Óvodabezárások: döntés csak jövőre

„A szülőkkel, pedagógusokkal megkezdett egyeztetéseket folytatjuk, a felmerült javaslatokat megvizsgáljuk, ezért a szükséges döntéseket a jövő évre halasztjuk” – írta február 23-án, hétfő este Facebook-oldalán Kovács Gergely polgármester. Bejegyzésében arra is kitért, hogy aznap az önkormányzat többségi frakcióülésén hosszasan beszélt az óvodákról kutyapártos és momentumos képviselőkkel. Közösen arra jutottak, megfontolják az eddigi egyeztetéseken felmerülő szülői és óvodapedagógusi visszajelzéseket, felvetéseket, hogy olyan döntést tudjanak hozni, ami „egyszerre szolgálja a kerületi gyerekek, szülők és a kerületi lakók érdekét”.

A bejelentés előzménye, hogy a XII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete január 29-én szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy racionalizálni kell az óvodai intézményrendszert, ugyanis az egész kerületben és ezáltal az önkormányzati fenntartású óvodákban is egyre kevesebb a gyerek. A szándéknyilatkozat még nem nevezett meg konkrétan bezárásra javasolt óvodákat.

Február 13-án azonban Kocsik Tekla alpolgármester arról tájékoztatta az érintett szülői közösségeket, hogy a 2026–27-es nevelési évtől az önkormányzat megszüntetné a Városmajori Óvoda Csermely Tagóvodáját, a Táltos Óvoda Csikó Tagóvodáját, valamint a Süni Óvodák székhely- és tagóvodáját. A véleményezésre kiküldött anyagok alapján a megmaradó csoportok a pedagógusokkal és dajkákkal együtt a Csermelyből a Hegyvidéki Mesevár Óvodába, a Csikóból a Táltos székhelyóvodába, a Süni székhelyóvodából a Normafa Óvodába, a Süni tagóvodából pedig a Művész úti Óvoda és Bölcsődébe kerültek volna át.

 

Nem volt elég idő a véleményezésre

Az elmúlt napokban egyeztetési lehetőséget biztosított az önkormányzat a szülői közösségek számára, hogy személyesen is elmondhassák a véleményüket. Azok után, hogy a szülők már a képviselő-testületi szándéknyilatkozat elfogadását követően petíciót indítottak a racionalizálás várható következményei miatt, valószínűleg senkit sem lepett meg, hogy egyöntetűen elutasították az óvodabezárási terveket.

A fórumokon sokan kiemelték: szándékosan kis csoportlétszámú óvodát választottak gyereküknek, ahol több figyelem jut mindenkire. A Süni Óvodák és a Csermely tagóvoda egyes csoportszobáiba be sem férne 22 fő, az a létszám, ami már a képviselő-testületi szándéknyilatkozatban is szerepelt a kerületi intézmények csoportjaiban elérendő átlagként.

A felszólalók jelentős része sérelmezte, hogy meglehetősen rövid idő állt volna rendelkezésre a véleményezésre, ráadásul csak a kivonatát ismerhette meg az átszervezéssel kapcsolatos szakértői anyagnak. A szülők azt sem értették, miért nem azzal próbálkozott először az önkormányzat, hogy kampányt indít az üres helyek feltöltésére, és nem nehezíti meg a XII. kerületen kívüliek jelentkezését.

A tiltakozók szerint a bezárásokkal nem sokat lehetne spórolni, hiszen a csoportokkal együtt maradó óvónők bére ugyanúgy költség lesz, az épületeket pedig, amennyiben nem az eladás a cél, a későbbiekben is karban kellene tartani. A Süni székhelyóvodája kapcsán sokan furcsállották azt is, hogy az önkormányzat mindössze néhány hónapja, ősszel végeztette el a tetőszerkezet felújítását – a hosszú távú, biztonságos működés érdekére hivatkozva.

Az, hogy a tervezett bezárás miatt távolabbi óvodába kellett volna vinni a gyerekeket, szintén frusztrálta a szülőket – különösen a Süni Óvodák közösségét. Ha ugyanis a kerület lenti részein élőknek az óvoda miatt reggel és délután is fel kellene menniük a hegyre, esetükben ez akár napi plusz két óra utazással töltött időt jelentene. A Süni Óvodák felköltöztetésével kapcsolatos terv problémájára egyébként maga Kocsik Tekla is utalt a szülői egyeztetésen, amikor azt mondta, hogy „lokációs szempontból ez nem jó megoldás”.

 

Egyre kevesebb gyerek születik

Az alapvető probléma az – hívta fel a figyelmet az alpolgármester a szülői fórumokon –, hogy évről évre kevesebb gyerek születik, emiatt pedig egyre több a kihasználatlan férőhely az óvodákban. Az üres helyek finanszírozására elköltött pénzt inkább a nevelési rendszer fejlesztésére szeretné fordítani az önkormányzat. Jósa Bálint, az alpolgármester kabinetvezetőjének tájékoztatása szerint a kerületben jelenleg nyolc csoport áll üresen, ami két átlagos méretű óvoda kapacitásának felel meg.

