Drónt és zebrakamerát is bevet az új rendőrkapitány

• A rendőrségi statisztikák azt mutatják, hogy amíg tizenöt évvel ezelőtt nagyságrendekkel több volt a lakásbetörés, az autólopás, vagy épp a rablás, addig most az online csalások szaporodtak el. A kétkezi bűnözők digitális csalókká képezték át magukat?
• Ez is lehetett egy irány számukra; kétségtelen, hogy a vagyon elleni bűncselekmények köre jelentősrészt áttevődött az online térbe. Ebből fakadóan a bűnmegelőzési munkánk során számtalan formában próbáljuk felhívni az állampolgárok figyelmét arra, hogyan lehet felismerni a csalási kísérleteket, akár telefonon, akár e-mailben, vagy más, elektronikus formában jelentkeznek az elkövetők. Előadásokat tartunk minden korosztálynak, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk az idősekre, mert ezen a területen ők a leginkább veszélyeztetettek.

 

Támadnak a kiberbűnözők!

• Továbbra is a banki csalások a legelterjedtebbek? Sajnos még mindig gyakran hallunk olyan esetekről, amikor milliókat emelnek le telefonos csalók a sértettek számlájáról.
• A telefonon jelentkező csalók legtöbbször banki alkalmazottnak adják ki magukat. Arra hivatkozva, hogy „gyanús tranzakciót észleltek”, vagy „feltörték a számlát”, megpróbálják rávenni kiszemeltjeiket, hogy utalják át a pénzüket egy „biztonsági számlára”, netán töltsenek le egy olyan szoftvert, amivel ők át tudják venni az irányítást a számla felett. Gyakori az is, hogy rendőrként vagy kibervédelmi specialistaként mutatkoznak be a bűnözők. Ilyenkor rendszerint azzal állnak elő, hogy bűncselekmény által érintett a számla, és gyorsan meg kell adni a banki adatokat, hogy a rendőrség „kimenekíthesse a pénzt”. Fontos tudni azonban, hogy bármilyen ürüggyel is hívnak a csalók, a céljuk szinte mindig az, hogy a bizalmunkba férkőzve megszerezzék a bankszámlánkon lévő pénzt. Óvatosnak kell lennünk akkor is, ha hivatalos számról érkezik gyanús hívás, ugyanis ma már bárkinek a telefonszáma könnyen „maszkolható”, álcázható egy másikkal.
• Jellemzően mekkora a kárérték az online csalások esetében?
• A kárérték változó, minden esetben más és más, jellemzően pár százezertől több millió forintig terjed. A legmagasabb összeg, amit ebben az évben eddig kicsaltak, majdnem 40 millió forint volt.
• A bankoktól kap jelzést a rendőrség, amikor csalási kísérletek történnek?
• Természetesen! Az egyik XII. kerületi bankfiók alkalmazottainak közreműködésével épp a napokban sikerült megakasztani egy csalást. A dolgozóknak gyanús volt, hogy hozzátartozó nélkül, taxival jött egy idős néni, aki 6,5 millió forintot akart átutalni egy ismeretlen személynek. Miután a bankosok kérdezősködni kezdtek, a néni elmondta nekik, hogy telefonon jelentkező „rendőröktől” kapta azt a tanácsot, menekítse ki a számlájáról a pénzt. A fiók dolgozói számára ezután már minden világos volt, megakadályozták az utalást, és azonnal hívtak minket. Az, hogy a csalók mennyire hihetően játsszák a szerepüket, jól mutatja, hogy amikor a néni bejött hozzánk tanúként, megkérdezte tőlünk, hogy „ugye, mi telefonáltunk?” Ezúton is meg tudom erősíteni, hogy a rendőrség soha, semmilyen körülmények között nem kér meg senkit arra, hogy másnak utalja el a pénzét!
• Ön is rákerült már a telefonos csalók híváslistájára?
• Igen. Egy alkalommal megtaláltak, és mondták, hogy a bankomtól, az OTP-től keresnek. Jót nevettem magamban, mert nincs is ott számlám. Elkezdtem beszéltetni a csalókat, hogy próbáljam kiismerni őket, de rövid idő után rájöttek, nem én vagyok az emberük, és letették a telefont.

 

Közlekedésbiztonság mindenek felett!

