Disznó-saga: kezdődik a gyérítés
Hosszú évekig élt békében egymás mellett ember és vaddisznó a XII. kerületben, ám mostanra felborult az érzékeny egyensúly. Jelentősen megnőtt a találkozásaik száma, jóval népesebbek a városban élő kondák, ráadásul végbement az időbeli eltolódás. Ez annyit jelent, hogy az állatok már nemcsak éjjel járkálnak a közterületeken, hanem bizony nappal is feltűnnek, kukákat borogatnak, parkokban, játszótereken csatangolnak, nem kis riadalmat keltve az itt élőkben. Ennek megfelelően egyre több a jogos lakossági panasz, az önkormányzat pedig döntött: megálljt parancsol a vaddisznóknak.
Tévedés ne essék, minden híreszteléssel ellentétben nem cél a XII. kerületi vaddisznó-populáció felszámolása, szó sincs tömeges irtásról. Ehelyett az a cél, hogy változzon a mostani állapot, és ennek jelenleg egyetlen módja az állomány gyérítése.
A kerületben tanyát verő állatok egy részét befogják és elszállítják. Sajnos ezeket a példányokat a sertéspestisveszély miatt nem lehet szabadon engedni, hanem el kell őket altatni.
Régen sem volt másképp
A módszer nem újkeletű. 2012 és 2019 között az akkori önkormányzat folyamatosan fogott be vaddisznókat a lakott területeken, így sikerült megőrizni az egyensúlyi állapotot. A sertéspestis miatt azonban a befogások leálltak, az egyedszám pedig egyre csak nőtt.
A városban élő vaddisznónak ugyanis nincs természetes ellensége. Bár a farkasok és a medvék veszélyesek rá, ezekkel a ragadozókkal Budapesten biztosan nem találkozik. Városon belül vadászni sem lehet rá, és mivel meglehetősen szapora, így gyorsan gyarapszik az állomány.
Hogyan zajlik a gyérítés?
A Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködésben zajlik a gyérítés, ami nem zavarja majd a lakosok mindennapi életét. A befogóketreceket kizárólag elhagyatott közterületeken, erdősávokban, intézményi területeken helyezik ki a szakemberek. Olyan helyekre, ahol a vaddisznók gyakran megjelennek. A ketrecekbe élelmet tesznek, odaszoktatják az állatokat, így fogják be őket.
Meddig tart?
A tervek szerint a gyérítés néhány hónap múlva érezteti hatását. A szakemberek szerint a mostani helyzet enyhülni fog. Ha minden rendben zajlik, a tavaszi ellés idején lényegesen kevesebb kismalac születik majd a városi kondákban, így jövőre nem kell tartani attól, hogy megismétlődnek az ideihez hasonló ember-vaddisznó találkozások.
El kell venni a kedvüket a várostól!
Nem üldözni kell őket, ezzel egyébként sem lesz kevésbé vonzó számukra a városi környezet. A gordiuszi csomót azzal vághatjuk át, ha mi, helyi lakosok, az önkormányzattal közösen kevésbé vadbaráttá tesszük a kerületet. Mi szükséges ehhez?
- Ne legyenek gazos, bokros elhanyagolt magánkertek és közterületek, ahol a vaddisznók elbújhatnak!
- Legyenek elzárva a kukák, hogy ne tudjanak enni ezekből!
- Vadbiztos kerítésekre van szükség, mert az állatok előszeretettel túrják fel az ágyásokat, az öntözőrendszereket, és fogyasztják a lehullott gyümölcsöket, a komposztálók tartalmát.
Ha a gyérítéssel párhuzamosan mindez megvalósul, a vaddisznók maguktól is visszahúzódnak az erdőbe. Egyszerűen azért, mert nem találnak több élelmet, vizet az emberlakta területen.
Segíthetne az állami szerepvállalás
Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa lapunknak elmondta, hogy a vaddisznó csak vadászterületen vadászható, a város pedig nem tartozik ebbe a körbe. Ha tehát az állatok elszaporodnak, és problémássá válik a jelenlétük a lakóövezetekben, a fegyveres elejtés – extrém esetektől eltekintve, akkor is rendőrségi engedéllyel és nagyon körülményes helyzetet előidézve – nem opció. (Fontos tudni: ha erre mégis szükség van, az sem kötelezettsége senkinek, így ha egy vadász vállalja, akkor voltaképpen önkéntes segítséget nyújt.)
A szakember felhívta a figyelmet, hogy bár a vadgazdálkodásnak köszönhetően 2018 óta országos szinten kevesebb mint a felére csökkent a vaddisznók száma, a városokra éppen nem igaz ez a tendencia.
„Ha bármilyen módszerrel eltávolítunk egy vaddisznót a lakóövezetből, rövid időn belül másik jön a helyére. Sőt, egy lengyelországi példa azt mutatja, hogy a 40 kilométerre elvitt állat 48 órán belül visszatért oda, ahol befogták. És ez mindig így lesz, amíg a vaddisznó könnyen talál élelmet, vizet és búvóhelyet a városban” – magyarázta Földvári Attila.
Hozzátette, hogy tüneti kezelésként opció lehetne egy szakszolgálat létrehozása, amely kézbe veszi a problémát: „Persze ehhez szakemberek, források szükségesek. Ha a vadászkamara segítségét kérik, szívesen kifejtjük a meglátásainkat, de a megoldást nem nálunk kell keresni.”
Támad az evolúció?!
Fontos leszögezni, hogy a lakosságot zavaró vaddisznók nem az erdőkből járnak be a városba. Ez egy az erdőtől teljesen elkülönülő, belterületen élő és ott is szaporodó populáció.
A Pilisi Parkerdő Zrt. a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közös kutatást indított a témában, amely megállapította, hogy a belterületen észlelt vaddisznók jellemzően életvitelszerűen tartózkodnak a lakóterületeken – tájékoztatta lapunkat Mészáros Péter. További érdekesség, hogy egy kromoszómaváltozás miatt jobban bírják a stresszt, így a városi közegbe is sokkal inkább be tudnak illeszkedni.
A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta, hogy a vadakkal kapcsolatos intézkedési jogosultságuk csak a települések külterületére korlátozódó vadászterületre terjed ki. Budapesten elsődleges céljuk a vadállomány alacsony szinten tartása, ami leginkább hasonlít a természetes állapothoz. Ezzel biztosítható, hogy minél zavartalanabbul érvényesülhessenek az erdők természetes folyamatai. Ami a belterületi vadállatok kezelését illeti, ez az önkormányzat, a rendőrség és a mezőőri szolgálat együttműködésében történhet.
„A XII. kerületi önkormányzatot díjmentesen segítjük a belterületi vadlétszám minél hatékonyabb visszaszorításában – emlékeztetett a szóvivő. – A többi között évek óta hét darab befogó használati lehetőségét biztosítjuk, valamint gondoskodunk a belterületen befogott vaddisznók tetemeinek szakszerű ártalmatlanításáról.”
MM.