Ezredéves kiállítás a boldog békeidőkben

Tavaly ünnepeltük Budapest 150. születésnapját, amely 1873. november 17-én Óbuda, Buda és Pest egyesülésével jött létre. Hallatlan gyorsasággal kezdett fejlődni a város, néhány évtized alatt emblematikus épületek, hidak épültek, elkészült a Nagykörút és az Andrássy út, valamint Európa első földalattija. Ebben a kedvező konjunktúrában rendezték meg a millenniumi Ezredéves Országos Kiállítást, 240 pavilonban bemutatva magyar eredetű tárgyakat, gyártmányokat, művészeti alkotásokat és termékeket.
Arról, hogy milyen is volt ez valójában, és hogyan illeszkedett az akkori társadalmi folyamatokba, Beöthy Mária építész beszélt a Budapest 150 programsorozat részeként, „Boldog békeidők” – Ezredéves kiállítás a Városligetben (1896) címmel tartott előadásában a Hegyvidék Galériában. A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportjának vezetője elmondta, hogy az 1867-es kiegyezés és az 1914-ben kirobbanó első világháború közötti boldog békeidőben, az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában megkezdődött a polgárosodás, és ennek egyik csúcspontja lett Budapest létrejötte.
Hatalmas gazdasági fejlődés indult, korszerű iskolarendszer alakult ki. Építkezések sora valósult meg, óriási infrastrukturális, közlekedési beruházások történtek. Sőt, már néhány évvel korábban is, hiszen az 1840-es évek végén, az 1850-es években épült meg a Lánchíd, az Alagút, a Pesti Vigadó – a második, mert a Pollack Mihály-féle korábban elpusztult – és a pesti Duna-sor.A 19. század végén, a millenniumi programokhoz kapcsolódva, számos metszet született a főváros jelentős épületeiről. A többi között a Várkert Bazár, az átépített budavári Mátyás-templom, a Szent György tér, az Operaház, az MTA palotája, a Károlyi-palota, a Képviselőház – ma az Olasz Intézet működik itt –, az Egyetemi Könyvtár, a Wenckheim-palota – amely jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épülete – vagy a Danubius-kút látható ezeken. Ekkortájt épült a Keleti és a Nyugati pályaudvar is. A millenniumi rendezvénysorozatra készülő kiállítási épületek 4,5 millió, az emlékhelyek – köztük Szent István lovasszobra, a Műcsarnok – több mint 5 millió forintba kerültek.
Az 1896. május 2-án megnyíló és november 3-ig látogatható Ezredéves Országos Kiállításon rendkívül látványos épületek fogadták a vendégeket. Főbejárata a mai Hősök terénél, az Andrássy út végén volt, összesen 520 ezer négyzetméteres területet foglalt el a Városligetben és az ottani tavon létrehozott Széchenyi-szigeten. Erre az alkalomra készült el a Feszty-körkép. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg.
Valamennyi pavilon igényes kivitelű volt, kialakításuk vetekedett az állandó épületekével. A teljesség igénye nélkül saját pavilont kaptak a pénzintézetek, a posta, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., ezek mellett volt cementcsarnok, MÁV-csarnok, iparcsarnok, malomipari pavilon, erdészeti pavilon, Király-pavilon, vízépítészeti pavilon és néprajzi falu, azaz egy skanzen. Sokféle építészeti stílust örökített meg a Vajdahunyad várkomplexum, amelyet később elbontottak, és a megmaradó anyagokból felépítették a mai Vajdahunyad várát.

M.