Tiszai Árpád, a pénzügyi és költségvetési iroda vezetője arról beszélt, hogy 3,4 milliárd forintba kerül az óvodák fenntartása, ennek nagyjából a felét saját forrásból finanszírozza az önkormányzat. Az elmúlt évhez képest 177 millió forinttal csökken az állami normatíva összege a létszámfogyatkozással összefüggésben, emellett pedig a kiadások is nőnek – elsősorban a bérkiegészítések miatt –, így az idén mintegy 400 millió forinttal többet kell beletennie az önkormányzatnak az óvodák működtetésébe.

Az irodavezető egy kérdés kapcsán elmondta, hogy amennyiben megtörténnének a szakértői javaslat szerinti bezárások, elsősorban az üzemeltetési költségek csökkenésével éves szinten mintegy 100-120 millió forintot tudna megtakarítani az önkormányzat. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a különböző híresztelésekkel ellentétben az idei költségvetés tervezésekor az óvodarendszer jelenlegi működését vették figyelembe, hiszen nem született döntés az intézményrendszer racionalizálásáról.

nn.

 

***

 

„Ez így legfeljebb formai egyeztetés”

 

Kovács Gergely polgármesterrel egyidejűleg az önkormányzat két momentumos képviselője, Vadász Gábor és Novák István is bejelentést tett. Azonos tartalmú Facebook-posztjaikban arról írtak, hogy nem szavaznak meg semmilyen óvodabezárást, ami az idén ősszel induló nevelési évet érintené. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Vadász Gábor alpolgármester február 23-i bejegyzését.

 

„Nem támogatjuk az óvodabezárást!

Kedves Kerületi Lakosok!

Sokan kérdeztétek, hogy Novák István képviselőtársammal miért nem szólaltunk meg eddig az óvodai racionalizálás kérdésében.

Fontosnak tartom, hogy egyértelműen lássátok: amióta napirendre került ez a kérdés, a hivatalon és az önkormányzaton belül több alkalommal fogalmaztunk meg javaslatokat, kértünk információt, lojálisan álltunk a koalíciós helyzethez, és szakmai észrevételeket küldtünk az előterjesztőnek a javaslattal kapcsolatban. Most viszont eljött az a pont, amikor szerintem nyilvánosan is beszélni kell róla, miután az esti frakcióegyeztetésen jeleztük: nem szavazunk meg semmilyen óvodabezárást, amely az idén ősszel induló tanévet érintené.

Bár januárban megszavaztuk a szándéknyilatkozatot, már akkor is jeleztük, hogy az előkészítés módjával komoly problémák vannak. A demográfiai csökkenés és az óvodai kapacitástöbblet kezelése valóban fontos kérdés, de ezt nem kizárólag a férőhelycsökkentéssel, hanem például a beiratkozási szám növelésével is kezelni lehetett volna: erősebb kerületi kommunikációval, vonzó programokkal, tudatos intézményi fejlesztéssel.

Úgy látjuk, hogy az eddig bemutatott anyagok szinte kizárólag pénzügyi és hatékonysági szempontból közelítik meg a kérdést, miközben a pedagógiai, gyermeklélektani és minőségi szempontok alig kapnak súlyt. Tartalmilag az a baj, hogy nem az szerepel bennük, amitől szakmailag megalapozott lenne a döntés.

Hiányzik egy világos, hosszú távú óvodastratégia, nem látjuk a konkrét helyszínekhez és a pedagógiai munkához kapcsolódó minőségi mutatók érdemi vizsgálatát, elmarad a szülői tapasztalatok és visszajelzések értékelése, az intézmények pedagógiai profiljának mélyebb elemzése, valamint a döntés gyerekekre és családokra gyakorolt lelki és gyakorlati hatásainak (például a napi kétszeri, akár 45 perces utazás terhének) előzetes átgondolása.

Ha őszinték akarunk lenni, jelen formájában a koncepció leginkább pénzügyi racionalizálás, de semmiképp sem valódi oktatási modernizáció.

Ez nem azt jelenti, hogy ne kellene takarékoskodnunk, viszont nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen logika mentén tesszük. A pedagógiai érveknek nemcsak a kényszer következményeinek kellene lenniük, hanem a gondolkodás elején az egyik alapnak.

Kifejezetten aggasztó, hogy a március elejére tervezett szülői fórum gyakorlatilag már nem tud érdemi visszajelzéseket beépíteni a döntésbe. Ez így legfeljebb formai egyeztetés, érdemi társadalmasításnak nem nevezhető.

Ezt így nem tudjuk jó lelkiismerettel vállalni. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a szakmai párbeszédre, de csak olyan döntést tudunk támogatni, amelyben a gyerekek, a családok és a pedagógusok érdeke valóban a középpontban áll, nem pedig költségvetési kényszer. Ezért ebben a formában nem támogatjuk az óvodabezárásokat.”