Legendák szimbólumává vált sokunk kedvence
Itt az ősz, érik legfontosabb gyümölcsünk, az alma. Amely nemcsak finom és egészséges, de jól tárolható, ősztől kora tavaszig biztosítja számunkra a megfelelő vitaminbevitelt. A világon több ezer fajtája létezik, egy magyar évente átlagosan 12 kilót ropogtat el belőle. Lássunk néhány érdekességet a történetéről!
Az alma az egyik legrégebben termesztett gyümölcs a világon, és nemcsak íze, hanem kulturális jelentése miatt is fontos. Szimbóluma a tudásnak, a kísértésnek, de a szépségnek és az egészségnek is.
A gyümölcs Közép-Ázsiából, a mai Kazahsztán területéről származik, ahol még most is megtalálható a vadalma, az összes nemesített almafajta őse. Sőt, Kazahsztán fővárosa Almati névre hallgat, ami szó szerint azt jelenti, hogy „almafák közt felnőtt”. Innen terjedt el az alma a Selyemút mentén: előbb a Közel-Keletre, majd az ókori Görögországban és Rómában is meghonosodott. Idővel a rómaiak, ahogy tőlük megszoktuk, alaposan elsajátították az almatermesztés minden apró fortélyát, és Európa számos vidékén elterjesztették a gyümölcsöt.
Magyarországon főleg az északkeleti területeken és Erdélyben talált ideális otthonra az alma, hiszen inkább a hűvösebb, esősebb klímát szereti. A középkorban fontos élelmiszerré vált, kolostorok kertjeiben és nemesi birtokokon is termesztették. A középkori legendákban és népmesékben is gyakran szerepel: a szépség, a kísértés, a tudás szimbóluma is volt.
Az alma jelenlétét ma már természetesnek vesszük. Kisgyermekkorunk óta tudjuk, hogy nagyon egészséges, és megszoktuk, hogy mindenhol kapható, ráadásul olcsó – bár utóbbi sajnos már egyre kevésbé igaz. Valljuk be, az alma alulértékelt gyümölcs, pedig megérdemli, hogy sokkal többet tudjunk róla!
Éljenek a hazai alapanyagok!
Ugorjunk vissza a jelenbe! Az őszi szezon beköszöntével egy új, edukatív eseménysorozatot indított el Horváth Boldizsár, aki 2019-ben alapította a Farm2Fork nevű vállalkozását, Mautner Zsófi gasztrobloggerrel közösen. A program fókuszában a hazai termelői zöldségek és gyümölcsök sokszínűsége áll. Első alkalommal a mandulát vesézték ki, de szó lesz még a sütőtökről és a káposztáról is.
Én az „almás” eseményre érkeztem, amin két bioalma-termesztő, Németh Gyula és Kovács Barna is részt vett, hogy az almatermesztés kihívásairól meséljenek. Kóstolót is hoztak a saját termésükből.
Szerencsére a XII. kerületben nem nehéz ismerkedni az almával, hiszen itt van nekünk a biopiac, számos kitűnő almatermesztővel. Például az említett kölcsei termelő, Németh Gyula is árul, akinél összesen huszonegyféle almát lehet kapni – a legtöbben nem is gondolnák, hogy létezik ennyiféle. Pedig a világon összesen mintegy 8000-féle alma terem, ebből Magyarországon 400 fajta megtalálható.
A legnépszerűbb almák, amiket talán mindenki ismer, a Gála, az Idared, a Golden, a Jonagold, a Jonatán és a Starking – színükben és ízükben mind-mind különböznek egymástól. Ezek is tartogatnak azért meglepetéseket, hiszen például a sokak által magyarnak gondolt Jonatán nem is magyar, hanem amerikai fajta, az USA-ban 1864 óta termesztik. Valamiért annyira megkedveltük, hogy az egész világon nálunk a legnépszerűbb, bár fokozatosan szorul vissza.
Az Újvilágba egyébként a 17. században jutott el az alma, az első almafákat 1625 körül ültették el Massachusetts környékén. Népszerűsége gyorsan nőtt, és az Egyesült Államok egyik legkedveltebb gyümölcsévé vált. Végre egy olyan növény, ami nem az amerikai kontinensről került Európába, hanem éppen fordítva! Időközben azonban az USA a világ második legnagyobb almatermesztő országa lett – az első ebben is Kína. A harmadik helyre pedig nemrégiben a lengyelek futottak be.
Rozmaring és pogácsa – ezek is almák!
Vannak persze kifejezetten ősi magyar almafajták is, ezeket itthon egyre többen próbálják visszahozni a termesztésbe. Főleg azért, mert általában sokkal ellenállóbbak, érdemes velük ismerkedni.
