Fonti Krisztina: „A kerület lecsúszása elindult”

• Ha egyetlen mondattal kellene összefoglalnia, jellemeznie a XII. kerület elmúlt egy évét, mi lenne az?
• Tehetetlenség, alkalmatlanság, klientúraépítés, széthúzás, lecsúszás. Ez utóbbi még nem mindenki számára nyilvánvaló, éles szem kell hozzá. De a kerület lecsúszása elindult. Kovácsék nem tudják működtetni a kerületet: gyakran nem sikerül üríteni a kutyapiszokgyűjtőket, nincs eltakarítva a hó, nem megy a parkok karbantartása, időnként nem lehet rendelni ebédet egy-egy óvodában a következő hétre… Ezek még csak apróságok, de lassan sokasodnak, összeadódnak. Egy önkormányzat olyan, mint egy óceánjáró. Megy magától. Aztán kicsit megbillen, imbolyog, a végén meg felborul. Most még csak néha egy kicsit megbillen. A tehetetlenség széthúzást szül, amit jól mutat, hogy többen már elhagyták a kutyapárti frakciót.
• Egy önök számára teljesen új helyzetben, ellenzéki erőként hogyan képzelték el az együttműködést a kerületvezetéssel, a kutyapárti többségű képviselő-testülettel, és ehhez képest hogyan zajlik a hétköznapi munka?
• Az maga a döbbenet. Kovács stílusát ismerve sok mindenre számítottam, de amit elképzelni sem tudtam volna, az az, hogy folyamatosan női mivoltomban aláznak meg, illetve emberként is: személyeskednek, becsmérelnek, rágalmaznak, lenézően kommunikálnak. De nem csak velem – a frakciójukból kilépő képviselőnőknek is kijut rendesen Kovács tiszteletlen, arrogáns megjegyzéseiből. Arra is számítottam, hogy hozzá nem értés lesz. Az kicsit durva, hogy több vezetői pályázatot sem sikerült kiírni, vagy egy-egy intézmény alapító okiratának módosítása sem sikerül elsőre. Azt kell mondanom, hogy a momentumosok sokkal felkészültebbek, mint a kutyapártiak. Vetítésben, összevissza beszédben, trollkodásban viszont kiválóak, bár kétlem, hogy a választóik erre adtak volna felhatalmazást nekik.

 

„Karácsony-féle siratókórus”

