Liget Műhely: az irodalom családias otthona

A 20. század második felében, a Kádár-korszakban neves írók, költők és képzőművészek fontos találkozóhelye volt a Városmajor utca. A legismertebb helyszín a 48. szám alatti Basch-villa, azon belül is Mészöly Miklós író és felesége, Polcz Alain pszichológus lakása, de jelentős szerepet töltött be innen pár lépésnyire, az 52-es számú házban Levendel László és Lakatos Mária orvos házaspár otthona is.

Az íróként is tevékenykedő Levendel László az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet tüdőgyógyászaként alakított ki baráti viszonyt számos betegével, köztük a kor kiemelkedő alkotóival. Közéjük tartoztak az Európai Iskolához kapcsolódó festőművészek, Anna Margit, Bálint Endre, Jakovits József, Gyarmathy Tihamér és Ország Lili, valamint a magyar avantgárd mozgalom legismertebb alakjai is, mint Kassák Lajos író, képzőművész és Palasovszky Ödön költő, akik a Városmajor utcában is visszatérő vendégek voltak.

Ebben a közegben nőtt fel Levendel László lánya, Júlia, aki már tizenhat évesen a Belvárosi Kávéház írói társaságának tagja lett a saját írásai jogán. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Horgas Bélával, akivel egyre többet gondolkodtak azon: milyen jó lenne, ha szabadon, cenzúra nélkül készíthetnének folyóiratot. „Úgy éreztük, van bennünk elég erő, lendület, képesség, és ami talán legalább ennyire fontos: kíváncsiak voltunk írótársaink munkájára” – mesél első kísérletük, az Eszmélet előzményeiről az írónő.

 

Aczél elvtárs a vonalban

A Valóság folyóirat egyik szerkesztőjének javaslatára 1967 végén tettek egy próbát, és egyenesen a nagy hatalmú kultúrpolitikust, Aczél Györgyöt hívták fel telefonon a javaslatukkal. Legnagyobb meglepetésükre el is tudták érni őt. „Aczél elvtárs” – aki aztán személyesen, a Fehér Házban hallgatta meg a kérésüket – azt mondta: „mutassák meg, mit tudnak!”

El is készítették egyszerre három szám kéziratát, majd bevitték Aczélhoz, aki közölte: ő nem adhat lapengedélyt, de azt javasolta, vigyék az anyagot a Magvető kiadóhoz, ahol addigra Horgas Bélának már négy kötete is megjelent. „Hónapokig úgy nézett ki, hogy ki lehet adni a folyóiratot. Kardos György, a Magvető vezetője egy ízben személyesen is felkeresett minket a Városmajor utcában, amikor az Eszmélet-szerzőkkel találkoztunk – emlékezik vissza Levendel Júlia. – Már a nyomdai munka is megkezdődött, volt próbaszedés, borítóterv, de a legvégén, a megjelenés előtt betiltották a lapot, és minden leállt.”

 

Fegyveresek a nyomdában

Ezután sok mindennel próbálkozott a házaspár, hogy „rést találjon a rendszeren”, és volt, ami sikerült is – például magánkiadásban megjelent a Pár sor című lapjuk, ami összesen hat számot ért meg. Az igazi áttörést azonban a Liget hozta meg, amelynek az elindításához sok türelem és nagy elszántság kellett.

„1985-ben kaptunk egy felkérést a Hazafias Népfronttól, ami mindenféle civil kezdeményezés gyűjtőszervezete volt, hogy csináljuk meg a Magyar Családi Kalendáriumot. Bélával javasoltuk a kiadónak, hogy legyen ennek egy irodalmi melléklete is, ami az egyeztetések alapján Liget néven, tízezer példányban, 1986 márciusában jelent volna meg” – eleveníti fel a terveket Júlia.

Miután sokáig úgy tűnt, hogy a melléklet gond nélkül az újságosstandokra kerülhet, a tervezett megjelenés előtt egy héttel mindenkit váratlanul ért, hogy fegyveresek állítottak be a kecskeméti nyomdába, és a kinyomtatott Ligetet keresték. Hiába adott korábban szabad utat a lapnak Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, a hatalom végül bezúzatta a már kinyomtatott példányokat. 1986-ban volt az ’56-os forradalom harmincadik évfordulója, és az állami vezetőknél minden bizonnyal kicsapta a biztosítékot – több írás mellett – Levendel László Egy ország gyógyítása című esszéje, amiben arról esik szó, hogy beteg az ország, és „1956 a nemzet betegségtörténetében különösen meghatározó állomás”.

 

Az első szabad sajtótermék

Talán mondani sem kell, Horgas Béla és Levendel Júlia nem hagyta abba a küzdelmet, újból és újból beadták engedélykérelmüket a Tájékoztatási Hivatalhoz önálló folyóirat elindítására. A fordulat 1988 májusában következett be, amikor Kádár Jánost felmentették pártfőtitkári tisztségéből. Röviddel ezután a Liget megkapta a lapengedélyt, ami fontos sajtótörténeti pillanat volt, hiszen az ilyen ügyekben eljáró hivatal korábban egyetlen újság megjelenéséhez sem járult hozzá pártutasítás nélkül.

1988 augusztusában látott napvilágot az első Liget-szám, túlnyomórészt azokkal az anyagokkal, amik eredetileg ’86-ban jelentek volna meg. Levendel Júlia ezt a szolidaritás fantasztikus élményeként élte meg, hiszen Csoóri Sándortól Mándy Ivánig mindenki kitartott mellettük, egyetlen szerző sem vitte el az írását más újsághoz.

