Időkapu nyílt a jövőbe a MOMkultban

Az emberiség történelmét mindig áthatotta a technológiai fejlődés, azonban ennek mértéke, intenzitása és sokoldalúsága drámai módon megnőtt az utóbbi egy évszázadban, főleg az ezredfordulót követő időszakban. Soha nem volt még példa arra, hogy párhuzamosan ilyen sok eltérő, egymással mégis számtalan ponton kapcsolódó fejlesztésen dolgozzon állami szervek és magáncégek sokasága. Az eredmények pedig mára rendelkezésre állnak, és ami talán még fontosabb, az új technológiák kitörtek a laboratóriumokból, kutatóintézetekből, és tömegek számára kézzelfogható közelségbe kerültek.

A nanotechnológia, a robotika, a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógép, a szintetikus biológia, a blokklánc, a kibernetika, az önvezetés, a 3D nyomtatás, valamint a kiterjesztett valóság lassan a hétköznap részeivé válnak. A modern kor emberének muszáj megismerkedni ezekkel, megtanulni együtt élni velük, kihasználni előnyeiket, tisztában lenni a veszélyeikkel. Mint ahogy a dzsungelben való boldogulást is jelentősen elősegíti, ha valaki tudja, hogy melyik gyümölcsöt falhatja fel, melyik kígyót közelítheti meg, és melyik macskaféle láttán kell nyakába kapnia a lábát.

 

Hogyan nyúljunk a mesterséges intelligenciához?

Ebben nyújt segítséget egy októberben induló XII. kerületi rendezvénysorozat, a Transzhumán Technológiák Műhely. Valamennyi alkalommal egy-egy jövőbe mutató témát járnak körbe a résztvevők a sorozat házigazdája, Kömlődi Ferenc jövőkutató, író és képzőművész, valamint meghívott szakértők segítségével. Ha minden a tervek szerint alakul, a beszélgetések végén ki is lehet próbálni ezeket az exponenciális technológiákat működés közben.

Gyakorlati tapasztalat gyűjthető például arról, hogyan nyúlhat egy szimpla számítógéppel vagy okostelefonnal rendelkező átlagember a mesterséges intelligenciához. Megtanulhatja, hogy mi módon nyújthat számára segítséget ez a manapság rendkívül divatos technológia a hétköznapokban.

A konkrét példák bemutatása mellett Kömlődi Ferenc és vendégei kitérnek az egyes eljárások történelmi, sőt filozófiai vonatkozásaira is. Szélesvásznú képet kaphatunk e tudományterületekről, ennek köszönhetően jobban megérthetjük a technológiák múltját, jelenét, jövőjét.

 

Uralni a halált

Transzhumanizmus – ez volt az első alkalom témája a MOMkultban, vagyis az a filozófiai, tudományos és kulturális mozgalom, amely korunk legjelentősebb technológiai trendjeit megjósolta, és tevékenyen tett is azért, hogy ezek valósággá váljanak. Azaz vallja, hogy az emberi – fizikai, mentális és érzelmi – képességek különféle eszközökkel jelentősen fejleszthetők, és nem utolsósorban, hogy e fejlődés pozitív és kívánatos lehet.

Az alapgondolat szerint az ember „nincs kész”. Nem végső formájában létezik, hanem fejlődő lény, akinek veleszületett korlátait, azaz például az öregedést, halált, testi szenvedést, addikcióra való hajlamot különféle innovatív eljárások révén fel lehet oldani.

A transzhumanizmus a humanizmusból fakad, amely az emberi értelem és tudomány értékét hangsúlyozza. A különbség az, hogy a transzhumanizmus nem csupán az ember életkörülményeit akarja javítani, hanem magát az embert is. Biológiailag, vagy akár digitálisan át szeretné alakítani.

Miközben Kömlődi Ferenc körüljárta a transzhumanista mozgalom történelmi gyökereit, és bemutatta az irányzat néhány fontos alakját, ismertette a különféle eltérő nézeteket. Izgalmas volt hallgatni, hogy saját véleménye olykor markánsan eltér a mainstream médiában olvasható lelkendező fősodortól. Tagadhatatlan, hogy az innováció szenvedélyes rajongója, támogatója, ám nem hajlandó ennek érdekében szőnyeg alá söpörni a valóban kényes kérdéseket, a negatívumokat. Azokból pedig mára bőven akad.

 

Transzhumanizmus: cél a halhatatlanság

A modern transzhumanizmus egyik végső célja a halhatatlanság elérése. Ennek érdekében sok cég kísérletezik a különféle transzplantációs, hibernációs, kibernetikai, valamint szintetikus biológiai eljárásokkal, ami viszont komoly etikai és morális dilemmákat vet fel. Pláne annak fényében, hogy egyes konszernek az ehhez szükséges mérhetetlen mennyiségű tőkét, vagy legalábbis annak egy részét kétes forrásból szerzik be. Némely cégek a felhasználói adataikkal kereskednek, vagy egyszerűen csak megszegnek különféle előírásokat. A tech pompa mellett az árnyoldalból is kaptunk ízelítőt.

Ebben az évben még négy alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a jövőt firtató technológiai kérdésekről hallgassunk válaszokat, de a tervek szerint a Transzhumán Technológiák Műhely 2026-ban is folytatódik. Aki akár csak minimális szinten érdeklődik a friss tech trendek, innovációk iránt, és hogy merre is halad a világ, nem hibázik ezzel a programmal.

Szalai Péter