Hogy ne a víz legyen az úr a Schwartzer Ferenc utcában
A környező utak csapadékelvezetésének problémája és a kiültetni tervezett fák fajának meghatározása volt a fő témája a harmadik Schwartzer Ferenc utcai fórumnak. A résztvevők közül legtöbben a legfeljebb 15-16 méter magasra növő virágos kőrist látnák legszívesebben az utcájukban.
Aprócska közterület a Schwartzer Ferenc utca a Déli pályaudvar közelében, mindössze négy társasházzal, de nagy dolgok készülődnek ott. Szeptemberben már a harmadik utcagyűlést rendezte meg a környék élhetőbbé tételéről a Hegyvidéki Zöld Iroda és a Közösségi Részvételi Iroda.
A villámárvizek okozta kihívásokkal kapcsolatban a Hegyvidéki Zöld Iroda munkatársai mindenekelőtt a CLIMAAX programról beszéltek. Ez egy alapos feltáráson és adatfeldolgozáson alapuló kockázatelemzési módszer, és holisztikus megközelítésben vizsgálja egyebek közt a lokális villámárvizeket. (A CLIMAAX-ról szóló cikkünk itt olvasható)
Villámárvíz és elöntés
A CLIMAAX természetesen figyelemmel van a csapadékviszonyokra, amiről röviden összefoglalva elmondható: az éghajlati változások miatt a néhány évvel ezelőtti referencia-időszakhoz képest ma már évente kettővel több intenzív esős nap van. Ugyanannyi csapadékvíz rövidebb ideig tartó esőzés alkalmával hull a kerületre.
Megkerülhetetlen tényező a főváros elavult, túlterhelt csatornarendszere, amely az állapota és a száz évvel ezelőtti méretezési sajátosságai miatt nem képes elvezetni az esővizet, ezért a Hegyvidék alsó részein elöntések alakulnak ki. Szintén befolyásolja a felszíni lefolyási viszonyokat a burkolt felületek aránya és például a zöldtetők mérete, amelyek hatékonyan tudják tárolni a csapadékvizet.
Persze a legigényesebb geoinformatikai modellek sem képesek annyira pontosan meghatározni a beavatkozási gócpontokat, mint a lakosság, ezért a Hegyvidéki Zöld Iroda szívesen fogad, minden témába vágó tapasztalatot.
A villámárvizekre vonatkozó kérdőív itt érhető el: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfNIi2Q3H-SLMATGQ_LKZ3U4GMu3mB-ziThtm2qL0flIzqf5w/viewform?pli=1
Lélegző vakolat, te drága!
A Schwartzer Ferenc utca lakói szerint az utcán lefolyó víz mellett általános problémát jelent az ereszcsatornák állapota. A felújítások ellenére ezek sem tudnak megküzdeni a hirtelen érkező vízmennyiséggel, és több házban is a függőfolyosók sínylik meg az ázást.
Az egyik társasház közös képviselője elmondta, hogy a kerület e részén nehézséget okoz a felszín alatti rétegvizek megemelkedése is, aminek a nyomai a házfalakon láthatók. A százhúsz éves szabvány alapján készült lábazat ugyanis felszívja a talajvizet, a nedves higroszkópos sók kitágulnak, majd kiszáradva összehúzódnak, és ez a pulzáló mozgás – a fagykárhoz hasonlóan – végül a vakolat pergését eredményezi. Megoldást jelentenének a lélegző vakolatok, de erre a társasházaknak önerőből nincs pénzügyi keretük.
Az utóbbi időben épülő mélygarázsok is akadályozzák a felszín alatti lefolyást, ami itt érzékelhetően súlyosbítja a problémát. Felvetődött, hogy az utcára vezessék ki a csapadékvizet. Az önkormányzat jelen lévő képviselője kiemelte, hogy ez a gyakorlat – mivel kárt okozhat a szomszédos épületekben – illegálisnak minősül. Jó hír, hogy előkészítés alatt áll a kerületi szintű rendezést célzó szabályozási környezet kialakítása.
