édesapja Petrovics Emil zeneszerző.Családi indíttatás, fiatalkori érdeklődés, majd tanulmányai és munkái nyomán Petrovics Eszter számára az igazi színtér a televíziózás lett. Tizenöt éves munkássága alatt közel száz művészeti, ezen belül elsősorban klasszikus zenei műsor, több mint száz színházi, opera- és koncertközvetítés fűződik a nevéhez. Sára Sándor szerződtette a Duna Televízióhoz 2000-ben, az ott folyó műhelymunka emlékezetes, szép időszak az életében. Jelenleg egy háromrészes, Kodályról szóló film befejezésén dolgozik, valamint Marton Éva operaénekesnőről forgat filmet.
A Cziffra-dokumentumfilm elkészítésére Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál megálmodója és művészeti vezetője kérte fel Petrovics Esztert. Azért jó vele dolgozni – mondta az alkotó –, mert a magáénak érzi a témát, elkötelezettsége beszippantotta az egész stábot. A nézők számára is kiderül, hogy Balázs János nagyon szerethető ember, azontúl, hogy briliáns módon zongorázik. Kellemes meglepetésként érte a rendezőt, hogy a művész mennyire képes volt alázattal, bizalommal, nyitottan és rugalmasan beleállni a filmezés csapatmunkájába.A dokumentumfilm néha olyan, mintha koncerten lennénk, annyi benne a zene – vetette fel Menyhárt Éva, kiemelve a film elejét, ahol ráhangolódásként zongorajáték csendül fel. Chopin „hősi” polonézének előadásából több felvételt megtaláltak Cziffra pályájának különböző időszakaiból, ebből készült az összeállítás. Rendkívül érdekes az is, amikor Balázs János bemutat egy-egy zenei részt úgy, ahogy a zeneszerző leírta, majd ahogyan Cziffra György előadta.
Megtudtuk, hogy a film előkészítésében kiindulópont volt Cziffra életrajzi kötete. A magyar fordításból azonban sok mindent kihagytak – tette hozzá Petrovics Eszter –, mert olyasmiket is leírt, amit a 70-es, 80-as években nem lehetett elmondani... Az alkotók forgattak Budapesten, Miskolcon – ahol Cziffra kényszermunkatáborban töltött éveket –, majd Párizsban, ahol kiteljesedett a művészete, és Senlisban, ahol a Saint-Frambourg-kápolnában koncerttermet hozott létre, valamint a fiatal tehetségeket támogató Cziffra Alapítvány székhelye is ott volt.Mivel Cziffra 1956-tól Franciaországban élt, és a 70-es években látogatott először haza, magyar viszonylatban kevés film készült róla. Franciaországban hihetetlen népszerűségnek örvendett, és örvend a mai napig. Nagy értéke a dokumentumfilmnek, hogy korábban nem látott archív felvételeket mutat be a magyar közönségnek, hiszen a készítőknek lehetőségük volt a francia filmarchívumban kutakodni Cziffra-anyagok után. Ezenkívül megkeresték azokat – köztük hírességeket –, akik még emlékeznek rá, és akik boldogan vállalták a részvételt, szeretettel szóltak a zongoraművészről. A beszélgetők kitértek a filmben megjelenő mester-tanítvány kapcsolatokra is: Dohnányi Ernőre és Cziffra Györgyre, Ferenczy Györgyre és Cziffra Györgyre, a jelenben pedig Kádár Viktóriára, a Cziffra György Fesztiválokon megismert fiatal tehetségre, aki Balázs Jánossal négykezest játszik a dokumentumfilmben.„Tele van a két kezem boldogsággal” – a filmcím idézet a memoárkötetből. Petrovics Eszter számára a művész magányát is jelenti. Azt, hogy Cziffra a muzsikálásban, a zenében érezte magát igazán jól.
Életútja a sikerek ellenére is keserű. Fia elvesztése után – érzékelhető a képkockákból is – mélyen megrendül, egyre ritkábban lép fel. Végtelenül szerény, alázatos, de hatalmas munkabírású embernek ismerjük meg, máshol pedig a maximalizmusa tűnik ki. Cziffra György a siker vagy a mellőzöttség ellenére is önmaga tudott maradni, emberi tartása példaértékű. Az a tiszta tekintetű kisfiú maradt, aki volt, és mindvégig a zene a fontos számára – vélekedett Petrovics Eszter, aki az est végén a közönség kérdéseire is válaszolt.
A Cziffra-film az interneten is hozzáférhető, megtekinthető. A nagy érdeklődésre való tekintettel pedig május 16-án 18.00 órakor újra levetítik a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

Sz. D.