Vigyázat, növényinvázió!
Inváziós fajoknak szokták nevezni azokat az idegenhonos növényeket, amik nem sokkal azután, hogy felbukkannak, hajlamosak villámgyorsan elárasztani a környezetüket. Először szörnyülködünk, aztán irtjuk, majd belefáradunk, végül megszokjuk a látványukat. És egyre több lesz belőlük!
Miért baj az, ha környezetünkben új, életerős fák magasodnak, vagy korábban ismeretlen virágok nyílnak ezerszám? Egyrészt a távoli tájakról érkező és a kerületünkben gyorsan otthonra találó növények lendületes szaporodása nem üres területeket hódít meg – hiszen ilyenek gyakorlatilag már nincsenek –, hanem az őshonos fajokat szorítják ki. Terjedésüket az a tény is segíti, hogy jellemzően nincs természetes ellenségük. Másrészt az özönnövények között (néhány gyógyhatású mellett) vannak egészségügyi kockázatot jelentőek is.
A fővárosban végzett kutatás szerint a legtöbb inváziós növény a kis kiterjedésű szegélyeken, járdákon, útszéleken fordul elő. Ezekre a területekre rendszerint kevesebb figyelem jut, itt nem gyomlálunk, és nem metsszük vissza a megtelepedő növényzetet, ezért észrevétlenül verhet gyökeret a parlagfű, vagy akár a nagyra növő bálványfa is. Ha pedig már fajokat említünk, akkor álljon itt néhány a leggyakoribbak közül!
Egy növény, amit nyugodtan letéphetünk
A már említett mirigyes bálványfa gyors fejlődésű növény, amelyet akár még tetszetősnek is nevezhetünk. Kifejezetten jól tolerálja a városi élőhelyek növényt próbáló körülményeit. Árnyéka vonzó, de ha alaposabban visszavágjuk, vagy esetleg fűrészt fogunk a törzsére, akkor a növény rengeteg sarjat nevelve igyekszik pótolni a veszteséget. Ha nem vagyunk észnél, és nem tüntetjük el éveken át ezeket a felbukkanó sarjakat, akkor egy fát kivágtunk ugyan, de egy egész ligetet ültettünk a helyére.
A kerületre jellemző meredek rézsűkön, vagy a kerítéseket kísérő bozótosokban rengeteg ilyen, Kínából érkező fa él. Ahol felbukkannak fiatalon pálmafára emlékeztető példányai, ott a leveleikben felhalmozódó anyagok által elkezdik pusztítani a törzsük körül lévő növényeket. Ennek eredményeképpen egy nagy fa körül már semmi más nem lesz képes kihajtani, annyira toxinos a talaj.
Inkább a nedves élőhelyeket kedveli, így szerencsére a Hegyvidéken kevesebb gondot okoz a szintén távol-keleti eredetű japán keserűfű. Ahol mégis felüti a fejét – például hűvösebb völgyek alján –, ott hatalmas leveleivel és nádszerű törzsével sűrű bozótost hoz létre.
Nem ússzuk meg ilyen könnyen a kanadai aranyvesszőt, amelyet sokszor hatalmas foltokban láthatunk a Normafa rétjein. Ez az a növény, amelyből nyár végén, ősszel nyugodtan szedhetünk csokorra valót, hiszen azok a tövek, amik vázában fejezik be az életüket, nem nevelnek magot a természetközeli réteken.
A medvetalp fényérzékennyé teszi a bőrünket
A kaukázusi medvetalp tíz éve még az országban felbukkanó botanikai újdonságnak számított, ma pedig már a XII. kerületben is él. Ha megérintjük az akár több méter magasra is megnövő, ernyősvirágzatú növény leveleit, mérge fényérzékennyé teszi a bőrünket. Emiatt a napon töltött idő alatt egészen hamar akár hólyagos égési sérülések is kialakulhatnak.
Úgy lehet védekezni ellene, hogy nagy ívben elkerüljük. Amennyiben mégis hozzáértünk, azonnal le kell mosni a területet bő, szappanos vízzel, bőrtünetek kialakulása esetén pedig forduljunk orvoshoz. Mivel a faj évelő, nagy körültekintéssel el kell távolítani minden példányát a kertből, vagy bárhonnan, ahol felbukkan.
Özönnövény a zöld juhar is, amelyet útsorfaként is ültetnek, ahonnan aztán elvadulva kezdi meg özönlését. Mivel megjelenésében hasonlít az őshonos juharokra, nem tűnik zavarónak a jelenléte, de gyors szaporodása miatt éppen a honos fajok életterét csökkenti.
A zöld juhar szempontjából kerületünk helyzete kedvezőnek mondható, hiszen a főváros mintegy 6500 ilyen növényéből mindössze 15 jut a Hegyvidékre. De már ez is sok, hiszen a védelemre érdemes, érzékeny természeti területek jó része is nálunk található.
Az invazív, vagy özönnövény szavak hallatán önkéntelenül is megszólal bennünk a vészharang, amit tetteknek kell követniük. Eredményt csak a magánkertekben és közterületeken szoros együttműködésben zajló, összehangolt munka hozhat.
BI.