Amikor megszólal a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) az utóbbi évek legizgalmasabb, legforradalmibb trendje, amely már régóta ott zakatol láthatatlanul a kutatóintézetekben és a laboratóriumokban. Ám mindez 2022-ben megváltozott, a technológia kilépett a nagyvilág elé. Új funkciók és szolgáltatások bukkantak fel, amik az átlagemberek számára is képesek demonstrálni az eljárásban rejlő lehetőségeket. Ezek közül az egyik leglátványosabb a szövegalkotás, ami tényleg olyan hatást kelt, mintha egyfajta mágia lenne. A MOMkult Transzhumán Technológiák Műhely programsorozatának negyedik állomásán e témát állította középpontba a rendezvény házgazdája, Kömlődi Ferenc jövőkutató és meghívott vendége, Tölgyes László kommunikációs szakember.
Az MI-alapú szövegalkotás mára a digitális tartalomgyártás egyik legjelentősebb eszközévé vált, új lehetőségeket és kihívásokat hordoz mind az egyéni felhasználók, mind a vállalatok számára. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a felhasználók parancsokat adnak ki, vagy kérdéseket tesznek fel az úgynevezett nyelvi modelleknek, amelyek az instrukciók alapján válaszolnak, vagy teljesítik az utasításokat.
Mire jó?
Kömlődi Ferenc jövőkutató és Tölgyes László kommunikációs szakember a Transzhumán Technológiák Műhely legutóbbi programjában gyakorlati példákkal demonstrálta, hogy az MI-alapú szövegalkotás már képes összefüggő mondatokat, kreatív történeteket, szakmai magyarázatokat vagy akár teljes cikkeket is létrehozni a „semmiből”. A végeredmény bármikor finomítható az úgynevezett promptok, azaz utasítások pontosításával.
Egy ilyen motornak megadható például az, hogy humoros, gunyoros, vagy éppen végletekig szakmai, letisztult stílusban készítse el a szöveget egy adott témában. Emellett megváltoztatható a formázás is, kérhetünk egybekezdéses folyó szöveget vagy pontokba szedett vázlatot, hogy csak a két végletet említsük. Sőt, ma már arra is van lehetőség, hogy specializált végeredményt kapjon a felhasználó, például olyat, ami úgy néz ki, mint egy szakdolgozat, forráslistákkal, címekkel, alcímekkel.
Hol használják?
Manapság számos területen használják aktívan az MI-alapú szövegalkotást. A tartalomgyártás és a marketing világában hírlevelek, blogcikkek, hirdetésszövegek és közösségimédia-posztok készülnek a technológia segítségével, mivel gyorsan, költséghatékonyan és nagy mennyiségben képes tartalmat előállítani.
Az ügyfélszolgálatokon chatbotok és automatikus válaszadók generálnak természetes hangzású üzeneteket, amik gördülékennyé teszik a kommunikációt az ügyfelekkel. Az oktatásban és a tudásmegosztásban az MI magyarázatok készítésére, tananyagok összefoglalására vagy esszék átdolgozására szolgál, ezzel segítve a tanulási folyamatot. A kreatív írás területén pedig egyebek közt regényötletek, jelenetek, dalszövegek és versek létrehozásában támogathatja az alkotókat. Így akár a humán kreativitás kiegészítő, inspiráló eszközévé válhat. Legalábbis papíron.
Sokat hibázik és hazudik
A MOMkultban tartott program előadói ugyanis nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi MI-modellek még rengeteget hibáznak. Konfabulálnak, hazudnak, helytelen információt közölnek, ezért egyelőre komoly fenntartásokkal kell fogadni mindazt, amit ezektől a motoroktól kapunk.
Persze ez nem valamiféle gonosz ármány műve. Bár úgy tűnik, a motorok „gondolkodnak”, mint egy ember, ám ez távol áll a valóságtól. Csak a már meglévő, innen-onnan összefésülhető, megszerezhető adatokból dolgoznak. Önálló összefüggések létrehozására, forradalmi elméletek megalkotására nem képesek.
Ezt sem kell azonban lenézni, hiszen az adatok átnyálazása, feldolgozása és az ebben történő keresés óriási feladat. Az emberiség és a gépek folyamatosan gyártják az információkat: 2025 végére a digitális adatmennyiség mértéke eléri majd a 200 zetabyte, azaz a 200 billió gigabyte mennyiséget.
Az egyes nyelvi motorok az említett gigantikus adatmennyiséget eltérő módon szintetizálják és dolgozzák fel. Emiatt komoly különbségek lehetnek köztük a hatékonyság, pontosság terén. A helyzetet bonyolítja, hogy a fejlesztési iránytól függően nem egyformán erősek a különféle területeken. Például az MI-forradalmat kirobbantó ChatGPT kreatív feladatok megoldásához kitűnő, a Google-féle Gemini pedig a tényszerű összefoglalók elkészítésében, a forráskeresésben teljesít jobban.
Elveszi a munkánkat?
A mesterséges intelligencia szövegalkotásának számos előnye van, ami miatt kiválóan alkalmas a humán erőforrás kiváltására, legalábbis bizonyos típusú feladatoknál. Ma már rengeteg konkrét példa van arra, hogy embereket bocsátottak el, és nyelvi motorok segítségével pótolták a munkájukat.
Viszont az is tény, hogy az MI-szövegalkotás sincs ingyen. Ha valaki gyorsan, nagy mennyiségű, sok forrásból dolgozó szöveget szeretne előállíttatni, akkor bizony fizetnie kell ezért. És az is bőven benne van a pakliban, hogy a végeredmény vacak lesz, tele tévedéssel.
Mindenesetre a fejlődés megállíthatatlannak tűnik. A nyelvi motorok elképesztő méretű evolúción mentek keresztül az elmúlt években, rálátnak szinte minden digitális adatra. Lassan tényleg eljutunk odáig, hogy már csak a gondolataink lesznek biztonságban.
Sz. P.