A betűknek lelkük van

Számos betűtípussal találkozunk a mindennapokban: nemcsak akkor, ha könyvet, újságot veszünk a kezünkbe, de akkor is, ha reklámfeliratokat, tájékoztatószövegeket olvasunk. Kevesen gondolnak bele abba, mennyi munka és mekkora kreativitás kell a különféle betűtípusok megtervezéséhez. Szamos Iván grafikusművész „A betű képe” című kiállítása, amely a polgármesteri hivatalban látható, segíthet ennek megértésében.

A megnyitón eredetileg Fonti Krisztina köszöntötte volna az egybegyűlteket, ő azonban betegség miatt nem tudott részt venni az eseményen. Az alpolgármestert Jeneiné Kisszebeni Zsófia, az önkormányzat közművelődési referense helyettesítette.

Az alkotót korábbi tanítványa, Halasi Zoltán grafikusművész méltatta. Felidézte, hogy amikor belépett a Damjanich utcában működő „Dekorsuli” kapuján – az intézmény akkoriban élte a fénykorát –, nem sok fogalma volt erről a művészeti ágról. Szamos Iván, az első tipográfiatanára volt az, aki bevezette őt a betűk izgalmas világába, és megszerettette őket vele. „Őket”, és nem „azokat” – hiszen a betűknek lelkük van.

Halasi Zoltán elmondta, hogy noha diákéveiben a digitalizáció már felbukkant a tipográfia horizontján, a szakmát mégis a „manualitás festék- és ragasztószagú boldogsága” jellemezte. A nyolcvanas évek forradalmi időszak volt a tipográfia történetében – hogy pontosan mit jelent ez, arról Halasi a mesterséges intelligenciát kérdezte meg. Az AI chatbotja szerint ezekben az években a szakma maga mögött hagyta a megelőző évtizedek szigorú szabályait, és teret engedett a kreativitásnak, a sokszínűségnek, a posztmodern kísérletezésnek.

Ez a jellemzés Szamos Ivánra is illik, Halasi Zoltán azonban hozzátett egy fontos szempontot: a betűk szeretetét. Ha körbetekint a kiállított műveken – összegzett –, a dinamikus, vibráló és izgalmas jelzőkkel illetheti azokat. Szavait Zoltai Döme gitárjátéka foglalta keretbe a megnyitón.

Szamos Iván lapunknak elmondta, hogy Szántó Tibor A betű című, 1966-ban megjelenő, kétkötetes könyve keltette fel érdeklődését a tipográfia iránt. Az első rész a betű történetéről mesél, a második egy betűgyűjteményt tartalmaz. Addig nemigen jelent meg hasonló témájú mű magyar nyelven, ő is véletlenül bukkant rá egy Váci utcai könyvesbolt kirakatában. Később dekoratőrtanárként oktathatott tipográfiát, így még jobban elmélyült a témában. Betűrajzot és betűírást is tanított, így a tipográfia elméleti és gyakorlati része egységgé forrott benne.

Megemlítette, hogy a kiállítás eredetileg oktatóanyagnak készült dekoratőrök számára, célja pedig az volt, hogy bemutassa számukra, milyen távlatokat nyithat a számítógépes technika alkalmazása a szakmában. Szerkesztett egy betűtípust, egy betűformát, aztán elkezdett játszani vele – a „játszadozás”, kísérletezés eredménye látható a mostani tárlaton.

WÁ.

Szamos Iván kiállítása február 22-ig – ügyfélfogadási időben – tekinthető meg a polgármesteri hivatal emeleti folyosógalériájában, ingyenesen.