„A zene, amelyet ő vezényel, világnézet”

• A díszpolgáravató ünnepség végén a Johann Sebastian Bach tiszteletére írt szerzeményét hallhattuk. Ezzel kapcsolatban azt mondta beszédében, hogy le kell bontani a falakat a könnyű- és a komolyzene között. Miért?
• Ez egy játékos darab, egy táncszvit hegedűre és zenekarra. Bach mindig olyan szviteket írt, amikben tánctételek – gavotte, bourrée, gigue, menüett – sorakoznak, ezeket már nem táncolták az ő korában, de talán nosztalgiát éreztek irántuk az emberek. Arra gondoltam, hogy Bach tiszteletére írok én is egy hasonló sorozatot a mi korunkról, így az én szvitem négy tétele: bossa nova, ragtime, tangó, boogie-woogie. Már mi sem táncoljuk ezeket, de szívesen emlékszünk rájuk. Erre az alkalomra egy új változat készült akadémiánk fiatal tagjainak, hogy pár hangszerrel elő lehessen adni. Azért mondtam, hogy a könnyűzene és a komolyzene között le kellene bontani a falakat, mert nincs is akkora különbség a két műfaj között. A könnyűzene mindig hatott a művészetekre, a zeneszerzők nagyon tisztelték a kor tánczenéjét, Schubert, Beethoven, Mozart, Mahler is.

 

Ellustulunk a modern korban

• Azt is említette, hogy a mesterséges intelligencia korában mennyire fontos a hangszeres zenei tudás. Kifejtené, mire gondol?
• Mindenképpen erősíteni kell a kreativitást! Aki a mesterséges intelligencia árnyékában játszani tud egy hangszeren – ahelyett, hogy a kütyükön pöntyögne –, megtanul hegedülni, kürtözni, csellózni, jól teszi, mert a világ legszebb képességeit sajátítja el. Úgyhogy minden tiszteletem a zenekari zenészeké! Az ellustulás különben régi dolog, a veszélye már akkor is megvolt, amikor feltalálták a gőzgépet, és az emberek attól féltek, hogy nem tudnak többé lovagolni, mert a mozdony viszi a vonatot… De itt most akkora lendületet kaphat a passzívvá válás a mesterséges intelligenciával, hogy mindenkit arra kell buzdítani, fejlessze a képességeit. Az mindegy, hogy az ecsetkezelést sajátítja el, vagy valamilyen hangszeren tanul játszani, a lényeg, hogy ne felejtsünk el olyan emberi képességeket, amiket most a számítógép próbál elrabolni tőlünk.
• Amellett, hogy ön zenész, zeneszerző, karmester, nagyon érdekes a pedagógiai munkássága is. Gondolok itt az évtizedek óta sikeres „Kakaó-koncertekre”, vagy éppen az improvizációs mesterkurzusokra. Miért csinálja?
• Lehet, hogy tényleg van bennem pedagógiai hajlam. A koncerteken is úgy érzem, hogy mi az embereknek zenélünk; akkor is, amikor elvisszük a zenét egy idősotthonba, vagy egy iskolába.
• Ahogy Surányi András portréfilmjében is elmondta, a zene azonnali. Azonnal hat, közvetlenül érzéseket és érzeteket kelt az emberben.
• Különleges, hogy hangok kombinációja ilyen erősen hat a lélekre. A beszéd, a gondolat, vagy a képzőművészet, a színház mind nagyon erősen hatnak, de azoknál mindig van segédeszköz, egy szó, egy gondolat, amire ráismerek. A színház, a könyv egy bizonyos nyelven beszél, és a szó jelent valami fogalmat. A zenében nincsenek szavak, hanem rögtön érezzük azokat az érzéseket, hangulatokat, amiket kifejez, azonnali a hatása. A zene absztrakt nyelv, tulajdonképpen nincs kapaszkodója. Misztikus – olyan értelemben, hogy nem tudjuk, hogyan működik.

 

Kik az igazi művészek?

• A díjátadón úgy fogalmazott, hogy a karmester csak „integet a levegőbe”, a produkció azon múlik, hogyan játszanak a zenészek. Az egyetlen ember, akinek nem kell semmihez értenie, az a karmester… Komolyan így gondolja?
• Így van. Én csak összehangolom a sok csodálatos művészt. Tehát a dicsőség, a teljesítmény a zenekari tagoké. Az igazi művészek azok, akik megtanultak játszani valamilyen hangszeren.
• Az is érdekes, hogy létezik a kotta, amit valamikor valaki lejegyzett, és azt a művészek, a zenészek előadják, megszólaltatják. Korábban egy interjúban azt mondta, hogy az előadóművészek, a zenészek tulajdonképpen olyanok, mint a tolmácsok.
• Igen, mi, előadók, tolmácsok vagyunk. Egyébként szoktam figyelni a tolmácsokat. Van, aki átéléssel fordítja le a másik nyelven elmondott szöveget, és vannak fahangú, unalmas tolmácsok, hát, az borzasztó! Az ember nem érzi annak a beszédnek az igaz üzenetét.
• Mondta, hogy le kell bontani a falakat a különböző zenei stílusok között, viszont építkezésről is beszélt a díszpolgáravató ünnepségén. Mit építene?
• Nagyon szeretem ezt a kerületet, ezért elmondtam, hogy szerintem le kellene bontani a Budapest Kongresszusi Központot, mert nagyon csúnya, és iszonyú rossz akusztikája van. A helyén épülhetne egy gyönyörű koncertterem, ez lehetne a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) otthona is. Van egy másik zenekarom, az Európai Ifjúsági Zenekar, ez az Európai Unió egyetlen zenei szervezete. Épp szintén otthont keresünk neki, úgyhogy egy nagy európai zenei központot hozhatnánk létre a tizenkettedik kerületben.
• Gulyás Emese hegedűművész a laudációjában említette, hogy ők is otthon vannak a kerületben, mert az önök háza nyitva áll előttük. Az operapremierekhez kapcsolódó összejöveteleknek, a születésnapi házi muzsikálásoknak köszönhetően a BFZ zenészei navigáció nélkül is eligazodnak a Varázs utca környékén. Milyen szimbolikus: a Fesztiválzenekar zeneigazgatója a Varázs utcában lakik!
• A Varázs utca nevét nagyon szeretem. Mindig visszakérdeznek, hogy Garázs? Nem Garázs, hanem Varázs!

