Amit megszoktunk, az pazarló és környezetkárosító

„A lomtalanítás rendszerében egyelőre nem történt változás, ugyanazok a szabályok érvényesek, mint korábban” – hangsúlyozta érdeklődésünkre dr. Kiss Tibor, a MOHU Budapest hulladékgazdálkodási stratégiai főigazgatója. November 4. és 8. között tehát a XII. kerületben (is) még a hagyományos módon, a ház elé kirakodva szabadulhatunk meg a háztartásban felgyülemlő lomjainktól. A bútorlapokat és más fahulladékokat elkülönítve gyűjthetjük, a szétválogatás után ezekből újrahasznosított, főként bútor- és papíripari alapanyagok lesznek.

Korábban szó volt arról, hogy a MOHU már ebben az évben új lomtalanítási rendszerre tér át a fővárosban, ami azonban tolódik. Kiss Tibor elmondta, hogy elképzeléseik között a házhoz menő és a gyűjtőpontos lomtalanítás vegyes rendszerének bevezetése szerepel, ám még nem zárultak le az egyeztetések, nincsenek véglegesen eldöntött tervek.

 

Kárba vész több tízezer tonna hulladék

De miért is szeretné a MOHU átalakítani a lomtalanítás jelenlegi rendszerét? Az igazgató szerint azzal, hogy a budapesti lomtalanítás során szinte válogatás nélkül az utcára tesszük a régi, megunt tárgyainkat, olyan vegyes, szennyezett hulladékhalmok keletkeznek, amikből már nem lehet elkülöníteni az újrahasznosítható anyagokat, így sajnos sok értékes hulladék is kárba vész. Ehhez hasonló rossz megoldást – aminek elkerülhetetlen része az utcákon halmozódó, őrizetlen, folyamatosan keveredő, gyakran el is ázó szemét – Nyugat-Európában, sőt Magyarország más részein is ritkán látni.

„Amit mi megszoktunk, az valójában környezetkárosító, pazarló, és a városi életet is megnehezíti. Évente 30-40 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik így Budapesten, amit lerakással ártalmatlanítanak, vagyis a földbe temetnek” – magyarázta Kiss Tibor. A régi, rossz reflexekre példaként hozta fel, hogy ha elromlik egy lámpa, akkor azt rutinszerűen levisszük a ház elé lomtalanításkor, holott az elektronikai hulladékot a szabályok szerint hulladékudvarban vagy a szaküzletekben kellene leadni.

Nagyszüleink idejében a tárgyakat hosszú éveken át használták, és ha elromlottak, megjavíttatták. Ma viszont sokkal több eszközünk van, és ezek élettartama jóval rövidebb, így jelentősen megnőtt a kidobásra szánt holmik mennyisége.

A helyzetet tovább rontja, hogy lomtalanításkor gyakran kerülnek ki közterületre olyan hulladékok is, amik nem oda valók: lejárt vegyszerek, festékmaradványok, szétszedett hűtők. Sőt előfordul, hogy lakossági lomtalanításkor a cégek is az utcára hordják az irodai felújításból megmaradt neoncsöveket, építési törmeléket.

„A jelenlegi, több mint hatvan éve működő lomtalanítási rendszer felett eljárt az idő” – emelte ki az igazgató, kitérve arra is, hogy a MOHU Budapest a XI. kerületben már szervezett gyűjtőpontos lomtalanítást, próbajelleggel. Sikeresnek ítélték, hiszen két nap alatt közel ezren csaknem 20 tonna hulladékot szállítottak a gyűjtőpontra, az emberek pedig örültek, hogy a helyszínen egy szakértő segítette őket abban, melyik hulladékot hová helyezhetik.

 

Az újrahasznosítás fontos cél

A MOHU Budapest a szemléletformálás eszközeivel, tájékoztató kampányokkal szeretné elérni, hogy lomtalanítás előtt minél többen mérlegeljék az újrahasználat lehetőségét, és csak a valóban feleslegessé váló, nem javítható tárgyakat helyezzék ki a lakók. A társaság arra is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a háztartási veszélyes hulladékot a kijelölt helyeken, például hulladékudvarban, átvételi pontokon, valamint időszakos települési akciók keretében (akár a XII. kerületi önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája által november 15-én tervezett veszélyeshulladék-gyűjtés során – a szerk.) lehet leadni. A XI. kerületben már kipróbált gyűjtőpontos lomtalanítás nagy előnye egyébként, hogy lehetőség van veszélyes hulladékok leadására is, amit szintén szakember koordinál.

A lomtalanítás utáni takarítási feladatról – ami az elmúlt hónapokban több fővárosi kerületben is vita tárgya volt a helyi önkormányzat és a MOHU között – Kiss Tibor elmondta, hogy az előírások szerint az ingatlan tulajdonosa, illetve kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti, kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztításáról, amibe a szemét összeszedése is beletartozik. Ezzel együtt, mivel a cég számára is fontos a főváros tisztasága, a lakók kényelmének biztosítása és a környezetvédelmi szempontok betartása, a MOHU Budapest a komoly pluszköltség ellenére is elvégzi a lomtalanítás utáni piperetakarítást a XII. kerületben.

-vá-

 

A lomtalanítással kapcsolatos kérdésekkel a MOHU Budapest ügyfélszolgálatát lehet keresni. Telefonszám: +36-1/776-7777. E-mail-cím: info@mohubudapest.hu