Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Elnek_azok_a_kovek_es_beszelnek

„Élnek azok a kövek, és beszélnek”

Maczkó Erzsébet és Rainer Péter fotóművészek hosszú évek óta járják a Kárpát-medencét, hogy felderítsék a szakrális kincseit ennek az önmagában is szakrális területnek. Barangolásukon számos fotót készítettek, amelyeket már több kiállításon bemutattak. Ezekből most tizennyolc felvétel látható a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika (a volt OORI) Nappali Kórház és a Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány által közösen rendezett tárlaton. A megnyitón dr. Szögi Beáta osztályvezető főorvos köszöntőjében kiemelte, hogy intézményükben a Gadányi-termet Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész-belsőépítész nagyapjáról, Gadányi Jenő festőművészről nevezték el.

„Élnek azok a kövek, és beszélnek. Csak érteni kell őket, csak hallgatni kell tudni őket, és akarnunk kell, hogy megszólaljanak nekünk. És a kövek igazat mondanak – idézte Kós Károlyt Beöthy Mária építész, a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi elnöke, aki a képekről és a települések történetéről beszélt. A fotókon látható templomok, építmények különböző korok különböző stílusait tükrözik, 1920 előtt Magyarországhoz tartoztak, most szlovák, román és magyar területen találhatók.Elnek_azok_a_kovek_es_beszelnek

Különleges az a kép, amely egy szlovákiai, neoklasszicista, kicsi, útszéli kápolnát mutat; a tájba illesztése nyugalmat, elmélyültséget tükröz. Látható még a többi között a kistopolyai görögkatolikus fatemplomot ábrázoló felvétel, Kékkő római katolikus várkápolna barokk főoltára, valamint Homoródkarácsonyfalva unitárius templomának fotója. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom több építési periódus nyomait mutatja; a középkorban készült templomhajóból és szentélyből áll, barokk stílusú freskók gazdagítják, és ékessége a fából készült szószék. A templom a 18. század végén egy húsz méter magas barokk toronnyal bővült.Elnek_azok_a_kovek_es_beszelnek2

A magyar példák közül érdekes a szoborfülkés homlokzatú hegymagasi templom és a klasszicizáló, késő barokk, körpanorámás ábrahámhegyi kápolna. Az aszódi barokk evangélikus templom, a zebegényi római katolikus kálvária és kápolna, továbbá a román kor stílusjegyeit hordozó nagylózsi Szent István római katolikus temető kápolnája is feltűnik a képeken. A zánkai református templom – későbbi barokk kiegészítésekkel – szintén román kori. Ráckeve késő gótikus görögkeleti szerb templomához reneszánsz stílusban épült két mellékkápolna, a falakat gótikus támpillérek gyámolítják, ablakai enyhén csúcsívesek, belső falfelületeit bizánci hangulatú freskók díszítik, ikonosztáza mintegy ötven ikont tartalmaz.

Valamennyi felvételen érzékelhető a hely szelleme, a genius loci – összegzett Beöthy Mária, és egy Hamvas Béla-idézettel zárta szavait: „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek pedig arca van.”

Sz. D.

 

A Szakrális építmények a Kárpát-medencében című kiállítás egész évben megtekinthető a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika Nappali Kórház „N” épületében, a Gadányi-teremben (Szanatórium utca 19.). Előzetes egyeztetés szükséges a 06-1/391-1950-es telefonszámon.