Csirkés esküvő és közbeszerzések fél áron

– Valószínűleg csak a tudatlanságunkból fakad, hogy még nem hallottunk Zarumbyáról. Segítsen képbe helyezni bennünket: hol van ez az ország? Illetve árulja el nekünk: hogyan tudnak profitálni a tizenkettedik kerületiek abból, hogy felvesszük velük a kapcsolatot?

– Zarumbya valószínűleg nagyon lenyomja majd a banánárakat a kerületben, mert egy banánnagyhatalomról van szó. Ez egy kis, sodródó sziget, nem messze Madagaszkártól. Elég sok hód él ott, ők építik az egyik felét, míg a másik felét a víz mossa el, így halad szép lassan az óceánban. Az ottaniak különös szokásai közé tartozik, hogy banánokkal szavaznak, így mindenkinek annyi szavazata van, ahány banánt magával tud vinni.

– Egy sodródó szigettel alakítana ki szorosabb együttműködést az önkormányzat? És mi a helyzet Honoluluval, Hawaii fővárosával, amelynek már korábban jelezte, hogy szeretne testvérvárosi kapcsolatot létesíteni?

– Ők végül lepattintottak. Azt mondták, van már nekik harminc testvérvárosuk – gondolom, mindenki nekik írt először –, és inkább azokat a kapcsolatokat szeretnék mélyíteni, mintsem újakat megnyitni. De nem engedtük el ezt a vonalat, mert van még rengeteg olyan hely, ami teljesíti azt a pár minimális feltételt, ami elvárható egy testvérvárostól: legyen tengerpartja, trópusi éghajlata, és lehessen offshore cégeket alapítani.

– Mi az eredménye a sok nagyköveti találkozónak?

– A napokban a nagykövetségek segítségével rendeztünk egy négynapos fesztivált a polgármesteri hivatal előtt. De nemcsak kulturális együttműködésben gondolkodunk a jövőre nézve, hanem például abban is, hogy szálljanak be a környékükön található közterületek felújításába. Az ukránokkal kifejezetten baráti viszonyt sikerült kialakítani: épp most jöttek hozzánk látogatóba a kárpátaljai Perecsenyből, amellyel szorosabban együttműködnénk.

– Járt Perecsenyben és Pozsonyban is nemrég. A szlovák fővárossal milyen céllal vette fel a kapcsolatot?

– Megismerkedtem Bindics Gáborral, aki az ottani nagyobb városfejlesztési projektekért felel. Az ő bevonásával kezdtünk el azon gondolkodni, hogyan lehetne hasznosítani a Fácános területét – elsőként megvizsgáljuk, milyen korlátok, ötletek és finanszírozási lehetőségek merülhetnek fel. Itt található a legnagyobb üresen álló épületünk, a Hild-féle szálló, amit sok pénzért őriztetnünk kell, ráadásul nem tesz jót neki, hogy fűtetlenül van, hiszen csak kívülről lett felújítva. Négymilliárd forint körüli összegre taksáljuk a fennmaradó felújítási költséget.

 

Útonálló vaddisznók

– A Fácános környékén, az erdei környezetben évszázadok óta jelen vannak a vaddisznók. Ezek az állatok azonban egy ideje egyre gyakrabban bukkannak fel a sűrűn lakott részeken is, a napokban egy példány az önkormányzat ajtaján, pontosabban a polgármesteri hivatal oldalában működő Ízlelő étterem bejáratánál „kopogtatott”. Van már bármilyen eredménye az önkormányzat által elindított gyérítési programnak?

– Nagyjából másfél hónapja vannak kint a befogók a kerület különböző részein, idő kell hozzá, amíg oda tudjuk szoktatni őket, és egyszerre el tudunk kapni egy nagyobb csapatot. Eddig ilyen még nem történt. Becsléseink szerint négyszáz-ötszáz vaddisznó élhet a lakott területeken. Ez azt jelenti, hogy minden századik emberre jut egy vaddisznó, ami azért elég sok.

