A királyi esküvők virága
A gyöngyvirág, ez az erdeinkben őshonos, bájos tavaszi növény könnyen helyet kapott kertjeinkben is. Ugyanis nemcsak apró, fehér virágharangjai, hanem illata és a virágot körüllengő évezredes legendák is napról napra gyarapítják a rajongótáborát.
A gyöngyvirág kifejezetten európai faj, kultúrtörténeti hatása azonban messze túlszárnyalja mérsékelt övi, nyirkos, lomberdőkre korlátozódó elterjedési területét. A száraz és meleg földközi-tengeri klímát nem kedveli, de az ókori görögök biztosan ismerték, hiszen a mitológiában is helyet kapott: Apolló gyöngyvirágszőnyeggel borította be az erdőt, hogy kedvenc nimfái meg ne üssék a lábukat.
A Közel-Keleten sem fordul elő vadon, a középkortól kezdődően mégis úgy tartják, hogy az ószövetségi Énekek énekében az „Olyan vagyok, mint a szároni nárcisz, én vagyok a völgyek lilioma” sor a nárcisz mellett a gyöngyvirágra utal. Bár botanikai kapaszkodó nincs, mégis olyan erőssé vált ez a nézet, hogy angolszász nyelvterületen azóta is ezzel a dallamos névvel illetik a gyöngyvirágot (lily of the valley, azaz völgyek lilioma). A hiedelmet erősíti, hogy a hagyomány szerint ezt a tekercset az Egyiptomból való szabadulásra emlékező Pészach alkalmával olvassák fel, amelyet a Gergely-naptár szerint kora tavasszal (vagyis a gyöngyvirág nyílásakor) ülnek meg.
Azért, hogy még tovább bonyolítsuk a gyöngyvirág és a húsvét szövevényes viszonyát, említést kell tennünk a kelta istenségről, Ostaráról (Skandináviában Freya), akinek az ünnepét a tavasz első napján, a nap-éj egyenlőségkor tartották. Hozzá az alázat és tisztaság attribútumai miatt kötődött a hófehér gyöngyvirág, amelynek leveleiről csillogva lepereg a tavaszi eső. A kikelet, a hajnal és a magvetés istennőjeként ő volt a termékenység, a megújulás és az eredményesség úrnője is. Ráadásul az ő nevéből vezetik le az angol easter és a német Ostern (húsvét) szót is, mi pedig neki köszönhetjük a tojásokat tojó nyúl hagyományát, amit egy nem tökéletesen sikerült istennői mentőakció legendájából eredeztetnek (vö.: eredményesség úrnője).
Mindezek után az már nem is okozhat meglepetést, hogy a gyöngyvirágnak a keresztény vallásban is van helye, nem is akármilyen! Egyes vidékeken az apró, fehér virágokban a fájdalmas Szűzanya könnycseppjeit vélik felfedezni, amelyeket fia nagypénteki szenvedése láttán ejtett.
A gyöngyvirág az ünnepek mellett a hétköznapokat is meghódította, illata a legkelendőbb parfümökből köszön vissza, ő maga pedig rendre helyet kap az európai uralkodóházak esküvői csokraiban. Franciaországban szerencsehozónak tartják a május elsején ajándékba adott gyöngyvirágot, amely a Csatorna túloldalán a viktoriánus kor bonyodalmas szimbolikájában a visszatérő boldogságot vitte hírül.
Óvatosságra int, hogy a leveleiből kivont glikozid szívgyógyszerek hatóanyaga. Kertbe ültetett és vadon élő példányai is erősen mérgezők, de nincs is okunk hozzájuk nyúlni. Elég, ha csak odahajolunk, megcsodáljuk apró virágai tökéletességét, és mélyet szippantunk a mással nehezen összetéveszthető, friss illatból!
-b-