Formálódó utcakép kompromisszumokkal
A zöldítés, valamint az utcabútorok és a parkolóhelyek „konfliktusa” is szóba került a fórumon. A lakók elpanaszolták, hogy a környék áldatlan forgalmi helyzetén tovább ront a néhány elvett parkolóhely.
Rózsa Zoltán, a Hegyvidéki Zöld Iroda vezetője hangsúlyozta, hogy a kísérleti jelleggel felállított utcabútort és az elültetni tervezett fákat az itt élők kérték. A most az utcában látható dézsás növények összesen két és fél parkolóhelyet foglalnak el, és csak a zöldítés kivitelezéséig maradnak, mintegy demonstrálják a tervezett fasor képét.
Ugyanakkor hozzávetőleg csak a lakók fele rendelkezik gépkocsival, így az igazságosság elve azt diktálja, hogy az ő igényeiket is figyelembe vegyék. A formálódó utcakép tehát egy kölcsönös engedményekkel járó kompromisszum eredményeként alakul(t) ki. Mindamellett a Hegyvidéki Zöld Iroda felülvizsgálja a járdákon álló virágtartók elhelyezését, hogy a takarítást végző jármű akadálytalanul végezhesse a munkáját.
Felvetődött, hogy a zöldítés megoldása lehetne a falakra és a közvilágítást tartó huzalokra futtatott növényzet. Bár erre valóban találunk jó példákat, és az önkormányzat támogatná is ezt a fajta árnyékolást, de ehhez az összes érintett társasház hozzájárulására szükség van. Az engedélyek beszerzése pedig rendszerint kihívást jelent – a közös képviselők mindenesetre most optimisták voltak.
A Hegyvidéki Zöld Iroda zöldterületekért felelős munkatársa az utcagyűlésen bemutatta a kerületi tapasztalatok alapján a városi körülményeket legjobban viselő fafajokat. Hat fajból választhattak a jelenlévők, és mint kiderült, legtöbben a legfeljebb 15-16 méter magasra növő, gömb alakú koronát nevelő virágos kőrist látnák legszívesebben az utcában.
Egy artézi kút Széchenyiék idejéből
A fórum végén – a lakók kérésének megfelelően – Földváry Gergely helytörténész tartott előadást az utca és a közvetlen környék múltjának érdekességeiről. Elmondta, hogy a közterület névadója, Schwartzer Ferenc is talán éppen a környező vizek, a szőlők és a jó levegő miatt jött a környékre, amikor 1852-ben helyet keresett elmekórtani intézetének.
A Kék Golyó és az Alkotás utca közötti területen akkor még csak az 1720-as években épült, úgynevezett „Alkotás ház” állt (a mai Magyar jakobinusok tere 5–7. helyén). A ház mögött húzódó hatalmas területen fúrta a tulajdonos Falk család a főváros első artézi kútját 1838-ban. Ez biztosított vizet a környéknek egészen a vezetékes vízhálózat kiépítéséig. A Városmajorban akkor még a felszínen folyt az Ördög-árok, és hőforrások is voltak, amelyek ideális körülményeket teremtettek a gyógyításhoz.
A közös gondolkodás és tervezés érdekében az önkormányzat munkatársai újra bátorították a résztvevőket (és az olvasókat), hogy osszák meg tapasztalataikat, észrevételeiket, ötleteiket és akár kritikájukat is az utcabútoron is megtalálható QR-kódon vagy a reszvetel.hegyvidek.hu/utcabutor-felmeres címen elérhető weboldalon. A fejlesztés következő állomása a fák ültetését megelőző feltáróakna nyitása lesz, ami megmutatja majd, hogy a tervdokumentációkban szereplő közművezetékek valóban nem akadályozzák-e a hét kőris elültetését az utcában.
Barta István