– Míg az állatvédők a vaddisznók életéért, mások saját maguk és a családjuk biztonságáért aggódnak. Hogyan lehet megfelelni ennek a két egymással összeegyeztethetetlennek tűnő elvárásnak?

– Tíz hónapon át beszéltünk erről a nemzeti parktól kezdve az erdőgazdaságon át a malacvédőkig szinte mindenkivel, és azt látjuk, nincs olyan megoldás, ami minden igénynek maradéktalanul megfelel. Mivel a sertéspestis miatt nem szabad élve kivinni a kerületből a vaddisznókat, egyszerűen nincs más lehetőség, mint a befogás és a túlaltatás, ami talán a leghumánusabb módszer, fájdalmat nem okoz nekik, és az emberekre sem jelent veszélyt.

– Személyesen találkozott már kóborló vaddisznóval?

– Persze, hozzászoktam ezekhez a találkozásokhoz, mivel Csillebércen lakom, és ott már tíz éve is kétnaponta szembejött egy tízfős csapat. Egyszer előfordult, hogy busszal mentem haza, és a Magas út közepén a szürkületben ott állt a disznó, és nem akart elmenni. Nem tudtam eldönteni, hogy előtte menjek át, vagy mögötte, egyik lehetőség sem volt túl biztató.

 

Bővülő fizetőparkolás automaták nélkül

– Nem egyszerű úgy közlekedni, ha vaddisznó állja az ember útját, de a közlekedési nehézségek java részét mégiscsak az okozza, hogy csúcsidőben a menekülő útvonalat kereső autósok a szűk mellékutcákban is ellehetetlenítik a forgalmat. Azt ígérte, hogy átfogó forgalomszervezési koncepciót készít az önkormányzat a probléma kezelésére. Ez mikor készül el?

– Még nem zajlott le a közbeszerzési eljárás, ami ahhoz szükséges, hogy megkezdődhessen a tervezői munka. A forgalomszervezési tervekre tehát még várni kell; hamarabb megvalósulhat ugyanakkor a fizetőparkolási övezet bővítése, amit sokan kértek. Mostanában fejeződik be a vizsgált helyszínek telítettségmérése, ezt követően, várhatóan novemberben tárgyalhatja a bővítési javaslatot a kerületi képviselő-testület, valamint a Budapest Fővárosi Közgyűlés. Az újonnan bevont területeken a jövő év közepétől lenne érdemes bevezetni a fizetőparkolást, mert – ha az állam nem támadja meg a főváros döntését – ekkortól már kizárólag online fizetési rendszer fog működni, így nem kell egy csomó pénzért automatákat telepíteni. Az övezetbővítést követően döntenénk arról, hogy az új zónahatárok mentén hol érdemes további, kizárólag a helyben lakók által használható parkolóhelyeket kijelölni.

– Arról már beszélt korábban, hogy nem kapja meg az önkormányzat a Böszörményi út gyalogosbarát átalakítására megpályázott 2,5 milliárd forintot, így az a munka nem indul el. De mi lesz a Böszörményi úti foghíjtelken, a lebontott irodaházak helyén?

– A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói ősszel készítenek terveket a terület hasznosítására, erről szól ugyanis az önkormányzat által idén kiírt Árkay pályázati díj. Az ötletek megismerése után határoznánk meg pontosan a leendő funkciókat. Az én elképzelésem továbbra is az, hogy legyen itt egy park, legyenek kiülős helyek és valamilyen kulturális tartalom, de nem bulihely, tekintettel a közelben lakókra. Az átalakításhoz ugyanakkor pénzt kell szerezni, ami befolyhat úgy, hogy beépítés céljára eladunk valamekkora telekrészt, például a Beethoven utcai „foghíjat”.

– Mik azok a kivitelezés előtt álló fejlesztések, amikről már van döntés, és pénz is van rájuk?

– Bekerült a költségvetésbe a Kiss János altábornagy utcai kormányhivatal kertjének nyitott parkká alakítása, valamint a Böszörményi út elején a jelenleg parkolóként használt terület rendbetétele. Itt park és játszótér lesz. A Svábhegyen a Szépkilátás cukrászda előtti részt bezöldítjük, és a Városháza téren is zöldíteni fogunk.

