Utazás a karácsonyi asztalok körül
Töltött káposzta, halászlé, mákos bejgli – mindenki kívülről fújja a magyar karácsonyi menüt, és nagyon szeretjük is. Ünnepi ételeink zöme jól ismert, ezért most képzeletbeli utazást teszünk, és megnézzük, milyen finomságok kerülnek az asztalra távoli országokban.
Örményország
A legtöbb keresztény országban december 25-én, Örményországban azonban vízkereszt napján, azaz január 6-án ünneplik a karácsonyt. Általában egyhetes böjt előzi meg, utána kerülnek az asztalra az ünnepi ételek.
A karácsonyi étkezés előtt fontos a takarítás, sőt vannak, akik kifejezetten új ruhát vesznek fel erre az alkalomra. Az ünnepi asztalon nem a halászlé, hanem a grillezett hal a főszereplő, amelyet mazsolás rizzsel tálalnak. A rizs az emberiséget szimbolizálja, a mazsola pedig azokat, akiket Isten választott ki, hogy folytassák a munkáját.
A hagyományos örmény karácsonyi menü teljesen húsmentes. A hal mellett fontos étel a nevik, ami csicseriborsóból, mángoldból és paradicsomból készül, s gyakran a hal mellé szolgálják fel. Fő fogás a Pasuts Dolma, ami egyféle töltött káposzta. Kinézetre hasonlít a miénkre, de a töltelékbe nem kerül hús, csak gabona, fűszerek és hüvelyesek. Többnyire hidegen fogyasztják.
Talán a leghíresebb örmény karácsonyi étel a ghapama. Ezt a hagyományos és látványos fogást egész sütőtökből készítik, rizst, vajat, mézet, dióféléket és szárított gyümölcsöket töltenek bele, majd megsütik. Általában desszertként szolgálják fel.
Etiópia
Egy nappal később, mint Örményországban, január 7-én ünneplik a karácsonyt Etiópiában – ott ugyanis a saját naptáruk szerint határozzák meg az időpontot. Abban pedig nem 12, hanem 13 hónap van.
Az etióp Ortodox Tewahedo Egyház legfontosabb ünnepe a karácsony, vagyis a Genna. Előtte sokan tartják a 43 napos böjtöt, amit aztán nagy lakomával oldanak fel. Ennek központi eleme a doro wot, egy gazdagon fűszerezett csirkepörkölt, amit indzserával, azaz jellegzetes etióp palacsintával esznek. Ez az egyik leghíresebb és legkülönlegesebb etióp étel. Egy teff nevű gabonából készül, amely ott őshonos.
A hosszan erjesztett, ezért jellegzetesen savanykás tésztát palacsintaszerűen megsütik, és ezzel mártogatják a szaftos ételeket, az indiai szószokhoz hasonlóan. A doro wot csirkéből, hagymából, tojásból, vajból, berberéből (csípős fűszerkeverék), őrölt borsból, gyömbérből és fokhagymából készül. Általában ez az első, amit reggel felszolgálnak. A család összegyűlik, hogy együtt fogyassza a doro wotot és a főtt tojást.
A doro wot fűszeres étel, ezért gyakran helyi sajttal vagy joghurttal tálalják, és mellé karácsonykor tradicionális mézbort fogyasztanak. Ünnepi fogásaik közé tartozik még a lencsepörkölt és a frissen pörkölt kávé, amelyet hagyományos jebenában főznek, egy bonyolult kávészertartás részeként. Étkezés után következik az elmaradhatatlan kávéceremónia, amikor a kávébabokat megpörkölik, és egy speciális agyagedényben főzik, ezzel szimbolizálva a vendégszeretetet és a barátságot.
Fülöp-szigetek
Délkelet-Ázsia országai közül a Fülöp-szigetek az egyetlen döntően katolikus állam, mivel sokáig spanyol gyarmat volt. A karácsonynak nagyon fontos szerepe van a helyiek életében, sokszor már szeptemberben elkezdenek készülni rá, megveszik az ünnepi díszeket és a havas műfenyőket.
