Teljesült az angyalok kívánsága: megnyílt a Kodály Műhely

„Sok szereplő összehangolt munkája kellett ahhoz, hogy megszülethessen a Kodály Műhely. Kellett hozzá az épület tulajdonosaként a Hegyvidéki Önkormányzat, Fekete Péter, korábbi kultúráért felelős államtitkár, aki jelentős forrást biztosított a ház belső felújítására. Rengeteget segített Marosi Miklós Széchenyi-díjas építész, a magyarországi építészközélet meghatározó személyisége, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, aki társadalmi munkában vállalta a tervezési munkát. Sajnálatos módon ő ma már nem lehet közöttünk. Mindenekelőtt kellett hozzá az ötlet megálmodója, Gráf Zsuzsanna, aki harmincöt évvel ezelőtt létrehozta a számtalan nívós díjjal elismert Angelica Leánykart és vele együtt azt a pezsgő zeneművészeti életet, ami körülöleli a Városmajori Gimnáziumot” – mondta Pokorni Zoltán polgármester, aki Fonti Krisztina alpolgármesterrel közösen vett részt a Kodály Műhely megnyitóünnepségén. Ezután az épület múltjáról beszélt.A ház az 1800-as években útkarbantartást felügyelő hivatalként működött, de volt már ott szauna, a földszinten tornaöltöző és tusoló is. Az emeletet a Hegyvidéki Önkormányzat sok évvel ezelőtt átadta az Angelica Leánykar tagjainak, akik később a földszintet is birtokba vehették. A polgármester emlékeztetett, hogy a hányatott sorsú műemlék épülettel rengeteg teendő volt, például „a hozzátákolt sufnikat” is el kellett bontani.
„A feladataink nem értek véget – folytatta. – Előttünk van még az épület külső renoválása, valamint az intézmény jogi kereteinek a kimunkálása. Az államtitkársággal közösen dolgozunk azért, hogy a Kodály Műhely hosszú távú működtetésére is megoldást találjunk. Hallatlanul büszkék vagyunk az Angelica Leánykarra, úgy gondolom, minden támogatást megérdemel. Mert sok városnak és gimnáziumnak van énekkara, de olyen magas színvonalú, mint az Angelica, talán sehol máshol nincs.”„Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének. Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg” – idézte Kodály Zoltán gondolatait Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. Szerinte a mester e gondolatok megfogalmazásánál még nem is sejthette, milyen hamar eljön az idő, amikor szükségünk lesz az ének szellemének védelmére.
„Ezért kell napjainkban különösen odafigyelnünk mindazokra, akik e védelmet a legnagyobb szakértelemmel és odaadással szervezik. Azokra a kiemelkedő pedagógusokra és művészekre, akik kulturális örökségünk megőrzésén, hagyományaink ápolásán és a fiatal generáció lelki, szellemi egészségének biztosításán fáradoznak. Ilyen elhivatott karnagy és tanár egyéniség Gráf Zsuzsanna, számos állami és civil elismerés birtokosa. Az általa álmodott és megvalósított zenei univerzum gyújtópontja a kodályi nevelés, Bartók és Kodály örökségének méltó gondozása, valamint a kortárs magyar szerzők műveinek megismertetése a szakmával és a nagyközönséggel” – tette hozzá az államtitkár, aki köszönetet mondott Gráf Zsuzsanna példaértékű nemzetépítő munkájáért, amivel – mint fogalmazott – nem kevesebbet ad a jövőnek, mint a nemzeti és keresztény értékekre büszke, azokat bátran megélni kész fiatalokat.„Harminc éve követem ezt a csodát – kezdte szavait Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, aki az Angelica Leánykarral együtt is szokott alkotni és fellépni. – Gráf Zsuzsanna és az Angelica Leánykar minden létező és elképzelhető támogatást megérdemel. Mindannyiunk kötelessége keveset vagy akár többet hozzátenni ahhoz, hogy a Kodály Műhely működjön. Ez harminc évvel ezelőtt is így volt, de most százszor nagyobb szükség van rá. Mert nézzünk ki! Mi történik a világban?! A legfontosabb kapaszkodónkat a szellemi töltetű értékek jelentik. Ilyen a karéneklés is, ahogy azt egykor Kodály is megmondta.”
„Sok mindent le lehet írni a könyvekben, tanulmányokban arról, hogy hogyan és mit kell tanítani, de azt a lángot, amit Gráf Zsuzsanna személye jelent, nem lehet tanítani. A nagy tanárok mesterek és tulajdonképpen művészek is. Zsuzsanna ezt testesíti meg. Lelkiismeret-furdalással feltehetnénk a kérdést: miért nem áll az egész ország Gráf Zsuzsákból? Erre a válasz az, hogy erre csak születni lehet” – méltatta az Angelica Leánykar karnagyát Batta András, a Magyar Zene Házának ügyvezető igazgatója, aki szerint a hazai zeneművészet vára a Zeneakadémia, bástyája pedig a most átadott hegyvidéki Kodály Műhely. „A kettő nem zárja ki egymást, sőt! Jól átjárható a két intézmény, és csodálatos dolgokat lehet bennük megvalósítani” – mondta.„Ez egy olyan szellemi helyszín, ahol a zenei, kulturális, szakmai, módszertani, fejlesztő, élményítő, elméleti és gyakorlati képzések, a művészeti munka megalapozása, magas szintű előkészítése folyik” – foglalta össze a Kodály Műhely küldetését Gráf Zsuzsanna, aki 1989-ben – mint fogalmazott – „rózsaszín motorral” érkezett a Városmajori Gimnáziumba, hogy megalapítsa az Angelicát. A Magyar Örökség- és Junior Prima díjjal kitüntetett kórus azóta bejárta a világot Japántól Argentínáig, és olyan helyszíneken énekelt, mint a párizsi Notre-Dame, a kölni dóm, a Santa Francesca Romana-templom vagy a Vatikán Villanovai Szent Tamás-temploma.
„A Kodály Műhelyben nem szeretnék mindent egyedül csinálni, társakra is szükség van. Olyan fiatal művészkollégákra, akikkel együtt dolgozhatunk. Ahogy egy kottafej mögött, úgy itt, ebben az épületben is meg kell találni a mögöttes tartalmat, a lelkiséget, az érzést. Sokszor eszembe jutnak Bősze Ádám szavai, aki az egyik előadásán beszélt arról, hogy titkon minden ember arra vágyik, az angyalok énekeljenek neki. Az életemben mindig ezt a célt szolgáltam. Ezután is mindent megteszek azért, hogy minél többen hallhassák az angyalok énekét” – szögezte le a háromszoros Artisjus-, Liszt Ferenc-, Magyar Örökség-, Bartók–Pásztory- és Apáczai Csere János-díjjal, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntetett érdemes művész karnagy.„E napnak ünnepét lezárom, poharunkban a bor örömet kínáljon, s emelem poharam e hazai tájon, hol a zene útján sok növendék járjon, legyen természetes túllépnünk e vágyon, Zsuzsanna szép álma most valóra váljon, naponta figyelmük legyen majd Kodályon, szerelmes ifjú csak lányt csókoljon szájon, ugyanazt daloljuk szívből, ének szálljon, gyermek, felnőtt és agg ámuljon e bájon, Kodály Műhely mától száz évig megálljon” – szavalta el pohárköszöntőjében az ünnepi alkalomra írt derűs versét dr. Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója.