 

Karácsonyi koncertet ajándékba

• Ön zenészcsaládból származik, úgy tudom, minden hangszer és minden művészeti ág érdekelte, nem akart rögtön karmester lenni. Családjában is folytatódik a zene művelése, az egyik lánya, Nora Fischer énekesnő lett...
• ...és egyik fiam elsősorban a musical iránt érdeklődik, ő most Edinburgh-ban, Skóciában tanul, 23 éves. Maga írja a szöveget, a zenét, előadja, nagyon kreatív. Úgyhogy engem nemsokára úgy fognak ismerni, mint a Fischer Dániel apukáját.
• A BFZ honlapján már fent van a karácsonyi koncert programja. Hogyan készülnek általában a magyarországi előadásokra?
• Mindig van egy nemzetközi partner. Most Bach Karácsonyi oratóriumát adjuk elő egy nagy német fesztiválon Baden-Badenben, utána hozzuk ide, a Budapest Kongresszusi Központba. Minden évben nagy ünnep a Budapesti Fesztiválzenekar karácsonyi koncertje, szeretik az emberek, sokan ajándéknak is adják a családtagjaiknak.
• Mahler külön kötetet érdemelne, a teljes Mahler-életmű a kisujjában van – mondta Gulyás Emese. Februárban lesz egy Mahler-előadás az Iván mesél című sorozatában. Mit adnak elő?
• Mahler 3. szimfóniáját. Nagyon szép darab. Utána Amerikába utazunk vele, New Yorkba, Bostonba és Torontóba.
• Mahler most ismét kicsit előtérbe került. Ugyanis a Halál Velencében című Visconti-film svéd főszereplője, Björn Andrésen, aki a fiatal fiút játszotta, október 25-én meghalt, és azóta az interneten filmrészletek keringenek a gyönyörű Mahler-zenével.
• Ó, ezt nem is tudtam! Tényleg? A Tadzió? Az egy gyönyörű fiú volt és nagyon szépen játszotta a szerepet. Zseniális ötlet volt, hogy Visconti, amikor Thomas Mann könyvéből filmet készített, Mahler zenéjével párosította.
• Miért? Milyen Mahler?
• Van benne valami nagyon nagy fájdalom, valahogy benne van az egész élet és az életnek a halálhoz való kapcsolata. Borzasztóan szíven üti az embert Mahler zenéje, úgy, ahogy Velence városa és a Thomas Mann-kisregény szívbe markoló témája is.

 

A világpolgár kedvence Budapest

• Ön hol érzi még magát otthon a világban?
• Néhány városban. Nem mindenhol, de azt hiszem, össze tudnám számolni, hogy ahol huzamosabb ideig laktam, és ahol teljesen kiismerem magam, úgy érzem, oda mintha hazamennék. Budapest mindenképpen az első helyen van, de Berlin, Amszterdam, Bécs és London is otthonos.
• Hová utaznak legközelebb?
• Most itthon lesznek koncertjeink, a Művészetek Palotájában. Utána Párizsba, Hamburgba, Bécsbe utazunk. November végén jövünk ismét Budapestre.

Szepesi Dóra

 

Karmesterként a világelitben

„A zene, amelyet ő vezényel, nem pusztán hangok összessége, hanem világnézet. A közösség erejébe, a sokszínűség szépségébe és az emberi méltóság egyetemességébe vetett hit” – mondta november 6-i díszpolgárrá avatásakor Fischer Ivánról Kocsik Tekla alpolgármester. „Köszönöm ezt a megtiszteltetést, igazán megható. Szívemhez nőtt ez a kerület, és most különösen úgy érzem, felelősséggel is tartozom” – fogalmazott az ünnepelt.

A 74 esztendős Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, zeneszerző, operarendező, pedagógus, korunk egyik legkreatívabb zenésze. 1983-as megalapítása óta a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Számos új koncertformát valósított meg, több nemzetközi fesztivál létrehozása fűződik a nevéhez. A Brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. A világ hatodik legjobb karmesterének választották 2023-ban.