A kertből a konyhába: friss zsályás tészta

Az orvosi zsálya ugyan nem őshonos nálunk, de minden kertben remekül termeszthető és igénytelen. Akár egy társasház kertjébe is érdemes ültetni, mert gyönyörű, lila virágai vannak, másrészt semmi gond nincs vele, és jól tűri a szárazságot. Az orvosi zsálya ráadásul örökzöld félcserje, így télen is zöld marad. Leveleit egész évben használhatjuk főzéshez.

Nekem is van egy szép nagy zsályabokrom a kertben, én arról szedtem a zsályaleveleket, de természetesen fűszerboltokban, piacon is beszerezhetők. Ehhez a recepthez csak a friss zsálya jó, szárítottat főzéshez nem érdemes használni, esetleg teának.

A zsálya egyébként remek izzadáscsökkentő hatással bír, gyakran segít a változókori tünetek legyőzésében, megfázás ellen is tökéletes. Nagyon magas az illóolaj-tartalma, így fertőtlenítő hatással is bír. Erős, aromás, jellegzetes íze van, éppen ezért főzéshez keveset használjunk belőle!

A tészta mellett húsokhoz, csirkéhez vagy vadhúsokhoz is érdemes kipróbálni, de a borjúból készült olasz saltimboccának is az egyik legfontosabb összetevője a zsálya. Remekül áll az amúgy semleges ízű gombáknak, és borókával is lehet „házasítani”, valódi erdei párost alkotnak.

A zsályás tészta az észak-olasz konyha egyik legegyszerűbb és legrégibb hagyományos étele. A története szorosan összefonódik az orvosi zsálya használatával, ami a Földközi-tenger vidékén őshonos, és már az ókor óta tisztelt növény. Mivel a zsályának emésztést könnyítő hatása van, gyakran párosították zsíros húsokkal, vajas ételekkel. Amilyen egyszerű ez a fogás, olyan elegáns is, hiszen a vaj és a friss zsálya korántsem volt mindig mindenki számára elérhető.

K. Gy.

 

Hozzávalók (kb. 3 főre):

1 kanál olívaolaj

60 g vaj (nem sózott)

400 g tészta

kb. 20 friss zsályalevél (ha szeretjük a zsálya erős ízét, több is lehet)

két evőkanál reszelt parmezán

2 gerezd fokhagyma

só és frissen őrölt bors

fél citrom leve (opcionális)

 

1. Egy lábasban forraljunk vizet, és főzzük a tésztát az utasítás szerint. A főzővizet a szokásosnál jobban is sózhatjuk, hiszen azt is használni fogjuk.
2. Közben melegítsünk egy nagy serpenyőben egy kanál olívaolajat, és tegyük hozzá a vajat is. Közepes lángon olvasszuk meg, majd vegyük alacsonyra a hőmérsékletet. Ekkor a vaj kissé habosodni kezd.
3. Dobjuk hozzá a vajhoz a zsályaleveleket és a két gerezd fokhagymát egészben. Gyakori kevergetés mellett hagyjuk, hogy megízesítsék a vajat. Én szeretem sokáig sütni a zsályaleveleket, amíg ropogósak lesznek, de lágyan is hagyhatjuk.
4. Ha megfőtt a tészta, szűrőkanállal kanalazzuk bele egyenesen a serpenyőbe. Szórjunk rá frissen reszelt parmezánt, frissen őrölt borsot, és tegyünk hozzá néhány kanállal a meleg főzővízből, majd alaposan keverjük el a vizet a zsiradékkal.
5. Ha szeretnénk, tálaláskor még tehetünk rá parmezánt, vagy éppen meglocsolhatjuk friss citrom levével.