Ilyen például a Húsvéti rozmaring, vagy a Téli piros pogácsa. Előbbi nem azért Húsvéti, mert akkor terem, hanem azért, mert jól tárolva akár húsvétig is eláll. A rozmaring nevet pedig jellegzetes, kissé fűszeres íze miatt kapta. A Téli piros pogácsa az előbb említettnél ropogósabb, kissé savas, egyúttal édeskés, szinte mandulaízű. Érdemes lecsapni rá a piacon!
Kevésbé ismert fajta a Mutsu, amely egy ropogós, zöld alma, a Golden egy Japánban nemesített változata, csak rendkívül finom aromával. Szintén zöld a Gold rush, bár meglehetősen savanykás, pitébe és salátába is illik.
A Florina, ami az utóbbi időben édes íze miatt nagyon népszerű, az egyik leginkább feltörekvő fajta. A biopiacon és a kerületi termelői piacon szinte mindig lehet kapni. Egyik változata a Topáz. Nevében is magyar a Naményi piros, ami egy itthon, Szatmárban kifejlesztett, élénkpiros színű Jonatán-fajta.
Egyre nehezebb almát termeszteni
Bár Magyarország (főleg Szatmár vidéke) híres a finom almáról, és mindenki azt gondolja, hogy ez a gyümölcs bárhol megterem, sajnos a klímaváltozás miatt ma már itthon is nagy kihívások elé néz a termesztése – osztotta meg velem Németh Gyula és Kovács Barna. Sőt, öntözés nélkül szinte lehetetlen almát gondozni.
Mostanra Lengyelország örökölte meg azt az éghajlatot, ami Magyarországot jellemezte néhány évtizeddel ezelőtt, így tudták átvenni a lengyelek Európában a piacvezető szerepet az almatermesztésben. Mi, magyarok, egyre kevesebb almát eszünk, hiszen az utóbbi időben sok új gyümölcs jelent meg. Jelenleg fejenként évente 12 kiló almát ropogtat el egy hazai fogyasztó, míg húsz évvel ezelőtt ez a szám még 15 kiló volt.
A több ezer almafajta mellett most is születnek újak, főleg az Egyesült Államokban, ahol folyamatosan kísérleteznek vele. A nemesítés nem olcsó, és legalább 15-20 évbe telik, mire egy új fajtát sikerül bemutatni. Ez pedig még csak a kezdet, utána be kell vezetni a piacra, ami hatalmas marketingköltség.
Az, hogy az Ausztráliában nemesített Pink Lady mára ekkora karriert futott be, leginkább a jó reklámnak köszönhető. Tudatosan hoztak létre egy olyan fajtát, ami nem piros, hanem rózsaszín, roppanós, lédús, jól bírja a szállítást, és hosszan eltartható. Csak a legjobb minőségű almák kaphatják meg a Pink Lady matricát, ami szintén marketingfogás.
Hasonló kampánynak köszönheti sikerét a Granny Smith is, amely azután lett népszerű, hogy jó néhány fogkrémreklámban szerepelt. Kemény, roppanós és savanyú fajta, nincs különösebb zamata, sőt kissé jellegtelen, de a szép színe és a sűrű tévészereplés miatt népszerű.
Visszatérve a Pink Ladyhez: ez a fajta Magyarországon nehezen termeszthető, mert kifejezetten későn érik, csak a napos, meleg őszt szereti. Ha a hazai termelőket akarjuk támogatni, ne ezt válasszuk!
Kalas Györgyi
5 érdekes tény az almáról:
- Az Ószövetségben nem szerepel az „alma” megnevezés, csak tiltott gyümölcsként utalnak rá; az európai kultúrkörben aztán a 12. századtól kezdve a tiltott gyümölcs fokozatosan az almát jelentette. A latin nyelvben a malum szó jelentése egyszerre „rossz” és „alma” - ez is hozzájárult ahhoz, hogy a bibliai tiltott gyümölcsöt később almának kezdték ábrázolni.
- Az alma a rózsafélék családjába tartozik, csakúgy, mint a körte, a szilva, az őszibarack, a cseresznye, az eper és a málna.
- A vadalma egyáltalán nem ízletes, sőt szinte ehetetlenül kemény és savanyú.
- A birsalma nem alma, más családba tartozik, s valójában genetikailag és rendszertanilag is közelebb áll a körtéhez, mint az almához.
- A világ legöregebb ismert almafája az Egyesült Államokban, Washington államban, Vancouver városában található. 1825-ben ültették, vagyis az idén 200 éves! 2020-ban halt el végleg a törzse, ám a gyökere még mindig él, amiből új hajtások nőttek.