Még jó néhány napig a tél marad az úr
Amilyen váratlanul, ugyanolyan hevesen tört ránk a tél. A sok hó azonban nemcsak örömet és szépséget, hanem némi kötelező feladatot is jelent, sőt a kiszolgált karácsonyfákat is mostanában tesszük ki az utcára, aminek szintén megvannak a maga szabályai. Persze a fehérbe borult táj és a régen látott hómennyiség a szokásosnál is több embert vonz a szabadba, a Normafánál például még hétköznap délelőtt is komoly embertömeget tudtunk fotózni. A pillanatnyi (hó)helyzetről és a fontosabb teendőkről készítettünk egy összeállítást.
Itt a hó, méghozzá nem is kevés, rég nem látott mennyiség hullott rövid idő alatt az országban, és könnyen lehet, hogy „Tél tábornok” a következő napokban-hetekben sem pihen. Ilyenkor „slágertéma” a járdák takarítása, csúnya szakkifejezéssel a síkosságmentesítés, amit minden figyelmeztetés ellenére még mindig sokan nem vesznek elég komolyan.
Ezt pedig igencsak rosszul teszik, mivel a csúszós járda nemcsak bosszúság, hanem komoly veszélyforrás is. Könnyen történhet személyi sérülés, bekövetkezhet anyagi kár, amiért a síkosságmentesítés kötelezettje tartozik jogi és anyagi felelősséggel. Röviden: aki nem takarítja le a járdát, az fizeti meg az ebből eredő károkat. Társasházak esetében az összes tulajdonos ugyanolyan mértékben felelős.
Más a helyzet a burkolt közutak, az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák, a kiemelt zöldterületek, parkok, az ezeken átvezető sétányok, az aluljárókból kivezető lépcsők és a közlépcsők, valamint a nem magántulajdonú ingatlan előtt futó kerékpárutak tisztán tartása esetén. Mindez a főváros feladata, így a felelősség is az övé.
Járdát tisztítani kötelező, sózni tilos!
Az nem vita tárgya, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében meg kell tisztítani a hótól az közterületeket. A hatályos fővárosi rendelet egyértelműen fogalmaz: „Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlana előtti járda, valamint a járda és a kocsiút közötti terület gondozásáról, szemét- és gyommentesítéséről, valamint hó- és síkosságmentesítéséről.”
Társasház esetében a lakóközösség feladata a hó és a jég eltakarítása, ha viszont az épületben üzlet működik, nyitvatartási időben a bolt használójának kell elvégeznie a munkát, méghozzá legkésőbb reggel 8 óráig. Amennyiben napközben újból jeges vagy havas lesz a járda, haladéktalanul meg kell ismételni a síkosságmentesítést. Nagyon fontos, hogy nem elég kiírással figyelmeztetni a síkos járdára, ez nem mentesít a kártérítési kötelezettség alól!
A 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet kimondja, hogy csak olyan anyag szórható a járdára, ami nem veszélyezteti a fás szárú növények egészségét. Fák és bokrok közelében tilos használni nátrium-klorid-tartalmú, hagyományos sót! A Hegyvidéken szinte nincs olyan járdaszakasz, amire ne vonatkozna a tilalom, úgyhogy a sót zeolittal, kvarchomokkal, kalcium-kloridos mészkőgranulátummal, kálium- és magnézium-kloridot tartalmazó termékekkel lehet kiváltani.
Hová vihetjük a karácsonyfákat?
Vízkeresztet követően az idén is várhatóan 500-600 ezer fenyőfát helyezünk ki a közterületekre. A kiszolgált fákat a kukák mellé és a kijelölt gyűjtőpontokra lehet kitenni. Nem érdemes más helyet keresni, például buszmegállót, vagy közeli parkot, mert a szabály megszegői akár 50 ezer forintos pénzbírságra is számíthatnak.
A tűlevelűt kandallóba vagy kályhába dobni sem jó ötlet, mert ezért 300 ezer forintot is fizethetünk – persze csak akkor, ha kiderül a turpisság. Egyébként ne csak emiatt ne égessük el otthon a fenyőket, ugyanis magas gyantatartalmuk miatt egyrészt fokozottan tűzveszélyesek, másrészt az égéskor kiváló gyanta károsítja a kéményt!