• Drága karácsonyi ajándékot kapott a XII. kerület a kormánytól: minden eddiginél többet, összesen 2,4 milliárd forintot kell fizetnie az önkormányzatnak szolidaritási hozzájárulásként – ez nagyjából a bevételek 10 százaléka. Ön igazságosnak tartja ezt a folyamatosan növekvő, elvileg a szegényebb települések támogatására befizetett, de átláthatatlanul elköltött hozzájárulást, aminek túlzott mértéke és kiszámíthatatlansága miatt fideszes polgármesterek is felszólaltak?
• Azt hittem, hogy a ’24 karácsonyán a kormány által elutalt egymilliárd forintos támogatásra gondol, amikor ajándékot emleget! Vagy arra, hogy hárommilliárd forint maradvánnyal adtuk át az önkormányzatot. A szolidaritási hozzájárulás nem „karácsonyi ajándék”. Évek óta létezik. Mi is fizettük. Évről évre nő, de az iparűzési adóbevétel még jobban nő. Kovács is beállt abba a Karácsony-féle siratókórusba, amelyik a saját alkalmatlanságát azzal mentegeti, hogy a csúnya kormány bántja őket. Nem tudom, kérdezte-e volna, de beszéljünk azokról az „ajándékokról” is, amelyeket a hegyvidékiek kapnak Kovácstól: másfél milliárd forinttal emelte a kerületiek adóját; több száz millió forinttal több pénzt szed be azért, hogy valaki az autójával a saját lakóhelye előtt vagy a közelében parkolhasson; húsz százalékkal emelte a lakbéreket; egymilliárddal drágább lett a közétkeztetés. A piros masni pedig ezeken az „ajándékokon” egy a budapesti kerületek történetében is szinte példátlan mértékű közbeszerzési bírság, amit Kovács a kerületiekkel fizettet meg a felelős, saját maga helyett.
• Mit gondol, ilyen jelentős összegű elvonás mellett hogyan lehet a kerületi szolgáltatások színvonalát megtartani, vagy fejleszteni?
• A kérdésébe rejtett állítással szemben semmilyen megrázó, semmilyen szokatlan elvonás sincs. Hozzáértéssel lehetne a kerületi szolgáltatások általunk beállított magas szintjét megtartani, vagy fejleszteni. De ez a hozzáértés – sajnos – hiányzik a mostani polgármesterből, kutyapárti többségből. Most derül ki, hogy a jópofaságnak tűnő hülyéskedés mögött üres fej van, nincs tudás, nincs képesség.
• Mi az, amire a jelenlegi pénzügyi keretek között többet vagy kevesebbet költene?
• Mindenképpen kevesebbet költenék a klientúra építésére, a pártkatonák fizetésére. Nonszensz, hogy egy másik település momentumos önkormányzati képviselőjének adtak megbízási szerződést, vagy kutyapárti politikusok kerültek fizetési listára nem kevés pénzért. Egy sajnálatos ballépés miatt nyilvánosságra került, hogy a munkájukat sok éve tisztességesen végző köztisztviselők fizetését messze meghaladó fizetésekkel vettek fel pártkatonákat a hivatalba. Ez pénzben is sok, illetve megalázó, lenéző a kerületet a vállukon vivő köztisztviselőkkel szemben. A közbeszerzési bírságokra is kevesebbet költenék. Említettem már a példátlan gigabírságot: Kovács egy év alatt 51 millió forint bírságot kapott, miközben mi tizenhat év alatt 300 ezer forintot, és azt se az adófizetők fizették, hanem a megbízott szakcég. Többet költenék a vaddisznók elleni védekezésre, a valódi közösségek, például az egyházi közösségek támogatására. Többet költenék az utak, parkok és zöldterületek karbantartására, ezekre a célokra ugyanis van pénz a jelenlegi költségvetésben is, csak nem képesek szabályosan elkölteni. Több mint egy év nem volt elegendő a megfelelő közbeszerzések lebonyolítására. Így minderre a tehetetlenség, az alkalmatlanság miatt nem költöttek, nem azért, mert a „csúnya kormány” elvette volna a pénzüket.

 

Megállapodás a fővadkannal

• Ha már a vaddisznókat említette: a hegyen élők jelentős részének komoly problémát jelent, hogy túlzottan elszaporodtak a vaddisznók, az elmúlt hónapokban ön is többször szóvá tette a tarthatatlan helyzetet. 2018 után – azt követően, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése miatt megszűnt az áttelepítés lehetősége – az önkormányzat felhagyott a csapdázással, és hat éven át nem történt semmi az állomány ritkítása érdekében. Nem gondolja, hogy ez is közrejátszik a jelenlegi helyzetben?
• Köszönetképpen, hogy több mint egy évvel a váltás után a Hegyvidék újság megkeresett és megkérdezett, elárulok egy titkot: 2018-ban nem a sertéspestis miatt hagytuk abba a csapdázást, hanem mert megállapodást kötöttünk a HVKSZ, azaz a Hegyvidéki Vaddisznókondák Szövetsége fővadkanjával, hogy békén hagyjuk őket. Cserébe azt kértük, hogy kerüljék a kerületi lakókat. A megállapodás kitűnően működött. A viccet félretéve: több javaslatot is tettem a helyzet javítására, például hogy az önkormányzat kerítse be azokat a parkokat, játszótereket, amiket mi még nem kerítettünk be, hogy megvédje ezeket a helyeket a vaddisznóktól; nyújtson támogatást, hogy az emberek vadkerítéssel vehessék körbe a házukat; kerítse be a saját elhagyatott telkeit, hogy azok ne legyenek vaddisznótanyák. Találja ki, mi történt! A kutyapárti többség mindig leszavazott. Nem érdekli őket a probléma. A fizetésük megvan, mi más kellene nekik? Kovács polgármesteri vezetésre való alkalmatlanságát ez a helyzet is mutatja. Viccesnek szánt plakátok elhelyezésén, mémeken, tűzfalfirkákon és egy Budapesten elütött, sérült borzot nejlonzsákba gyömöszölő „szakember” megbízásán kívül másra nem tellett.
• A vaddisznóhelyzet mellett a közlekedési és parkolási problémák is különösen foglalkoztatják a hegyvidékieket. A parkolóhelyek hiányát a jelenlegi vezetés elsősorban a várakozási övezet jelentős bővítésével orvosolná, ön viszont az eddigi nyilatkozatai szerint inkább a kizárólagos lakossági parkolóhelyek számát növelné. Miért?
• Másfél évig akadályozta Karácsony Gergely a helyben lakók kizárólagos parkolóhelyeinek kialakítását. Az agglomerációból és más kerületekből érkezők miatt a helyben lakók nem tudtak megállni az otthonuk közelében. A rezidens parkolással ezt a problémát oldottuk meg több helyen, a mi javaslatunk ennek a kiterjesztése. A parkolási övezet bővítésével viszont azoknak is tízezreket kell majd fizetniük, akik eddig ingyen parkolhattak az otthonuk közelében. Azt gondolom, hogy Kovács javaslatának értelme a lakossági sarc fokozása.