A Fülöp-szigeteken természetesen karácsonykor is meleg van, de ez nem zavarja az ottaniakat. Szinte mindenki elmegy az éjféli misére, utána kezdődik az úgynevezett szeretetvacsora. Ennek központi elemei a rizses ételek és a sonka, amelyet mi húsvéti sonka néven ismerünk. Zárásként pedig többnyire csokoládés italt fogyasztanak.
A karácsonyi desszertekben is a rizs játssza a főszerepet. Hagyományos csemege a bodbod, egy kókusztejben főtt rizses étel, amit banánlevélbe csomagolva tálalnak. Ennek egy másik, kifejezetten karácsonyi formája a bibingka: a rizst banánlevelekkel bélelt edényben sütik meg.
Tipikus Fülöp-szigeteki, hosszú tésztából készült fogás a Pancit, amit többféleképpen is el lehet készíteni. Fontos a tészta hosszúsága, mert ez a hosszú életet jelképezi, ezért is szokták ünnepek alkalmával fogyasztani. Egyébként a Fülöp-szigeteken is január 7-én tartják a karácsonyt, a keleti ortodox egyház hagyománya szerint.
Mexikó
A mexikóiak már december 12-én elkezdenek ünnepelni. Sok jellegzetes karácsonyi ételük van, és mind jelentéssel bír. Náluk a legfontosabb időpont a december 24-i szenteste, az ajándékozás pedig vízkereszt napján, január 6-án történik. Az ünnepkör lezárásának napja február 2. – természetesen egy újabb vacsorával.
A karácsonyi fogások nagy része spanyol gyökerekre vezethető vissza, mint például a Bacalao a la vizcaína, ami egy baszk eredetű halas étel. A sózott tőkehalat paradicsomos, kapribogyós mártásban főzik meg, és rizzsel kínálják. Elég sokáig készül, hosszan kell áztatni a halat. Mexikóváros egyes negyedeiben karácsonyeste a gyerekek lampionos felvonulásra indulnak, és minden kapunál megállnak, ahol a ház egy nőtagja apró tálkát nyújt át nekik, benne egy falat bacalaóval. Érdekes étel a Szenteste-saláta, az Ensalada de Nochebuena. Látványos, színes, van benne cékla, narancs, mogyoró, gránátalma, alma, ananász és sokszor cukornád is.
A legfontosabb ünnepi fogás a tamales, amit országszerte főznek, szinte megtelik a levegő jellegzetes illatával. Ez nem spanyol eredetű, már az őslakos aztékok és maják is készítették az egyik változatát, hiszen a kukorica volt a legfőbb táplálékuk.
A tamales ugyanis kukoricalisztből készült tésztaféle, amit különböző finomságokkal töltenek meg, aztán kukorica- vagy banánlevélbe csomagolva párolnak. Lehet édes is, de inkább sósan, hússal, sőt, akár sajttal, babbal is töltik. Elkészítése gyakran közösségi program: több generáció együtt végzi, az ünnepi hangulat részeként. Szintén a kukorica a főszereplő a pozole nevű húslevesben, amit többnyire lime-mal esznek.
A spanyol karácsonyi kultúrkörben a legfontosabb ünnepi sütemény a Roscón de Reyes, ezt csakis egy évben egyszer, január 6-án sütik. Ez a nap a háromkirályok látogatásának időpontja, a kalács kör formája a királyok koronájára is utal. A tetejére kerülő kandírozott gyümölcsök pedig a drágaköveket szimbolizálják.
A Roscón de Reyes nemcsak formájában különleges, hanem azért is, mert a tésztába belesütnek egy kerámiababát és egy babszemet. Aki megtalálja a figurát, az lesz a nap királya, aki pedig a babot, az készíti a kalácsot a következő évben.
Kalas Györgyi