Mi lesz a kerületi óvodákkal?

Jelenleg tíz intézményben, tizennégy telephelyen látja el az óvodai feladatokat a XII. kerületi önkormányzat. Az óvodák 1501 gyereket tudnának fogadni, a 2025–26-os nevelési évre beíratott óvodások száma azonban csak 1166, ami 77,7%-os kihasználtságot jelent – ismertette a fontosabb adatokat Kocsik Tekla alpolgármester a képviselő-testület legutóbbi ülésén. Szerinte a számok világosan mutatják, hogy a jelenlegi struktúra túl nagy a mai gyereklétszámhoz képest.

Az óvodák működtetésére több mint 3,2 milliárd forintot költött tavaly az önkormányzat. Ebből majdnem 1 milliárd forint az, amit nem fedez az állami támogatás, így ezt a kerületnek a saját bevételeiből kell kipótolnia. „Ha a jelenlegi, csökkenő gyermeklétszám mellett tartjuk fenn a struktúrát, akkor a forrásainkat nem a gyerekekre és a pedagógiai munkára, hanem kihasználatlan épületekre és üres férőhelyekre fogjuk költeni” – figyelmeztetett az alpolgármester.

 

Hirdetni kellene az óvodákat

A humán bizottság – ahogy annak elnöke, Kocsis Borbála független képviselő elmondta – nem támogatta a képviselő-testület elé terjesztett szándéknyilatkozatot, mert a tagok nem kaptak kielégítő válaszokat a témában feltett kérdéseikre. Például arra, miért nem vetett be az önkormányzat kommunikációs eszközöket annak érdekében, hogy feltöltse az üres óvodai férőhelyeket.

A bizottsági elnök saját szülői tapasztalatai alapján arról is beszélt, hogy a túl magas csoportlétszám nem jó, a legtöbben kisebb, családiasabb helyre szeretnék járatni gyermeküket, ahol kellő idő és figyelem jut rá. Ezt támasztotta alá Surányi Judit képviselő (MKKP) is, aki korábban azért választott magánóvodát a gyerekeinek, mert a kerületi intézmények tele voltak, és neki is fontos szempontot jelentett a kisebb csoport, ahol jobban oda tudnak figyelni egy-egy óvodásra.

Visi Piroska, a Hegyvidék Jövőjéért Egyesület képviselője azt emelte ki, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek nagyobb súllyal számítanak bele a létszámba, így az óvodák számított létszáma 1217 fő, az átlagos csoportlétszám pedig 19,3 fő. Miközben az önkormányzat 22 főben határozná meg a kívánatos csoportlétszámot, a köznevelési törvény alapján 20 fő az állami finanszírozás alapja, tehát a meglévő 63 csoport mellett 1260 gyerekkel lehetne „kimaxolni” a bértámogatást. Ez a szám alig több annál, mint ahányan jelenleg is igénybe veszik az önkormányzati óvodákat. A képviselő szerint kommunikációs kampányokkal, vagy akár azzal, hogy már a két és fél éves gyerekeket is felveszik az intézményekbe, növelni lehetne a létszámot.

 

Vajon ez már az ítélet?

„Ez nem a vádirat, ez már az ítélet” – fogalmazott szarkasztikusan A tanú című film egyik emlékezetes jelenetére utalva Élő Norbert (DK), aki úgy véli, nem szándéknyilatkozat az, amiben konkrét javaslatok szerepelnek az óvodai csoportok számával és a kívánatos csoportlétszámokkal kapcsolatban, sőt, létszámstopot is kilátásba helyez. Mint mondta, éves szinten 177 millió forint sorsáról van szó, ekkora összeg miatt szerinte nem lenne szabad „eladni a jövőt” – ő ezt a pénzt inkább a MOM Sport finanszírozásából vonná el, amit feleslegesnek tart. Az általa elhamarkodottnak tartott döntés helyett inkább vonzóvá tenné a kerületi óvodákat, amiket a legkisebb gyereke révén szerzett friss élményei alapján is jónak tart.

Melyik óvodát zárnák be? Hány szülőnek kell majd többet utaztatnia a gyermekét, hogy óvodába vigye? Hány pedagógust bocsátanának el? Hány épületet adnának el? Mennyit spórolnának ezzel? – sorolta kérdéseit Fonti Krisztina, a Fidesz-frakció vezetője, aki azt sem érti, miért maradt el tavaly februárban, és az idén miért nem hirdette még meg az önkormányzat a korábban évről évre megrendezett és nagy népszerűségnek örvendő Óvodakóstolgató című rendezvényt, amelyen a szülők megismerkedhetnek a kerületben működő óvodákkal.

A frakcióvezető kiemelte, hogy a korábbi években ingadozott a jelentkezők száma, azaz nem csak csökkenés volt tapasztalható – 2023-ban például többen iratkoztak be az intézményekbe, mint 2022-ben. Úgy látja, hogy az igazán drasztikus csökkenés 2025-ben következett be, amikor az új önkormányzati vezetés „tett rá”, hogy megrendezze az említett óvodabemutatót.