• A Maros utcai rendőrkapitányság épületében beszélgetünk, aminek a környezetében elég nehéz parkolni. Emiatt mindennapos jelenség az utcában, hogy hosszabb-rövidebb ideig szabálytalanul, vészvillogóval várakoznak az autósok. A krónikus parkolóhelyhiány felülírja a közlekedési szabályokat?
• Ilyet nem lehet tenni, aki így parkol, megszegi a KRESZ vonatkozó szabályait. Emiatt gyakran eljárnak, bírságolnak, feljelentéseket tesznek a kollégáim. De ezt nemcsak a rendőrség végzi, hanem a Hegyvidéki Rendészet is, amellyel kiváló a kapcsolatunk.
• A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy szerencsére nagyon ritkák a XII. kerületben a halálos kimenetelű balesetek – voltak olyan évek, amikor egy sem történt. Az is látszik viszont, hogy nem csökkent számottevően a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Hogyan lehetne előrébb lépni ezen a téren?
• A közlekedésbiztonság javítása a rendőrség folyamatos célkitűzése. Ehhez kapcsolódik, hogy az önkormányzat a kapitányságunk által javasolt helyszíneken sebességmérő elhelyezésére alkalmas Trafiboxokat telepít. Ezek az eszközök nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságosabbá váljon a közlekedés, hiszen a közúti balesetek egyik fő oka a gyorshajtás – az elsőbbségadás és az irányváltás szabályainak be nem tartása mellett.
• A gyalogosokat joggal háborítja fel, hogy sokszor nem adnak elsőbbséget nekik a zebráknál, emiatt már több baleset is történt. Van eszköze a rendőrségnek ahhoz, hogy erősítse a gyalogátkelőhelyek biztonságát?
• Fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartunk ezekben a hetekben. Az akció egyik új eleme, hogy drónt és zebrakamerát is használunk. Nem az a célunk, hogy sokakat megbírságoljunk, hanem szeretnénk szabálykövető magatartásra ösztönözni a közlekedőket. A járművezetőket arra, hogy az átkelőhelyeknél engedjék át a gyalogosokat, míg a gyalogosokban azt tudatosítani, hogy ők sem szaladhatnak át körültekintés nélkül az úton.
• Támogatják újabb zebrák kijelölését, vagy a meglévők biztonságosabbá tételét?
• Minden olyan kezdeményezéshez megadjuk a szakhatósági hozzájárulást, ami a közlekedésben részt vevők biztonságát javítja. Egy-egy javaslatnál megvizsgáljuk, mennyire problémás a gyalogosok átkelése az adott helyszínen, volt-e ott mostanában baleset. Minden esetben a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályával közösen alakítjuk ki a szakmai álláspontot.

 

A finn módszer és a vaddisznók

• Hogyan szűrik ki az ittas és bódult járművezetőket?
• Ahogy eddig, a továbbiakban is alkalmazni fogjuk az úgynevezett finn módszert, azaz egy jelentősebb forgalmú útszakaszon akár az egyik, akár a másik irányban haladók közül mindenkit megszondáztatunk. Aki bármilyen kábító hatású anyag, vagy alkohol befolyásoltsága alatt áll, annak nincs helye a közúti közlekedésben, velük szemben eljárunk.
• Mit tud tenni a rendőrség az elszaporodó vaddisznókkal kapcsolatban, van-e egyáltalán bármilyen hatásköre?
• Volt már állampolgári bejelentés amiatt, hogy valaki megijedt egy vaddisznótól, és rendőri segítséget kért. Alapesetben nem a mi a hatáskörünk a vaddisznóprobléma kezelése, de partnerek vagyunk, ha bármilyen hatósági kezdeményezés indul ebben az ügyben. Rendőri közreműködésre általában akkor van szükség, amikor a vaddisznók a közutakon vonulnak, és a forgalom biztonságát veszélyeztetik.
• A XII. kerületi kapitányság új vezetőjeként mit tekint a legfontosabb teendőinek?
• Nagy tisztelője vagyok elődömnek, aki kiemelkedő színvonalon végezte a munkáját. De mindig van hová fejlődni. Mindenekelőtt a vagyon elleni bűncselekmények felderítésének eredményessége, a közlekedés biztonsága, a közterületek rendjének védelme és a kiérkezési idő csökkentése terén szeretnék előrébb lépni. Szintén fontos célkitűzésem a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása! Arra törekszem, hogy legyenek láthatók a kollégáim, könnyen el lehessen érni őket, ha segítségre van szükség.

-vá

 

Dr. Csipler Norbert rendőr alezredest (47) ezernyi szál fűzi a XII. kerülethez. „Itt éltem sokáig, a két gyermekem is ide járt bölcsődébe, óvodába, és az általános iskola első hat osztályát is itt végezték el” – beszélt hegyvidéki kötődéseiről az új rendőrkapitány, aki bajai születésű fiatalként 1996-ban, érettségi után költözött a fővárosba. Az akkor még a Széchenyi-hegyen működő Rendőrtiszti Főiskola határrendész szakára járt, ám végül mégsem a „végeken” folytatta pályafutását, hanem kerületünkben kezdte felfedezni a rendőri hivatás lehetőségeit.

1999-ben, miután lediplomázott, a XII. kerületi rendőrkapitányságon helyezkedett el, ahol bűnügyi vizsgálóként kezdett, aztán a ranglétrát végigjárva fővizsgálóból osztályvezető lett. 2008-tól kapitányságvezető-helyettesi feladatokat látott el. „A XII. kerületben lettem gyakorlott rendőr” – összegezte itt töltött éveit a rendőr alezredes, aki büszkén emlékszik vissza arra, hogy rengeteg betörés- és rablássorozatban ért el kollégáival közösen kiemelkedő sikereket.

2010 augusztusában a Ráckevei Rendőrkapitányság vezetőjének nevezték ki, majd 2012 legelején a budaörsi kapitányság irányítását bízták rá. 2012 szeptemberétől 2016 októberéig Szigetszentmiklós rendőrkapitányaként teljesített szolgálatot. Ezután a büntetés-végrehajtás állományához csatlakozott, majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál dolgozott. 2020 februárjában a Monori Rendőrkapitányság élére került, onnan jött vissza 2025. szeptember 1-jén a XII. kerületbe. Sztanyó István rendőr alezredestől vette át a stafétát, aki közel kilenc évig volt itt vezető, most pedig már a XVIII. kerületi Rendőrkapitányságot irányítja.