A.C.A.B. – emberek a pajzson innen
A Netflix római rohamrendőrökről szóló minisorozata olyan világba kalauzol minket, ahol még sohasem jártunk. Pedig a megoldásra váró problémáink és traumáink közösek – csak mi nem gumibottal dolgozzuk fel ezeket.
Elgondolkoztunk-e valaha azon, hogy a plexipajzs mögött a támadást marcona arccal tűrő rohamrendőrt vajon hazavárja-e valaki? Egyedül neveli-e a gyerekét, esetleg küzd-e középsúlyos önértékelési zavarral? Jó eséllyel nem, hiszen ha nem járunk sűrűn Fradi–Újpestre, nem is találkozunk vele.
A lebilincselő maffiasorozat, a Gomorrah forgatókönyvírója, Filippo Gravino feltette ezeket a kérdéseket, és a válaszokból megírta az A.C.A.B. – Minden zsaru rohadék című minisorozatot. Az A.C.A.B. (All Cops Are Bastards) betűszó a futballhuligánok egyik kedvenc tetoválása, ott virít a vádlijukon, karjukon, büszkén viselik.
Ahogy a római rohamrendőrcsapat tagjai is büszkék az identitásukra, a lokálpatriotizmusukra, római légióst ábrázoló pólót hordanak, SPQR-tetoválást viselnek. Soha nem hátrálnak meg, ezt hirdetik magukról, és a körükben gyengeségnek számít kimutatni az érzelmeket. Pedig abból jut bőven, ugyanis megrendítőek a háttérsztorijaik.
Egyikük az Iszlám Állam ellen is szolgált, és ölt. Női kollégája elvált, mert alkoholista férje egyszer a kocsiban hagyta bezárva a 3 éves gyereküket. Felettesük, a csapat helyettes vezetője olyan csúnyán bánt a feleségével, hogy fia szóba állni is alig akar vele, gyerekének anyja családnevét szánja. Új csapatvezetőjük élete szintén szétcsúszik, amikor kiderül, hogy a lányával olyan dolog történik, aminél sokak szemében még a halál is jobb.
Miközben nap mint nap lelki tusát vívnak családi ügyeik miatt, a társadalom azt várja tőlük, hogy csak a legvégső esetben és akkor is kíméletesen használják a gumibotot. Ám ez lehetetlen. Amikor a Suso-völgyben Molotov-koktélok repkednek körülöttük, és társuk hátába szöget állít egy tüntető, képtelenek visszafogni magukat. Az egyik tiltakozót kómában viszik el a helyszínről, megtámadott kollégájuk pedig többé nem tud lábra állni. Miközben az egység új parancsnokot kap, és a Roma–West Ham futballmérkőzésen sikertelenül próbálják kordában tartani az angol huligánokat, a Suso-völgyi brutális fellépés miatt vizsgálatot indít ellenük az ügyészség.
Az egység összetartó erejét alaposan próbára teszi az eset: vajon feldobják-e társukat, hogy elkerüljék a kollektív bűnösség következményeit? Habár családi traumáikból csigalassan gyógyulnak, kiderül, hogy a péppé vert Suso-völgyi sérült meghalt. Rómában elszabadul a pokol.
Az A.C.A.B. – Minden zsaru rohadék nem akar többet, mint bemutatni, hogyan kell rohamrendőrként tökéletesen szabályosan falanxba rendeződni támadás esetén, továbbá úgy ábrázolni a gyűlölt egyenruhásokat, amilyennek a pajzs és a sisak mögött soha nem látjuk őket: esendőnek, bizonytalannak és időnként gyengének. Mint amilyenek mi is vagyunk néhanapján.
-yb-