A kerecsensólyom és a gyapjas mamut is az év fajai között
Hagyomány, hogy januárra kialakul az év fajainak változatos listája. A Hegyvidék apró pont az ország térképén, mégis akad a kiválasztottak között olyan, amelyikkel anélkül is találkozhatunk, hogy átlépnénk a XII. kerület határát.
Három galócafélét jelölt az év fajai közé a Magyar Mikológiai Társaság, és az idén a szürke galóca kapta a legtöbb szavazatot. Rossz hírű rokonságához képest ez ehető faj, amely gyakori a lomberdeinkben. Fogyasztását mégsem javasoljuk, mert könnyen összetéveszthető a valóban mérgező galócákkal.
Bár a sisakos sáska alapvetően a száraz, homokos tájegységek lakója, mégsem kell messzire menni a XII. kerületből, hogy találkozhassunk ezzel a nagy testű rovarral. Elég a Sas-hegyre elsétálni, hogy megláthassuk a természetvédelmi területen. Persze ott sem gyerekjáték észrevenni, mert hosszúkás alakja és zöld színe jól elrejti a fűben. Meghallani kicsit könnyebb, mert ha szárnyra kel, jellegzetes, száraz, zörgő hangot ad, ami lebuktatja. A Sas-hegyen jól érzi magát, mert sem a kaszálástól, sem az élőhelye csökkenésétől nem kell tartania. Védett, a természetvédelmi értéke ötvenezer forint.
Ha már a Sas-hegyen kirándulunk, akkor – kis szerencsével – az év hüllőjét is megfigyelhetjük. Itt és a Budaörsi-kopárokon él ugyanis a kaszpi haragossikló két kis populációja. Ez a legnagyobb (és az egyik legveszélyeztetettebb) hazai kígyófaj, amelyet nem lehet mással összekeverni. Nevét vehemenciájának köszönheti, ha ugyanis veszélybe kerül, vadul támad, és akár harap is, bár a harapása nem veszélyes. Élőhelyén gyakran bokrokon, alacsonyabb fákon keresi gyíkokból, rovarokból, madárfiókákból és kisemlősökből álló táplálékát. Magyarországon fokozottan védett, a természetvédelmi értéke félmillió forint.
Az idén ötvenéves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében még csak másodszor választottak év lepkéjét Magyarországon. A közönséges medvelepke egyáltalán nem közönséges, sem a megjelenése, sem a gyakorisága szempontjából. Csak a legmelegebb nyári hónapok éjszakáin repül, ezért ritkán kerül szem elé, pedig barna, márványmintás első szárnya és narancsszínű, szürke foltos hátsó szárnya eléggé feltűnővé teszi. Mindehhez járul még különleges képessége, a cincogás. Ezzel a váratlan hanggal és kellemetlen ízével igyekszik elriasztani a ragadozókat.
A sekély tavak, holtágak, mocsarak vizeiben előforduló réticsíkot hiába keresnénk a Hegyvidéken. A pákászok ízletes zsákmányaként régen sokat fogtak belőle, mára azonban az élőhelyei eltűnése miatt megritkult. Különlegessége, hogy az oxigénszegény vizekben is megél, mert bőrlégzéssel, sőt légköri oxigén hasznosításával is túlél. Természetvédelmi értéke tízezer forint.
A méteres szárnyfesztávolsággal rendelkező kerecsensólyom népszerűsége talán a turullal való azonosításának köszönhető. Az országban alig néhány tucat pár telel, az állomány nagyobb része novemberben délre vonul, ezért ritkán lehet megfigyelni fenséges röptét. Szinte bárhol felbukkanhat, ahol táplálékul szolgáló ürgéket, madarakat talál. Más nagy testű ragadozó vagy vízimadarak elhagyott fészkében költ. Fokozottan védett faj, az eszmei értéke egymillió forint.
A 2024-es év emlőse a vadmacska, ez a cirmos mintás ragadozó, amelyet alig lehet megkülönböztetni a hasonló bundájú házimacskától. Részben ennek is köszönheti ritkaságát, mert a két populáció keveredése miatt egyre csökken a tiszta vérű vadmacskák száma. Erdeinkben rágcsálókra, madarakra vadászik. Rejtőzködő életmódja miatt a vadonban ritkán látni, de a Budakeszi Vadasparkban azért meg lehet nézni. Természetvédelmi értéke kétszázötvenezer forint.
Az év vadvirága – talán kicsit szokatlan módon – egy vízinövény, a fehér tündérrózsa lett. Nem kell neki „reklámot csinálni”, hiszen a hatalmas, kerek levelei között júniustól szeptemberig nyíló, pompás, fehér virágai a legszebbek közül valók. Elvirágzás után a magok érlelésének idejére a magház a víz alá bukik. A fehér tündérrózsával a középhegységeken kívül szinte bárhol találkozhatunk, bár az egész országban ritka. Meleg vizű tavakban, lassan folyó vizeinkben, holtágakban akár háromméteres mélységig is megél. Természetvédelmi értéke ötezer forint.
Végezetül a Magyarhoni Földtani Társulat jóvoltából az év ősállata lett a négyezer éve kihalt gyapjas mamut. A nagy testű ormányosról már lemaradtunk, de a többi faj kiváló indok lehet egy kellemes kirándulás szervezésére, ami lehetőséget ad a Kárpát-medence páratlan természeti gazdagságának megismerésére.
BI.