– Mikor indul a kerületi közösségi költségvetés?

– Novemberben kezdődik a lakossági ötletek begyűjtése, amiket aztán megvalósíthatósági szempontból megvizsgál a hivatal. Ezután lehet majd szavazni; a kiválasztás folyamata így a jövő év tavaszán zárul le. Annak örülnék leginkább, ha innovatív, újszerű ötletek nyernének, és nem olyasmit kellene megcsinálni közösségi költségvetésből, ami amúgy a kerület vagy a főváros dolga lenne.

 

A leggazdagabbaktól kérnek támogatást

– Csak a szolidaritási hozzájárulás több mint kétmilliárd forintos kiadást jelent a tizenkettedik kerület számára ebben az évben, és akkor még nem beszéltünk az egyéb, százmilliókban mérhető kormányzati elvonásokról. Ilyen helyzetben miből tudja finanszírozni az önkormányzat a fejlesztéseket?

– Folyamatosan pályázunk európai uniós pénzekre, ebben az évben már körülbelül tíz pályázatot adtunk be, például szociális, részvételi és zöld témákban. Jelentős összegeket tudunk megtakarítani azáltal, hogy az előző ciklushoz képest sokkal olcsóbbak lettek a közbeszerzések, több esetben nagyjából a felére esett vissza az ár. A harmadik forrás a magántőke bevonása, valamint az adományok. Az ukrán gyerekek balatoni táborához például sok száz ember adott kisebb összegeket, így jött össze pár nap alatt több mint tízmillió forint. Vannak olyan esetek is, amikor egy-egy nagyobb felajánlás érkezik: a svábhegyi fogasmegálló épületének felújítását kifizetné a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft., a BKV pedig tulajdonosként ingyen adná át nekünk hasznosításra az ingatlant. A következő hónapokban rendeznénk egy nagyobb adománygyűjtő estet, amire meghívjuk a leggazdagabb tizenkettedik kerületi lakókat, továbbá a jelentős árbevételű cégek és a diplomáciai testületek képviselőit. A rendezvényen bemutatnánk egy csomó támogatásra érdemes szociális, kulturális, zöldterületekkel kapcsolatos és városfejlesztési projektet. A kerület infrastruktúrájának fejlesztésébe azokat is szeretnénk bevonni, akik nagyobb építési területtel rendelkeznek a tizenkettedik kerületben, és beruházást terveznek. Velük erre a célra településrendezési szerződést kötnénk.

– Az előbbiekben említett bevételi lehetőségek közül többen is érintett Orbán Viktor veje, Tiborcz István. Mi az ára a nagyvonalú felajánlásainak?

– Hát, én sem tudom, hogy ez végső soron miért jó neki. Azt gondolom, a pénz jobb helyen van az önkormányzatnál, mint nála. Mi tényleg mindenkitől megpróbálunk pénzt szerezni, függetlenül attól, hogy most melyik oldalon van. A Városmajor fejlesztésénél például mind a két oldal megjelent, mert ott Tiborcz István BDPST-je és Garancsi István Marketje mellett Varga Zoltán Central Médiacsoportja is adományozott. Tényleg az lenne a legegyszerűbb, hogy kiírom a Facebook-oldalamra, „Tiborcz István menjen a fenébe”, és nem beszélek vele, csak szerintem jobban jár a kerület, ha az együttműködésből jut vissza valamifajta forrás.

 

Feltárulnak a múltbeli ügyek

– A napokban meglehetősen nagy, 50 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzatra, mert közbeszerzés mellőzésével kötött szerződést a közétkeztetésre. Miért nem volt közbeszerzés erre a feladatra?

– Fontos tisztázni, hogy a bírságot részben az előző vezetés által kötött szerződés miatt szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság. A másik részét pedig azért, mert a bizottság a koncessziós szerződés – ami előnyösebb lett volna az önkormányzat számára – miatt is bírságolt, de ezzel nem értünk egyet.

