Nagyon vigyázzunk a banki adatainkra! – csalók az online térben
A rendőrség, a pénzintézetek és a sajtóorgánumok, köztük lapunk sorozatos figyelmeztetései ellenére sajnos évek óta sikerrel fosztják ki gyanútlan áldozataikat a bankok nevében telefonáló csalók. A bűnözők rendszerint teljes egészében „letakarítják” a számlákat: azt a pénzt, amit akár egy életen át gyűjtögettünk, pillanatok alatt elveszíthetjük, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak.
Noha az intelmek és a bankok által folyamatosan fejlesztett többfaktoros hitelesítés hatására csökkenő tendenciát mutat a telefonos banki csalások száma, ezek még mindig kiemelt veszélyt jelentenek az emberek vagyonára. A XII. kerületi rendőrkapitányságon sem telik el úgy egy hét, hogy ne érkezne legalább egy-két bejelentés e bűncselekménytípussal kapcsolatban – mondta el lapunknak Nagy Zsolt rendőr őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője.
A telefonos banki csalók rendkívül kifinomult és meggyőző módszerekkel dolgoznak azon, hogy megszerezzék az ügyfelek banki adatait, jelszavait, PIN-kódjait, vagy rábírják őket pénzük átutalására. Az átverés legtöbbször ott kezdődik, hogy az elkövetők a hitelesség látszatát keltve úgynevezett maszkolási technikával indítják hívásukat, ezáltal a bank valós telefonszáma jelenik meg a hívott fél mobilján.
A magukat banki alkalmazottoknak kiadó csalók igyekeznek pánikot kelteni, például azzal a szöveggel, hogy „gyanús, nagy összegű tranzakciót észleltek a számlán, amit valószínűleg feltörtek”. Ezután arra próbálják rávenni kiszemeltjüket, hogy utalja át a számláján lévő összeget egy „biztonsági számlára” (ami valójában a bűnözők által nyitott számla), vagy telepítsen egy „biztonsági szoftvert”.
Az Anydesk és más hasonló, távoli hozzáférést biztosító program használatával az elkövetők át tudják venni az irányítást a számítógép és a mobiltelefon felett. Ennek segítségével láthatják az ügyfél által beírt felhasználónevet, jelszót, hitelesítési kódokat, amikkel teljes hozzáférést kaphatnak a bankszámlához. Nem ritka az sem, hogy a csalók program telepítése nélkül tudnak átutalásokat indítani, ugyanis a belépéshez szükséges adatokat, sőt még a tranzakciók megerősítéséhez érkező SMS-eket is bediktáltatják a megvezetett emberekkel.
„Amennyiben egy telefonhívás után arra döbbenünk rá, hogy banki csalás áldozatává váltunk, minél gyorsabban értesítsük a bankunkat, mert az tudja azonnal zárolni a számlánkat, vagy megállítani az esetleg még függőben lévő utalásokat! Ezt követően érdemes feljelentést tenni a rendőrségen” – adott tanácsot Nagy Zsolt.
A bűnügyi osztály vezetője arra figyelmeztetett, hogy a bűnözők nemcsak telefonhívásokkal, hanem más módon is vadásznak a banki adatainkra. Például különböző szolgáltatók vagy hatóságok nevében hamis SMS-ekkel „tartozás” vagy „bírság” befizetésére szólítanak fel, a megadott linkek azonban olyan oldalakra vezetnek, ahol el tudják lopni a bankkártyaadatokat. Az online piactereken is érdemes résen lenni: a feladott hirdetésekre sok esetben csalók jelentkeznek, akik felajánlják, hogy intézik a postázást, ehhez azonban egy létező futárcég weboldalához megtévesztésig hasonlító adathalászoldal linkjét küldik el.
A rendőr őrnagy kitért arra is, hogy nemcsak hirdetőként, hanem vásárlóként is indokolt a fokozott óvatosság az internetes oldalakon. Amikor rendkívül „kedvezően”, a bolti ár töredékéért vásárolunk újnak tűnő márkás órát, cipőt, technikai ruházatot vagy éppen műszaki cikket, gondoljunk arra, hogy ezért a pénzért nagy valószínűséggel csak valamilyen hamisított, gyenge minőségű bóvlihoz jutunk hozzá!
Előfordul az is, hogy egy-egy termék nem a mérsékelt árával, hanem a különlegességével tűnik ki a többi közül. Ilyenek például a népszerű zenekarok koncertjeire szóló jegyek, amik már rég elfogytak a hivatalos árusítóhelyeken, vagy a ritkaságszámba menő játékok, amikért akár több tízezer forintot is elkérnek. Ezekben az esetekben gyakran csalók hirdetnek kamu profillal valóságban nem létező dolgokat.
Nagy Zsolt arról is szólt, hogy számos eredményes felderítés mellett tavalyi őrizetbe vettek egy magánszemélyt, aki közel százhetven vásárlót vert át a legóhirdetéseivel. Az illető több millió forintot zsebelt be azzal, hogy az internetről letöltött képekkel kínált olyan legókat, amik soha nem voltak a birtokában. Más szélhámosokhoz hasonlóan ő is kizárta a termékek személyes átvételének lehetőségét, illetve csak előreutalással lehetett nála vásárolni, mondván, „korábban rossz tapasztalatai voltak az utánvéttel”.
(ko)