 

Aránytalanságok a rendszerben

„Magas színvonalon működnek az óvodák, de jelentős aránytalanságok vannak a rendszerben. A feltöltöttségük jelenleg 61%-tól 100%-ig terjed, emiatt figyelni kellene arra, hogy ahol kevesebb gyerek van, oda több érkezzen, ahol pedig több van, ott kicsit tehermentesítsük a pedagógusokat” – reagált a képviselői észrevételekre Machács Mihály, a polgármesteri hivatal népjóléti és köznevelési irodájának vezetője.

A hivatal munkatársa arra is kitért, hogy a csoportok 44%-ába (összesen 28 csoportba) 18 vagy ennél kevesebb gyerek jár. Jelenleg két óvodai telephely 70% alatti, öt telephely pedig 80% alatti kihasználtsággal működik.

A rendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében tett a hivatal javaslatot arra, hogy 22 fő legyen az óvodai csoportok elérendő létszáma. A szakértői vélemény szerint ekkora csoportokban továbbra is megoldható a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelése – ehhez az önkormányzat természetesen ezután is finanszírozza majd a fejlesztőpedagógusok és asszisztensek alkalmazását a szükséges létszámban.

„A szakmai irányelvek nem végső döntést jelentenek, meg fogunk hallgatni minden érintettet. A két legjobban vitatott irányelvben, a huszonkét fős csoportlétszám, valamint a minimum négycsoportos telephelyek kérdésében is együtt hozunk majd döntést” – hangsúlyozta Kocsik Tekla, kiegészítve azzal, hogy most következnek az egyeztetések az intézményi dolgozókkal és a szülőkkel.

Az alpolgármester kiemelte: a szándéknyilatkozat célja, hogy a kerület óvodai rendszerét hozzá lehessen igazítani a megváltozott demográfiai és finanszírozási környezethez. „Most nem egyes intézményekről hozunk döntést – magyarázta –, hanem arról, képesek vagyunk-e felelős döntést hozni annak érdekében, hogy a kerületi óvodarendszer működőképes legyen.” Szerinte a korábbi önkormányzati vezetés is tisztában volt a csökkenő gyermeklétszám problémájával, mégsem lépett, mert népszerűtlen intézkedés lett volna. „Mi a felelős döntést választjuk” – hangsúlyozta az alpolgármester.

„Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a gyerekeket visszacsábítsuk az önkormányzati óvodákba” – jelentette ki Kocsik Tekla annak kapcsán, hogy a sokszínű magánóvodai kínálat miatt közel ötszáz olyan gyermek él a kerületben, aki most nem önkormányzati intézményekbe jár. Fontosnak tartja a kommunikáció erősítését – tette hozzá –, ám úgy gondolja, ez nem lesz elég a fő probléma megoldására.

 

Pénzügyi, pedagógiai szempontok

„A közpénzek észszerű felhasználásának követelménye miatt a jelenlegi demográfiai helyzetben, a mostani finanszírozási keretek között át kell tekinteni a teljes intézményhálózat racionalizálását, beleértve az óvodákat is. A végleges döntés során természetesen nemcsak pénzügyi, hanem egyéb szakmai, pedagógiai szempontokat is figyelembe kell majd venni” – mondta Vadász Gábor alpolgármester, aki szerint a racionalizálással esetlegesen felszabaduló pénzeszközök egy részét az intézmények felújításába, a pedagógiai munka színvonalának erősítésébe kell majd visszaforgatni.

A képviselő-testület szűk többséggel elfogadta a Kocsik Tekla alpolgármester által előterjesztett szándéknyilatkozatot az önkormányzat által fenntartott óvodák racionalizálásáról. A tervek szerint a konkrét döntéseket társadalmi és szakmai egyeztetéseket követően, legkésőbb a márciusi rendes ülésükön hoznák meg a képviselők, a változások pedig ez év szeptemberétől lépnének hatályba.

nn.

 

Vita az egykori Őzike úti tagóvodáról

A gyereklétszám csökkenése miatt már az előző vezetés is rákényszerült arra, hogy 2022-ben bezárja a Normafa Óvoda Őzike úti tagóvodáját. A következő évben pedig az önkormányzat úgy adta el az ingatlant, hogy lakások építését tette lehetővé a területen, miközben onnan néhány száz méterre egy magánóvodának el kellett hagynia az addigi helyét. Így akár továbbra is óvodaként lehetett volna hasznosítani a megüresedő épületet – emlékeztetett a néhány évvel ezelőtti eseményekre dr. Novák István momentumos önkormányzati képviselő.

A Fidesz képviselője, Fonti Krisztina korábbi alpolgármester válaszában elmondta, hogy a tagóvoda bezárása előtt a kerület átvette a Művész úti bölcsőde és óvoda működtetését, ezzel egyidejűleg pedig felépült egy háromcsoportos katolikus és egy ötcsoportos református óvoda is a környéken. Emiatt csökkent akkor jelentős mértékben a Normafa Óvoda létszáma. A bezárásról kétkörös egyeztetést követően született döntés: épp a szülőkkel történő megbeszélés után, az ő kérésükre határozott úgy az önkormányzat, hogy nem a Normafa úti székhelyóvodát, hanem a tagóvodát szünteti meg.