– Említette, hogy olcsóbbak lettek a közbeszerzések. Azt a pénzt, amit sikerült így megspórolni, elviszi a Közbeszerzési Döntőbizottság büntetése?

– Szerencsére nem, hiszen a kisebb, célzott közbeszerzésekkel és azzal, hogy valódi versenyhelyzetet sikerült teremteni, éves szinten több százmillió forintot tudunk megspórolni. A korábbi vezetés által kötött szerződés alapján az épületkarbantartásra például 2025-ben már több mint 19 ezer forint volt a rezsióradíj, míg az új közbeszerzés eredményeként 6764 forint lett ez a díj, amivel 65 százalékos megtakarítást sikerült elérni. A liftüzemeltetés egységárai átlagosan 68 százalékkal csökkentek, míg a kazánkarbantartás és a takarítás árai 30-30 százalékkal kedvezőbbek most. Az új szerződések alapján épületüzemeltetésre nettó 600 millió forintot tervezünk elkölteni egy év alatt, míg ez a korábbi árak szerint 1,3 milliárd forint lett volna.

– A közbeszerzéseknél látható, hogy sokkal olcsóbban is működhet az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy korábban túlárazások történtek?

– Nem tudok olyat mondani, ahol azt állíthatnám egy közbeszerzésre, hogy az ajánlatkérő oldaláról törvénytelenség történt. A magyar közbeszerzési törvény sok mindent megenged. Korábban az volt a gyakorlat, hogy egyben írtak ki rengeteg egymástól eléggé különböző munkát, így jóval kevesebb ajánlat jött, és persze az árak is jóval magasabbak lettek. Illetve ami még nagyon fontos: a legtöbb cég eddig úgy volt a közbeszerzésekkel, hogy minek induljon el, hiszen biztos előre megvan, ki fog nyerni. Úgy látom, ezt a gátat már sikerült áttörni, nemrég egy eljárásunkra huszonkilenc ajánlat érkezett. Ha ekkora az érdeklődés, az nyilván megnehezíti a hivatali munkát, de a nagy verseny tényleg leviszi az árakat.

– A már megszűnt Hegyvidéki Egészségügyi Központ vezetőjének visszaélésgyanús ténykedéséről szóló anyagot nemrég átadta a rendőrségnek az önkormányzat. Várhatók újabb feljelentések?

– Most vizsgálják az ügyvédek, érdemes-e feljelentést tennünk a parkoláshoz köthető követeléskezelés kapcsán. Ez úgy nézett ki 2020 és 2024 között, hogy 562 millió forint behajtásáért 712 millió forintot fizetett ki az önkormányzat. Tehát 150 milliót vesztett a kerület, ami nem tűnik felelős gazdálkodásnak. Hatalmas pénzösszegek mentek el a megbízott ügyvédi irodának, a végrehajtó irodáknak, valamint a különféle eljárási díjakra.

- Nyáron az önkormányzati képviselők egy csoportja - a vizsgálatok tempóját kifogásolva – egy átvilágítási bizottság felállítására tett javaslatot. Ezt számos ok miatt nem támogatta polgármesterként, azt is mondta viszont, hogy szakembereket bíz meg a munkával. Ez már megtörtént?

– Pár hete indult el erre a feladatra a beszerzési eljárás, már a szerződéskötési fázisban vagyunk. A Fáber Kft. már leszerződött a Transparency Internationallel, de egyelőre csak a jelenlegi közbeszerzések átnézésével bízta meg a szervezetet. Az önkormányzat mind a múltbeli ügyek, mind pedig a jelenlegi közbeszerzések vizsgálatára megbízást kíván adni.

 

Inkább a kerület, mint a parlament

– Miért döntött úgy már ez év márciusában, hogy nem indul a következő országgyűlési választáson, miközben a kutyapárt jövőre is rajthoz áll önállóan?

