Nyolcak, aktivisták és „vadak” az Antal–Lusztig-gyűjteményből

A friss avantgárd szellemiség a 20. század elején egyszerre itatta át a képzőművészetet, a zenét és az irodalmat. Nyolcak és aktivisták címmel ezt az izgalmas időszakot villantja fel az Antal–Lusztig-gyűjtemény állandó budapesti bemutatóhelyén, a Hegyvidék Galériában megnyílt kiállítás, amin a látogatók a kollekció egy újabb szeletéből kapnak ízelítőt.

A Nyolcak elnevezésű avantgárd művészcsoport tagjai – Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos – új kifejezési formákat kerestek, szorosan kapcsolódva az európai új irányzatokhoz. A Kassák Lajos nevéhez köthető aktivisták szintén új művészeti elképzelésekkel jelentek meg, de sokkal radikálisabb programot hirdettek. A tárlat ezt a művészkört is reprezentálja egy-egy alkotással, Kassák Lajosé mellett Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Nemes Lampérth József, Kmetty János és Mattis Teutsch János munkáival.

A Hegyvidék Galéria 2018 óta működik együtt Antal Péterrel, Magyarország legnagyobb magángyűjteményének tulajdonosával. A hatalmas kollekció feldolgozását, kötetekben történő megjelentetését a Debreceni Déry Múzeum vállalta. Az első albumot 2018-ban mutatták be a galériában, amely 2019-től a szerkesztő, Nagy T. Katalin művészettörténész, kurátor közreműködésével évente egy-egy kiállítást rendez. Most a XII. kerülethez kötődő, egykor itt élő alkotóktól – Márffy Ödöntől és Berény Róberttől – is láthatók művek, Nagy T. Katalin az ősszel megjelenő ötödik kötetből válogatott. A megnyitón arról is beszélt, hogy ez az egészen extra, több ezer darabos gyűjtemény ötvenhét esztendős; Antal Péter, aki anyai nagyapjának, a műgyűjtő Lusztig Sámuelnek köszönhetően 13 évesen kezdte a pályát, az idén ünnepli a 70. születésnapját.

A válogatásban két műfaj, az ebben az időszakban különösen kedvelt portrék, önarcképek, valamint a városunkhoz is kapcsolódó tájképek jelennek meg. Az alkotók közül a Tanácsköztársaság bukása után sokan elhagyták hazánkat, és a francia fauvizmusból, leginkább Cézanne művészetéből nyertek inspirációt. A kurátor kedvence, mint mondta, Moholy-Nagy László Budai hegyek című képe, ami nem csak azért különleges, mert nem erről a stílusáról ismerjük a művészt.

Bár a Nyolcak és az aktivisták soraiban főként festőket találunk, a korszak szobrászai közül többeket hasonló útkeresés jellemzett. Voltak, akik be is mutatkoztak a Nyolcak híres kiállításainak egyikén, ezért látható most a galériában egy vagy két munka Vedres Márktól, Fémes Beck Vilmostól és Beck Ö. Fülöptől. A tárlat egyik meglepetése egy alig ismert festőművész, Dobrovics Péter nemrég felbukkanó alkotása.

Életrajzi vonatkozások révén a megnyitón erős hangsúlyt kapott a zene. Két festő, Berény Róbert és Czigány Dezső csellón és zongorán játszottak, Berény még fel is lépett. Párizsi tanulmányai után, az 1910-es években Weiner Leótól zeneszerzést hallgatott a Zeneakadémián. A középiskolában ismerkedett meg Pór Bertalannal, aki nemcsak festőkollégája, első tanítómestere volt, hanem több hangszeren is játszott. Korabeli visszaemlékezések szerint a Nyolcak kiállításmegnyitóit koncertek kísérték.

Avantgárd szellemiség dívott több művészeti ágban: a festők rokonnak érezték Bartók és Kodály stílusát, valamint Ady Endre újfajta költői világképét is. Ugyan Berény Róbert Pipás önarcképe még rembrandti, Munkácsy-féle stílusjegyeket mutat, későbbi korszakában már másfajta festői világhoz közelít. A portrésorban különböző időszakokból származó önarcképeket látunk, Márffyé például az 1940-es években született.

A gyűjtemény kiemelkedő darabja, a „magyar vadak” reprezentánsa, Czigány Dezső Nevető önarcképe szintén látható a Hegyvidék Galériában. Czigány Nagybányán Hollósy Simontól csellózni is tanult, majd Párizsban Cézanne varázsolta el, és Ferenczy Károly festészete inspirálta. 1910–11 körül ismerkedett meg a Budapesten vendégszereplő világhírű katalán csellóművésszel, Pablo Casalsszal, és meg is festette őt – bár ez a kép nincs a gyűjteményben. Berény találó megjegyzése szerint Czigány Dezső három szentsége Cézanne, Ady és Pablo Casals volt.

553 A zene és képzőművészet kapcsolatát reprezentálva Kertész Endre csellóművész Bartók- és Kodály-műveket játszott a megnyitón. Előadta Schumann Álmodozását is, végül pedig egy Weiner Leó-mű, a Rókatánc hangzott el.

Sz. D.

A tárlat megtekinthető a Hegyvidék Galériában (Királyhágó tér 10.) június 25-ig, keddtől péntekig 10.00–18.00, szombaton 10.00–14.00 óráig.

A kiállításon a következő művészektől láthatók műalkotások: Beck Ö. Fülöp (1873–1945), Berény Róbert (1887–1953), Bohacsek Ede (1889–1915), Bortnyik Sándor (1893–1976), Czigány Dezső (1883–1938), Czóbel Béla (1883–1976), Dobrovics Péter (1890–1942), Fémes Beck Vilmos (1885–1918), Kassák Lajos (1887–1967), Kernstok Károly (1873–1940), Kmetty János (1889–1975), Lesznai Anna (1885–1966), Márffy Ödön (1878–1959), Mattis Teutsch János (1884–1960), Moholy-Nagy László (1895–1946), Nemes Lampérth József (1891–1924), Orbán Dezső (1884–1987), Pór Bertalan (1880–1964), Tihanyi Lajos (1885–1938), Uitz Béla (1887–1972), Vedres Márk (1870–1961).