Mennyi adót kell fizetnünk jövőre?

Építményadó

Építményadót a nem lakás céljára szolgáló építmények (például üdülő, gépjárműtároló, iroda, raktár, műhely, üzlet), a nem lakás céljára használt lakások, valamint a nem magánszemélyek, illetve bizonyos feltételek fennállása esetén a magánszemélyek tulajdonában álló lakások után kell fizetni a XII. kerületben. Az adó általános mértéke jelenleg 2190 Ft/m², ami 2025-től 2900 Ft/m²-re emelkedik.

A magánszemélyek nem lakás céljára szolgáló építményei esetében igénybe vehető kedvezmény ugyanakkor 17%-ról 37,4%-ra emelkedik, így az általuk fizetendő adó mértéke lényegében nem változik (egészen pontosan 1817,7-ről 1815,4 Ft/m²-re csökken). A társasházak közös tulajdonában álló tárolóknál marad a 77%-os kedvezmény, ezáltal viszont 503,7-ről 667 forintra emelkedik a négyzetméterenként fizetendő adó.

Üdülőépítési övezetben az adó mértéke 1600-ról 2100 Ft/m²-re nő, de a magánszemélyeknek megmarad a 75%-os kedvezmény, így nekik jövőre 525 forintot kell majd fizetniük egy négyzetméter után (eddig ez az összeg 400 Ft/m² volt). Az idősek vagy fogyatékosok bentlakásos ellátását biztosító épületek esetében 200-ról 1000 Ft/m²-re nő az adó mértéke. A nyugdíjas adóalanyok, amennyiben a lakásuk életjáradék adására kötelezett tulajdonában áll, meghatározott feltételek szerint továbbra is 90%-os adókedvezményt vehetnek igénybe, így a következő évtől 290 Ft/m² lesz az általuk fizetendő adó (ez idáig 219 Ft/m² volt).

Eddig a rövidtávú bérbeadással – például Airbnb-n keresztül – kiadott lakások, amennyiben azokban életvitelszerűen laktak, mentesültek az adó alól, ha pedig a szállásadó nem lakott benne, de saját gazdasági társaságának székhelyéül szolgált, 74%-os kedvezményben részesült. Ezzel szemben a jövő évtől megszűnik a XII. kerületi polgármesteri hivatal szállásadó-szolgáltató nyilvántartásában szereplő lakás esetében igénybe vehető mentesség és kedvezmény, és egységesen 2900 forintot kell majd fizetni négyzetméterenként.

Nem változik az a 2023. január 1-jével bevezetett szabály, miszerint építményadót kell fizetni a magánszemélyek nem lakás céljára használt lakásai után. Viszont továbbra is mentes az adó alól az a lakás, amiben a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja lakik, és ugyan működik ott gazdasági társaság (legfeljebb három), de abban (vagy azokban) tulajdonos a lakást birtokló személy vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója.

Ha a tulajdonos vagy a haszonélvező nem lakik a lakásban, de olyan cégek (maximum három) vannak oda bejelentve, amikben ő maga vagy a hozzátartozója tulajdonos, 74%-os kedvezmény jár, így az általa fizetendő összeg 754 Ft/m² lesz jövőre (eddig 569,4 Ft/m² volt). Amennyiben háromnál több cég működik egy lakásban, vagy akár csak egy olyan cég székhelyéül szolgál, amiben nem tulajdonos a lakás gazdája vagy annak hozzátartozója, adómentesség és adókedvezmény sem vehető igénybe.

Kommunális adó

A magánszemélyek lakásai után fizetendő kommunális adó kapcsán fontos változás, hogy eddig egységesen egy adósávban voltak a 120 négyzetméternél nagyobb lakások, 2025-től viszont külön, magasabb sávba kerülnek azok a lakások, amiknek az alapterülete meghaladja a 200 négyzetmétert. Az adó mértéke a 40 négyzetméternél nem nagyobb lakások esetében nem módosul, jövőre is 15 000 forint lesz lakásonként, a 40 és a 200 négyzetméter közöttieknél viszont átlagosan 5000 forintos emelésre kell számítani.

A 41–80 m² közötti lakásoknál 19 500-ról 25 000 forintra, a 81–120 m² közötti lakásméretnél 26 500-ról 31 000 forintra, 120 és 200 m² között pedig 30 000-ről 35 000 forintra emelkedik az éves adó összege. 200 négyzetméter felett nagyobb az ugrás: az eddigi 30 000 helyett a továbbiakban 45 000 forintot kell fizetni.

Szintén jelentős változás, hogy jövőre megszűnik a kis lakások adómentessége: akkor is fizetni kell a 40 négyzetméternél nem nagyobb lakások után az adóalanyoknak, ha életvitelszerűen ott élnek. Ezután is mentességet élveznek ugyanakkor azok a lakók, akik közgyógyellátásban, időskorúak járadékában, lakásfenntartási támogatásban, lakbértámogatásban, kiegészítő lakbértámogatásban, aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyógyászati támogatásban, szociális ösztöndíjban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

A 65. életévüket betöltött nyugdíjasok esetében, akik az adókötelezettséggel érintett lakásban élnek, ha nyugdíjuk nem haladja meg a 200 000 forintot, és nincs más jövedelmük, az eddigi, 19 500 forintos kedvezmény összege 25 000 forintra emelkedik, az új adómértékekhez igazodva. A gyermekkedvezmény, ahogy eddig, a továbbiakban is alkalmazható az adó mértékének meghatározásakor: egy gyermek után 20 m²-t, két gyermek után 40 m²-t, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként további 12 m²-t lehet levonni a lakás hasznos alapterületéből.

Telekadó

A telekadó mértéke jövőre a nem magánszemélyek esetében beépítetlen telkeknél évi 350-ről 520 Ft/m²-re, beépített telkeknél 300-ról 445 Ft/m²-re, üdülőövezetben lévő telkeknél 100-ról 150 Ft/m²-re emelkedik. A magánszemélyek jövőre is érvényesíthetik a beépítetlen telkek esetében járó 30%-os, valamint az épülethez tartozó telkek után igénybe vehető 33%-os kedvezményt.

Ott, ahol 0% a legnagyobb beépítési mérték, a magánszemély adóalanyt beépítetlen telek esetén 70%-os, épülethez tartozó telekrész esetén 75%-os adókedvezmény illeti meg. Az üdülőépítési övezetben fekvő, 0%-os beépítési mértékű beépített teleknél 25%-os kedvezmény jár a magánszemélyeknek.

A telken lévő épületben lakó adóalanyt gyermekenként továbbra is 10 000 forint kedvezmény illeti meg. Mentes az adó alól az egylakásos lakóépülethez tartozó telekrész, ha a lakás hasznos alapterülete nem haladja meg a 200 négyzetmétert, valamint többlakásos lakóépület esetében a 150 négyzetméternél nem nagyobb lakáshoz tartozó telekrész, amennyiben az érintett lakásban él annak tulajdonosa.

nn.