Technológia és illúzió a képzőművészetben
A gépkorszak, a robotok, az űrművészet, majd a számítástechnika-alapú munka iránti érdeklődés jellemezték az 1950-es és 1970-es évek közti időszakot. A globális folyamatban, amelynek fontos központja New York mellett Párizs volt, magyar alkotók is vizsgálták a tudomány és a művészet kölcsönhatását. Victor Vasarely az optikai gondolkodást, a neurológia világát, Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós) a fényfizika és a neurológia képzőművészeti hatását elemezte, valamint a robotművészet útját járta ki, míg Vera Molnar a számítógépes és a matematikai művészet úttörője volt. Életművükről tartott vetített képes előadást dr. Mészáros Flóra művészettörténész, a budapesti Metropolitan Egyetem docense a Hegyvidék Galériában.
Az 1945 utáni magyar művészet áll a Hegyvidék Galéria új előadás-sorozatának középpontjában. Dr. Mészáros Flóra művészettörténész a párizsi avantgárddal foglalkozik, ebből doktorált az ELTE-n és a párizsi Sorbonne-on, témavezetője Arnauld Pierre volt, a jelenlegi legjelentősebb Vasarely- és Schöffer-kutató. Első előadásában – a technológia és illúzió világát vizsgálva – a második világháború utáni franciaországi magyar művészet kulcsszereplőit mutatta be.
A kibernetikus művészet úttörője, Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós) mindennapi felhasználásra is tervezett alkotásokat. Kibernetikus tornyai mellett említésre méltó műve a Táncoló robot, amelynek sajátossága a színekre, hangokra reagáló, forgó-mozgó szerkezet. Az optikai és mozgó játék táncművészek improvizatív koreográfiájával bővült. Később színes fényekkel világította meg műalkotásait, a vízió így falon grafikussá vált.
Az 1960-as évek végén neurológiai kutatások alapján hozta létre a 4-5 órányi relaxációs anyagot vetítő Álomgépeket. A színestelevízió-méretű tárgyakból a Philips összesen 900 darabot készített, és dolgozóinak munkahelyi kiégés megelőzésére adta ajándékba.
Schöffer óriási projektorokba is átültette fénycentrikus elképzeléseit, például több stimuláló, vagy nyugtató fényfalat helyeztek el a Philips londoni irodaépületében. Prizma című művét az első űrkorszak kiállítására is kölcsönkérték, amelynek ihletésére készült el a Contact című szám Brigitte Bardot előadásában (megtekinthető a YouTube-on).
Legjellemzőbb munkáin egyszerű geometrikus formák méreteit, formáit torzítja el Victor Vasarely. Vega című sorozata jól szemlélteti, hogy az optikai illúzió által úgy tűnik, beszippant, máskor közelebb kerül hozzánk térben a látvány. E sorozat elkezdésével párhuzamosan az 1950-es években mutatták ki a neurológiában, hogy nemcsak a síkszerű formák nagyítását és torzítását értelmezi agyunk térbeliként, hanem a fekete és a fehér szín együttesére is így reagál, de a szürke is kiemeli a kontrasztot. Ezt a fajta optikai művészetet Vasarely indította útjára, és Angliában, az USA-ban, Dél-Amerikában, valamint Japánban is tért hódított az irányzat.
Az 1965-ös, New York-i Responsive Eye kiállítás egyik kulcsfigurája Vasarely volt, aki mindenki számára elérhető művészetet akart teremteni. Ennek egyik momentuma az együttműködése David Bowie-val: az énekes Space Oddity című lemezének borítóján Vasarely azzal kísérletezett, hogy a térbeliség megteremtéséhez a színek hányféle árnyalatával tud úgy eljátszani, ahogy előtte a formákkal. Egyik legnagyobb megbízása a párizsi Montparnasse pályaudvar aluljárójának dekorációja volt. Érdekesség, hogy a Renault autó logóját is Vasarely tervezte 1972-ben.
Vera Molnart korai művein a programozás elve foglalkoztatta. Ahogy a férjével, Molnár Ferenccel közösen kidolgozott elméletükben fogalmazott, a számítógép működéséhez hasonlóan képzeletbeli gépen dolgozott, különböző formák eltérő variációira volt kíváncsi már az 1950-es években. Fő elve a kreatív ötlet és a koncepció, a többi egységet bízta előbb a képzeletbeli, majd a valós számítógépre. Sorozatokban gondolkodott, a művek egymáshoz való viszonya is érdekelte. A Szent Viktória-hegyet ábrázoló képei egyszerre idézik a Gauss-görbe változatait és Cézanne ugyancsak a hegyről készült festményeit.
Az előadás zárásaként elhangzott, hogy a kalocsai Schöffer-gyűjtemény bezárt, jelenleg a balatonfüredi Modern Műtárban látható számos Vera Molnar- és egy korai Schöffer-mű. Utóbbi művész előtt a budapesti Light Art Múzeum is tiszteleg. Victor Vasarely születésének az idén lesz a 120 éves évfordulója. Alkotásaiból – a szocialista nyugati nyitás példájaként – már 1969-ben rendeztek tárlatot itthon, később pedig Budapesten és Pécsen Vasarely Múzeumot alapítottak.
Sz. D.