„Az önkormányzatnak nincs mérlegelési joga”

• Miközben az elszaporodó vaddisznók miatt a Hegyvidéken egyre többen aggódnak a személyes biztonságuk és az okozott károk miatt, az állatvédők szerint kínzás a csapdázás, az elaltatás helyett pedig inkább életben hagynák a disznókat. Miért a csapdázás és altatás mellett döntött az önkormányzat?
• A csapdázás bevált befogási módszer, 2018-ig a korábbi önkormányzati vezetés is ezt alkalmazta – sikerrel. Akkor a befogott állatokat a városhatáron túlra, egy bekerített erdei vaddisznós kertbe vitték. Mivel ez a hely vadászterületként működött, ott általában lelőtték őket; bár az is igaz, hogy a legszerencsésebbeknek volt némi esélyük a túlélésre. 2018 után, az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése miatt megszűnt az áttelepítés lehetősége, sőt, a vaddisznós kerteket is felszámolták, ezért az akkori vezetés felhagyott a csapdázással, és hat éven át nem tett semmit a ritkítás érdekében. Ez idő alatt a XII. kerületben annyira elszaporodtak a vaddisznók, és emiatt olyannyira megsokasodtak a lakossági panaszok, hogy lépnünk kellett: ismét elkezdtük a csapdázást. Sajnos az ASP miatt az önkormányzatnak nincs mérlegelési joga, mit kezdjen az állatokkal, a hatályos előírások szerint nem lehet élve elengedni őket. Azt elvetettük, hogy a csapdában kelljen lelőni a vaddisznókat – az első lövés után valószínűleg pánikba esne a csapat, és agyontaposnák egymást. Ezért a szakemberek szállítóládákban elviszik a csapdába ejtett állatokat, és egymástól leválasztva, egyenként elaltatják őket. Noha ebben az esetben is elkerülhetetlen a vaddisznók sorsa, úgy gondolom, mégiscsak ez a humánusabb módszer.
• Az állatvédők úgy gondolják, hogy a csapdázás is kegyetlenség…
• Az általunk alkalmazott befogó nem egy medvecsapda, amiben egy helyben vergődik az állat, hanem egy szobanagyságú ketrec. A csapdába csalt vaddisznók elszállítása általában már másnap megtörténik, addig is ellátmányt kapnak, a ketrecet pedig geotextillel kerítjük körbe, hogy ne idegeskedjenek, amikor emberek jelennek meg a közelben. A tapasztalatok szerint a disznók nyugodtan elvannak a befogóban; ha nem piszkálja őket senki, nem esnek pánikba.
• Más környékbeli önkormányzatok hogyan szabályozzák a vaddisznóállományt?
• Több budai kerületben és agglomerációs településen jelenleg is kilövéssel gyérítenek. Mi nem támogatjuk ezt a módszert, lakott területen belül túlságosan kockázatosnak tartjuk.
• A közösségi oldalakon rendszeresen előkerül alternatív gyérítési megoldásként az ivartalanítás. Felmerülhet ez itt is?
• A jelenlegi szabályok szerint ennek sajnos nincs értelme, mert a befogott vaddisznókat nem engedhetjük el élve a sertéspestis miatt. De ha fel is oldják valamikor az évek óta hatályban lévő szigorú járványügyi korlátozásokat – erre a környéken tapasztalható nagyon magas ASP-fertőzöttségi szint miatt belátható időn belül nem látok sok esélyt –, az ivartalanítás akkor sem jelentene megoldást. Mivel már most is nagy számban vannak itt disznók, nem várhatjuk meg, míg ezek a tíz-tizenöt évig is élő állatok elöregednek. További probléma, hogy a kerülethatárok átjárhatók, így akadálytalanul megjelenhetnének újabb, nem ivartalanított példányok.
• Arra sincs lehetőség, hogy a kerület vaddisznóparkot létesítsen a befogott állatoknak?