• Olyan jó, hogy valóra vált ez az álom! ­– mondta mosolyogva a 17 éves Vass Noémi, az Angelica Leánykar tagja, akivel a köszöntőt követően beszélgettünk.
• A hivatalos megnyitóünnepség előtt már jártunk itt. Akkor Gráf Zsuzsanna azt mondta nekünk, hogy „ha nincsenek álmok, akkor Angelica sincs”...
• Amikor bemegyünk a próbára, akkor teljesen kiszakadunk a mindennapokból, olyan, mintha egy másik világba csöppennénk. A „kinti” problémák eltörpülnek, sőt, itt sokszor meg is szűnnek. Fantasztikus közösségünk van, mindenben számíthatunk egymásra. A közös munkánk során a koncentráció és az egymásra figyelés kapja a főszerepet. Az Angelica egy álomszerű életérzés, ez pedig a tanárnőnk érdeme.
• A világ számos pontján énekeltetek már. Decemberben a Vatikánban, de már a kőszegi piacon is volt ad hoc fellépésetek. Melyik a legemlékezetesebb?
• A római út egy csoda volt, ugyanakkor ezt a bizonyos kőszegi fellépést is kiemelném, hiszen az egyik legkedvesebb emlékem. Teljesen spontán történt, az emberek nem tudták, kik vagyunk, mégis körénk gyűltek, és olyan tapsot kaptunk, mint a legnagyobb koncerttermekben. Minden fellépésünk élmény, a mai is az volt, hiszen a tanárnőnek köszönhetően fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Új fejezet kezdődik az életünkben, remélem, rengeteg időt tölthetünk majd itt!
• Mit tanácsolnál azoknak, akik arról álmodnak, hogy egy napon ők is az Angelica Leánykar tagjai lehetnek?
• Ne féljenek, vágjanak bele! Úgy gondolom, életem eddigi egyik legjobb döntése volt, amikor csatlakoztam a kórushoz. A jövőmet színészként képzelem el, de az Angelicát soha nem szeretném elhagyni, mert olyan értékeket kapok itt, amik örök érvényűek. Szeretettel várjuk az érdeklődőket, jöjjenek el, nézzék meg a próbákat, felvételizzenek, és öltsék magukra ők is a lila színű angyalruhát!

Boussebaa Mimi