A begyűjtést végző MOHU Budapest tájékoztatása szerint a társasházi gyűjtőedények – „leánykori nevükön”: kukák – mellől egészen február közepéig szervezett módon, az úgynevezett fenyőfajáratok segítségével, díjmentesen elszállítja az ünnepi díszektől megfosztott növényeket. Mivel ezeket hasznosítják, fontos, hogy ne legyen rajtuk semmi. Szaloncukor-maradványok se, de még inkább ne csillagszórók vagy gyertyák, mivel a fenyőket később elégetik, és nem lenne túl szerencsés, ha sok ezer csillagszóró gyulladna be a kazánokban.
A fákat úgy kell elhelyezni, hogy ne zavarják a forgalmat, és ez egyaránt igaz a gyalogosokra, valamint a gépjárművekre is. Éppen ezért biztonságosabb megoldás a 250 (a XII. kerületben 17) gyűjtőhely valamelyikének igénybevétele. Ezeket úgy jelölték ki, hogy jó eséllyel mindenhonnan sétatávolságra legyenek.
Ami a számokat illeti: a korábbi évek tapasztalatai alapján az 500-600 ezer fenyőfa nagyjából 600 tonnát nyom, és a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben történő elégetésük több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési hőt és villamos áramot.
A XII. kerületi fenyőfagyűjtőhelyek:
- Győri út 5.-tel szemben (a vasúti kerítés mellett)
- Avar utca és Csörsz utca sarka
- Sashegyi út 9.-cel szemben
- Margaréta utca 2.
- Németvölgyi út 18.
- Mártonhegyi út és Dobsinai utca sarka
- Szamos utca és Ignotus utca sarka
- Határőr út 38.-cal szemben
- Szarvas Gábor út és Gím utca sarka
- Napos utca és Varázs utca sarka
- Lejtő út és Korompai utca sarka
- Eötvös út (Olimpia-parkoló)
- Óra út (parkoló)
- Ráth György utca és Roskovics utca sarka
- Roskovics utca 8.-cal szemben
- Kempelen Farkas utca és Deres utca sarka
- Mártonhegyi út 49.
A lista megtalálható az alábbi weboldalon, térképpel együtt:https://mohubudapest.hu/fenyofa-gyujtohelyek-cimjegyzeke-xii-kerulet
Olvad a jégcsap, csepereg a víz
Bár egyelőre nem aktuális Weöres Sándor verse, mégis érdemes már most beszélni a jelenségről. Persze nem a csepegő vízről, hanem az ereszaljakról lezuhanó jégdarabokról, no meg a tetőkről lecsúszó hóról, hiszen ezek is komoly károkat okozhatnak. Veszélyeztetik a gyalogosok testi épségét, értéktárgyaikat és a parkoló gépjárműveket is.
Amit tudni érdemes, hogy a csúszós járdára figyelmeztető kiírásokhoz hasonlóan a „Vigyázat, jégcsapveszély!”, vagy a „Parkolás csak saját felelősségre!” táblák nem feltétlenül mentesítenek a felelősség alól. Egyszóval nem elég felhívni a figyelmet a problémára, az ingatlan tulajdonosának kötelessége megelőzni a veszélyhelyetek kialakulását, például eltávolítani a veszélyes jégcsapokat.
sm.
Ha-hó, Normafa!
Ami a városban veszélyforrás, a természetben boldogság: a jelentős mennyiségű hó a szokásosnál is több embert vonz a Normafára, ahol most aztán tényleg lehet síelni, szánkózni, hógolyózni és jókat kirándulni a téli erdőben. Ez igazán örömteli, az viszont kevésbé, hogy a látogatók nagy része autóval érkezik, ami komoly környezetterheléssel jár. Meredek az oda vezető út, ami nagyobb károsanyag-kibocsátást jelent, kevés a parkoló, sokszor csak egy-két ember ül egy autóban.
Mindennek nem kellene így lennie, a Normafa tömegközlekedéssel is könnyen elérhető. Ma már az sem lehet kifogás, hogy a járművek koszosak, kényelmetlenek (mert nem azok), vagy hogy ritkán jönnek – a környezettudatos közlekedés nem jár lemondással, hátránnyal.
Így juthatunk el gyorsan a Normafára:
- 21-es és 221-es busszal a Széll Kálmán térről;
- 212-es busszal a XII. kerületi városközpontból, Dél-Budáról és az M4-es metrótól;
- hétvégén 210B busszal a Gyöngyösi utca felől;
- fogaskerekűvel a Városmajorból.