– Hát, őszintén, nekem az elmúlt egy évben igazából semmi időm nem volt a pártra, mivel tényleg napi tizenkét órás meló a polgármesterkedés. Úgy meg nem akarok elindulni a választáson, hogy aztán nem is akarok beülni az országgyűlésbe. Tudom, szokták ezt mások csinálni, de ha én is így tennék, úgy gondolom, megtéveszteném az embereket. Amúgy is, polgármesterként szerintem sokkal többet lehet tenni, mint parlamenti képviselőként a mai Magyarországon.

– Ha ön nem is, más indul Magyar Péterrel szemben a kutyapárt színeiben?

– Volt egy szimpatikus vaddisznó, vele tárgyaltam volna, csak nem jutott be a hivatalba… Igazából nem döntöttünk még. Ezzel együtt szerintem nincs nagy jelentősége a döntésnek, valószínűleg így is, úgy is Magyar Péter fogja megnyerni ezt a körzetet.

– És ki lesz a kutyapárt miniszterelnök-jelöltje?

– Kutyika Kutyi visszalépett. Most a csaját győzködöm, egy csomó kaját kap, de még nem bólintott rá.

 

Polgármesteri zakó, szürreális élmények

– Egyre gyakrabban láthatjuk ingben, sőt, időnként zakóban is. Mi következik ezután? Unalmas, öltönyös-nyakkendős politikussá alakul át?

– Egyszer már kipróbáltam a zakót nyakkendővel. Nem volt egyszerű feladat, mert egy darab zakót találtunk az egész emeleten, Cseh Kristóf aljegyző úrét tudtam felvenni, nyakkendő viszont senkinél sem volt. Végül a biztonsági őrtől tudtunk szerezni egyet… Ezzel együtt még mindig nincs saját nyakkendőm.

– Mi volt az eddigi legszürreálisabb élménye polgármesterként?

– Lakossági megkeresésből tényleg vannak nagyon furcsák. Egy hölgy például azért írt, hogy csináljunk már valamit, mert nagyon elszaporodtak a macskák a kertjében, pedig ő mindent megtesz, még eteti is őket. A csirkés esküvő, amire polgármesterként meghívtak, szintén elég szürreális volt. A csirkének öltözött ifjú pár gilisztaszerű gumicukrot vett a szájába, úgy csókolták meg egymást. Nekem pedig magot kellett szórnom eléjük.

– Azért az sem volt semmi, amikor a Kutyapárt néhány éve egy csirkejelmezes képviselőjelöltjét küldte be kotkodácsolni a köztévébe. Ő hogyhogy nem bukkant még fel a tizenkettedik kerületben?

– Ausztriában van. A Die PARTEI, a német viccpárt osztrák fiókszervezete megkérte, hadd indítsák őt a bécsi helyhatósági választáson. Így elmondhatjuk, hogy ha csak egy csirkét is, de mi is adtunk valamit a nyugati demokráciának.

nn.

 

Melyik volt legrosszabb és melyik a legjobb döntés?

„Az például nagy hülyeség volt, hogy a tavalyi szmsz-módosítás során a közbeszerzésekkel kapcsolatos összes döntés jogát – beleértve a legapróbb technikai módosításokat is – a képviselő-testületre ruháztuk. Volt olyan hónap, amikor emiatt hetente kellett ülésezni” – válaszolta Kovács Gergely polgármester arra a kérdésünkre, hogy a honolului kapcsolatfelvételt leszámítva melyik döntése volt az, amit a leginkább megbánt az elmúlt egy évben.

Mint mondta, arra viszont nagyon büszke, hogy egy csomó önkormányzati tulajdonú, lakóövezeti telek erdővé minősítését kezdeményezték a fővárosnál. Ezzel sok ezer négyzetméter zöldterületet sikerült megóvniuk a beépítéstől. „Szerintem jól sikerült a civil pályázatok átalakítása is: átláthatóvá vált a pályázati elbírálás rendszere, és nagyobb lett a támogatási keret. Örülök, hogy elindult a rendkívül hasznos munkát végző részvételi iroda, és a vagyongazdálkodás átalakítását is fontos eredménynek tartom.”