 

Folytatni kellene a korábbi fejlesztéseket

• Több olyan jól működő programja van az önkormányzatnak, ami még a korábbi ciklusok alatt indult el. Ezek közül melyekre a legbüszkébb egykori alpolgármesterként?
• Sok mindenre büszke vagyok. Számos nagy értékű védett ingatlan újult meg a kerületben: ezek közé tartozik a MOMkult – bizony, már kevesen emlékeznek arra, hogy az sem mindig ilyen volt –, a Lóvasút, a hajdani Fácán vendéglő, ahol a Zugligeti Általános Iskola felső tagozata kapott helyet, vagy a Szent János Kórház sarkánál lévő egykori vámház, kerületünk egyik legrégebbi épülete, ahol orvosi rendelőket alakítottunk ki. Ezt érdemes lenne folytatni! Sajnos az Istenszeme fogadó esetében Kovácsnál azt sem sikerült elérnem, hogy a rendbetételéhez szükséges tényleges tervezési folyamat megkezdődjön. Pedig mi szereztük meg az ingatlant a kerületnek, mert Karácsony Gergely el akarta adni fillérekért… 2016-ban indult a rendelőfelújítási programunk, az összes gyermekorvosi, háziorvosi rendelőt megújítottuk. A Kútvölgyi Szakrendelő is a mi kezdeményezésünkre újult meg. Magyarországon mi vezettük be elsőként a Zöld Receptet, amivel az orvos nem, vagy nem csak gyógyszert, hanem különböző mozgásformákat is felír megelőzés vagy kezelés céljából. Felújítottuk az óvodákat és a bölcsődéket, az összes önkormányzati üzemeltetésű játszóteret, ami ma még természetes. De ha folytatódik a tehetetlenkedés, a hozzá nem értés, akkor ezek le fognak pusztulni. Az Otthon megöregedni programunknak köszönhetően sok hegyvidéki idős ember otthona válhatott biztonságosabbá. A Fecskeház, azaz a közszolgálati apartmanház létrehozására is büszke vagyok, amelynek során ötvennyolc lakást újítottunk fel a negyven év alatti óvónőknek, bölcsődei dolgozóknak, gondozónőknek, hivatali alkalmazottaknak. A bővítésére készültünk, érdemes lenne folytatni. Létrehoztuk a Hegyvidéki Kulturális Szalont a népszerű programjaival, valamint a városháza épületében az Ízlelő éttermet, ahol sérült honfitársaink dolgozhatnak. A Normafa rehabilitációja is az egyik fontos programunk volt. Örömmel látom, hogy a – Kovács által a kampányban a Vaterára szánt – hóágyúk továbbra is működnek, havat biztosítva a szánkózóknak és sífutásra vágyóknak. És büszke vagyok arra is, hogy 2024-ig biztonságban működött a kerület. Nemcsak a térfigyelőkamera-hálózatra gondolok, amit mi telepítettünk, hanem arra is, hogy a költségvetésünk a szolidaritási hozzájárulás fizetése mellett is stabil volt. Voltak fejlesztések és karbantartások, voltak támogatások, a közbeszerzéseink törvényesek voltak, bármit is állított azokról korábban Kovács. A biztonságot, a fejlődést, a takarékos és fegyelmezett gazdálkodást hozzáértéssel és sok munkával mindenképpen folytatni kellene!

nn.