Az első szám kiadásához a legnagyobb feladatot nem is az írások elkészítése, hanem a kiadói háttér és az anyagi források megteremtése jelentette. Levendel László ötlete volt, hogy az alkoholista betegeinek rehabilitációját segítő Egészség Egyesület legyen a lap kiadója.

„Pártoló tagokat gyűjtöttünk az egyesületnek, és a pártolási alapdíjért cserébe a Liget egyéves előfizetését lehetett megkapni. Az alapdíjon felül érkező támogatásokból a betegek rehabilitációjához szükséges eszközöket tudtunk beszerezni” – magyarázza a rendhagyó előfizetői konstrukció lényegét a főorvos lánya. Szerinte ez kiváló példája volt a kultúra és a szociális szféra együttműködésének, amit ma is fontosnak tart a munkájukban.

 

Kortárs irodalom, nem csak felnőtteknek

A kezdetek óta sok minden változott a Ligetnél. 1991-től a Liget Műhely Alapítvány adja ki az irodalmi és ökológiai folyóiratot, amely a kiváló írások nagy száma miatt 1994-ben áttért a negyedéviről a havi megjelenésre. Akkoriban indult a Liget-beszélgetőkör a Kossuth Klubban, valamint a Liget Akadémia című előadás-sorozat az Egyetemi Színpadon.

A Liget 2015-ben naponta frissülő, online folyóirattá vált, a 2008 óta megjelenő gyerekkiadványt, a Szitakötőt viszont a mai napig papíralapon vehetik kézbe az olvasók, negyedévente. A gyermekfolyóiratot a művészeti és a környezeti nevelést összekapcsoló oktatási program egészíti ki, ami nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában, Romániában és Szerbiában is működik, számos magyar iskolában.

„Az indulástól kezdve fontos szempont az esélyegyenlőség: az újság ne csak azokhoz a gyerekekhez jusson el, akiknek a szülei megveszik. Ezért az együttműködő iskolák könyvtárainak – pályázati támogatások segítségével – ingyenesen küldünk húsz-húsz példányt” – mondja Horgas Judit, a lap szerkesztője.

 

Aktuális téma: a változás

A Liget és a Szitakötő az elmúlt években számtalan alkotói pályázatot hirdetett – ezek kiírására az idén is lehet számítani –, továbbá gyakornoki képzések indultak fiataloknak, akik közül többen állandó szerzőkké váltak. Gyakornokként került a szerkesztőségbe Csury Balázs is, aki megszervezte a Grafománia szöveggondozó műhelyt, emellett újjáélesztette a nagy múltú Liget Akadémiát.

Az önkormányzat civil pályázatának támogatásával tavaly ősszel az esélyegyenlőség témaköréhez kapcsolódó „akadémiai” előadásokon vehettek részt az érdeklődők. Az előadás-sorozat február 12-én megújulva folytatódik a Barabás Villában. A programokon immár nem egy, hanem két előadó lesz, akik workshopszerű beszélgetésekbe vonják be a közönséget. Ezek középpontjában a közéletet mostanában különösen átható téma áll majd: a változás.

A Liget Műhely is aktív résztvevője volt a MOM Kulturális Központban február 8-án megtartott XII. kerületi Civil Napnak. „Igyekszünk a Közösségi Részvételi Irodával közösen tenni annak érdekében, hogy a kerületi civil szervezetek minél jobban megismerjék egymást, és akár a pályázati programok megvalósítása terén is minél inkább működjenek együtt – foglalja össze jelenlétük célját Horgas Judit. – Mivel mi is olyan civil szervezet vagyunk, amely már régóta csinálja ezt, ezért jó gyakorlatokat tudunk bemutatni másoknak.”

K. D.

 

Családi műhely

Levendel Júliának és a 2018-ban 80 évesen elhunyt Horgas Bélának négy gyermeke született, mindannyian a művészetek területén találták meg hivatásukat: Horgas Péter díszlettervező, Horgas Eszter fuvolaművész, Horgas Ádám színházi rendező, koreográfus, színész, táncos, zeneszerző és író, Horgas Judit pedig író, szerkesztő lett. A családból jelenleg Levendel Júlia, Horgas Judit és tervezőgrafikusként László Csaba, Judit férje dolgozik a Liget műhelyében, de korábban a többiek is kivették részüket a feladatokból. Péter könyvborítókat és fotókat készített, míg a könyvbemutatókon Eszter fuvolázott, valamint Ádám által megzenésített versek hangoztak el.

 

Élet a mikrofonházban

A Liget szerkesztőségének az indulás óta Levendel Júlia és néhai férje, Horgas Béla kissvábhegyi lakása ad otthont. A házaspár egykor rengeteg hangjátékot írt a Magyar Rádiónak, így adódott számukra a lehetőség, hogy csatlakozzanak a rádiósok és tévések szövetkezeti lakásépítéséhez a 70-es évek elején. Az alaprajzuk nyomán „körházakként”, vagy „mikrofonházakként” emlegetett épületek egyikébe az elsők között, 1974 tavaszán költöztek be gyermekeikkel. Számos közismert ember lakott a szomszédságukban, köztük Asperján György író, költő, Bölcs István újságíró, Csányi Miklós filmrendező, a szintén rendező Dobray György és felesége, Polónyi Gyöngyi színésznő, Peták István egykori tévéelnök, valamint Tomsits Rudolf trombitaművész, a Stúdió 11 szólistája és zeneszerzője.