• A sertéspestis miatt a kerületben jelenleg semmilyen park, kert, udvar, menhely nem létesíthető, ahol sertéseket tarthatnánk. De ennek kialakítása a járványidőszak után sem lenne egyszerű feladat, már csak amiatt sem, mert nem tudjuk, hol helyezhetnénk el. Erre a célra csak olyan külterület lenne megfelelő, ami nincs közel a lakott részekhez, de nem is védett, mivel egy elkerített parkot teljesen széttúrnának az állatok. A Natura 2000-es természetvédelmi területek – ilyen a XII. kerületi erdők legnagyobb része – emiatt egyáltalán nem jöhetnek számításba.
• Az emberi élet és a személyes tulajdon védelme érdekében mindent meg kell tennie a kerületnek, még akkor is, ha belterületen a vadállomány kezelése nem feladata – írta az önkormányzat néhány napja az egyik befogásról szóló közleményében. Ha nem a kerületé a feladat, akkor kié? Kinek kellene vállalni a felelősséget?
• Minden vad a magyar állam tulajdona, tehát az államnak kellene felelősséget vállalnia a túlszaporodó vaddisznók miatt, a gyakorlatban azonban ennek nincs felelőse belterületen. Míg külterületen a vadásztársaságok tartják számon és szabályozzák a vaddisznóállományt, városi vadgazdálkodás nem létezik. Pedig csak a XII. kerületben több száz vaddisznó él, számuk a szakemberek különböző becslései alapján háromszáz és ötszáz közé tehető. Állami beavatkozás hiányában tehát az önkormányzatnak muszáj valamit tennie, mert az itt élők többségét zavarja, hogy az utcákon csapatostul vonulnak a disznók, sokan már nem is mernek gyalogosan közlekedni, és annak sem örülnek a lakók, hogy jelentős károkat okoznak a kertjeikben.
• Mit tehetnek a lakók a vaddisznók távoltartása érdekében?
• A lakosság közreműködése nélkül a gyérítés nem lesz eredményes, közösen kell tennünk annak érdekében, hogy a XII. kerület ne legyen vonzó hely a vaddisznók számára. Mindenekelőtt építsünk vaddisznóbiztos kerítést. Ez különösen indokolt ott, ahol locsolórendszer működik, hiszen a disznók imádnak a nedves földben, giliszták után kutatva túrni. Tegyünk az ellen is, hogy nagy területen, dzsungelszerűen elvadulhasson a kert, ahol könnyen megbújhatnak az állatok. A lehullott gyümölcsöket szedjük fel, a zöldhulladékot pedig soha ne az erdőszélre, vagy elhagyott zöldterületekre hordjuk. Amikor pedig ételmaradékot dobunk ki, a kukát ne hagyjuk sokáig kint az utcán, mert könnyen felborítják a vaddisznók.
• Vaddisznóriasztó eszközöket alkalmaz az önkormányzat?
• A Normafa Park kísérletezik a látogatóközpont környékén különböző eszközökkel, például hanggal, fénnyel riasztó berendezéssel, valamint feromonsprayvel. Mivel az állatok hozzá tudnak szokni a riasztók jelenlétéhez, a tapasztalatok szerint ezek csak rövid ideig hatásosak.
• Eddig tizenhárom vaddisznót sikerült csapdákkal befogni a kerületben. Mikor lesz érezhető hatása a gyérítési programnak?
• Abban bízom, hogy a gyérítés néhány hónapon belül érezhető változást hoz, egy éven belül pedig – a lakosság együttműködésével – már nem lesz annyira fajsúlyos probléma a vaddisznók jelenléte. Mivel a csapdázással 2018-ig eredményesen lehetett alacsony szinten tartani a disznók számát, a módszer valószínűleg ezután is működik majd. A meglévő hat csapda mellé egyébként érkezik még három, így a befogások felgyorsulhatnak.

nn.

Miért szaporodtak el ennyire a vaddisznók?

A vaddisznók látványos elszaporodásának nem az az egyetlen oka, hogy a korábbi önkormányzati vezetés 2018-tól egyáltalán nem csapdázott – véli Fekete Orsolya. Mint mondta, a disznók, miközben folyamatosan nőtt a számuk, egyre szűkebb területen tudtak megbújni, az elmúlt években ugyanis nagyon sok beerdősült telek beépült. Ráadásul mivel a környék erdőiben gyérítési céllal lövik őket, illetve a sertéspestis miatt – hogy minél kevésbé érintkezzenek a kondák – a fenntartó etetésük sem lehetséges, emiatt is a belterületekre húzódtak be az állatok.