Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Barazda

BARÁZDA

Little Simz: Lotus

A nigériai szülők gyerekeként 1994-ben London északi részén, Islingtonban született Simbiatu Abisola Abiola Ajikawo, ismertebb nevén Little Simz eredetileg színészként tűnt fel, de ezzel párhuzamosan már nagyon fiatalon építette rapperkarrierjét is. Bár Kendrick Lamartól a Gorillazig többen felfigyeltek tehetségére – ambiciózus második lemeze, az Alice Csodaországban-tematikára felfűzött, 2016-os Stillness In Wonderland képregényként is megjelent – a szélesebb közönség csak a 2019-es, áttörést meghozó albumával, a Grey Area-vel vett róla tudomást. Akkor viszont egyszerre a tudatos, népnevelő hiphop és a már Amerikában is elfogadott brit rap egyik legfontosabb figurájaként ünnepelték, nem beszélve arról, hogy a hímsoviniszta műfajban a női MC-k előretörésének időszakában vagyunk, és ebben is Little Simz lett az egyik zászlóvivő. Lehengerlő flow, sokféle karaktert hozó performansz, és a Michael Kiwanukától a Jungle-ön át a Saultig számos remek lemezt jegyző producerrel, Inflóval közös, színes, élő, őszinte produkció a következő albumon (Sometimes I Might Be Introvert, 2021) végképp világsztárrá tette hősünket. A világjárvány idejének egyik sikerlemeze a korszellemmel egyezve csendesen ünnepelte az introvertáltakat. Azóta Little Simz magabiztosan trónol az élmezőnyben, az idei Sziget Fesztiválon is a Nagyszínpadon láthatjuk az augusztus 6-i nyitónapon. És érdemes is megnézni őt, hiszen Lotus című friss albuma ugyanolyan magas színvonalú, mint a 2022-es NO THANK YOU, valamint a korábbi LP-jei – zeneileg pedig az sem érződik rajta, hogy munkakapcsolatot szakított Inflóval, akit 1,7 millió fontos tartozásért be is perelt. Továbbra is személyes, mély szövegek jellemzik dalait, a jazzes, neosoulos hiphop ezúttal afrobeates, sőt még posztpunkos hatásokkal is gazdagodott. Csalódásból, fájdalomból vezet(i magát és a hallgatót is) a gyógyulás útjára. (2025, AWAL Recordings/Sony)Little_Simz

 

caroline: caroline 2

A manchesteri egyetemen megalakuló caroline öt év alatt, 2022-ben jutott el a bemutatkozó albumáig, és egy 2023-as Tiny Desk Concert kellett ahhoz, hogy a világ egy része leboruljon az improvizációkon alapuló, folkos, emós, posztrockos zene előtt. Mindez azonban semmi ahhoz képest, amilyen fogadtatásban az idei, második lemez részesült: túlzás nélkül a caroline 2025 legajnározottabb zenekara. És megérdemelten. Kezdjük az ismerkedést a Total Euphoria című tétellel, és mindent megértünk! Mintha egyszerre két dal szólna, vagy egy, de akkor meg annak a dalnak a két fele nem szinkronban. Az elmúlt évek előremutató math rock, glitch pop előadói (Black Midi, Jockstrap stb.) új szintre emelték a zenei eklektikát, az össze nem illők összeillesztését, a caroline az ilyen típusú számokat még tovább boncolja, és az összetett eklektikát szereli szét. Itt jön a csoda: a végeredmény összeáll, és azonnali hatású lesz. A 2022-es debütön az appalachian folk, az Amerikába bevándorló európaiak népzenéjének továbbfejlesztése, a Slint-féle hangos-halk, úttörő posztrock emós továbbvitele és a statikus indie rock uralkodott. Az időtlenség és a jelenidejűség az új lemezen még szembetűnőbb. A nyolctagú kollektíva avant-folk és experimentális zenei törekvéseket varázsol közérthetővé, és valami általánosan magasabb rendűnek vagyunk a tanúi hallgatás közben. Ritka teljesítmény, amiben megfér egy „Coldplay-feldolgozás”, Caroline (khm) Polachek vendégszereplése és a Windmill-színtér (Black Country, New Road, Black Midi, Squid, Shame) rokonsága is. (2025, Rough Trade)caroline_2

BJ