Szociális támogatások: többeknek és nagyobb összegben járnak
Az elmúlt években jelentősen drágultak az áruk és a szolgáltatások, ugyanakkor az inflációt követve a jövedelmek is nőttek. Annak érdekében, hogy a rászorulók ne essenek ki az önkormányzat által biztosított szociális támogatások köréből, továbbá az ellátások szélesebb körben váljanak elérhetővé, a képviselő-testület átfogó módosítást hajtott végre szociális rendeletében. Számos esetben emelkednek a támogatások összegei és a jogosultsági jövedelemhatárok, emellett megszűnik több olyan szabály, ami eddig feleslegesen korlátozta az érintetteket a támogatásokhoz való hozzáférésben. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat ismertetjük.
● Az esetenkénti támogatást a családok eddig – az egy főre jutó jövedelmük alapján – a jogosultsági összeghatár (jelenleg 161 600 forint) 70%-áig egy évben négyszer, a jogosultsági összeghatár 100%-áig pedig kétszer igényelhették. A fokozottan rászoruló – egyszülős, nagycsaládos, beteg gyermeket nevelő stb. – családok pedig a jogosultsági összeghatár 81%-áig négyszer, 114%-áig kétszer vehették igénybe ezt a segítséget. A szociális rendelet módosításával ezentúl mindkét jogosulti körben a korábbi, különös méltánylást érdemlő esetekre vonatkozó magasabb jövedelemhatárt (a jogosultsági összeghatár 100%-át, illetve 114%-át) lehet alkalmazni, és egységesen minden jogosult élhet az évenként négyszeri igénylés lehetőségével.
Az egy-egy alkalomra megállapított támogatás összege nem lehet magasabb a jogosultsági összeghatár 35%-ánál. Újdonság ugyanakkor, hogy a decemberi támogatás esetében túlléphető ez az összeghatár, hogy a rászoruló gyermekes családok is méltó módon ünnepelhessék a karácsonyt.
● A krízistámogatás a rendkívüli esemény miatt veszélyeztetett családok részére nyújtott, az esetenkénti támogatásnál magasabb összegű támogatás, amit jövedelemtől függően naptári évenként egyszer vagy kétszer lehet megállapítani. Jövedelemhatára a jogosultsági összeghatár 114%-a, fokozottan rászoruló családok esetében a 131%-a volt idáig. Mivel egy krízisesemény a jogosultsági összeghatárnál valamivel magasabb jövedelemmel rendelkező családokra is jelentős anyagi terhet ró, ezért a legmagasabb jövedelemhatár 211 700 forintról 226 200 forintra (a jogosultsági összeghatár 131%-áról 140%-ára) emelkedik. Ezáltal az önkormányzati segítségnyújtás szélesebb körben válik elérhetővé.
● A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az esetenkénti támogatáshoz hasonló, egyszerű feltételrendszerű pénzbeli ellátás. Jövedelemhatára azonban alacsonyabb volt az esetenkénti támogatásénál, ezért korlátozottabban lehetett hozzáférni. A gyermeket gondozó családban ezért a jogosultsági összeghatár 70%-ról 100%-ra (113 100 forintról 161 600 forintra), fokozottan rászoruló kérelmező esetében pedig 81%-ról 114%-ra (130 900 forintról 184 200 forintra) emelkedik.
Gyermekenként eddig legfeljebb a jogosultsági összeghatár 35%-át, 56 600 forintot lehetett megállapítani támogatási összegként. Emiatt a kisebb létszámú gyermekes családoknál egy hirtelen bekövetkező rendkívüli esemény (állás elvesztése, lakhatással kapcsolatos nagy összegű kiadás) esetén a támogatás csak korlátozottan tudott segítséget nyújtani. Ezért az egy alkalommal gyermekenként megállapítható összeg felső határa a jogosultsági összeghatár 60%-ára (97 000 forintra) módosult.
● A lakásfenntartási támogatás jövedelemhatára a jogosultsági összeghatár 81%-áról 100%-ára (130 900 forintról 161 600 forintra) emelkedik, a támogatás fix összegeit pedig sávosan határozta meg a rendelet, ami jövedelmi kategóriáktól függően 4000, 6000, 8000 és 10 000 forintot jelent.
● A téli rezsitámogatás esetében a legalacsonyabb jövedelemhatár a jogosultsági összeghatár 81%-áról 100%-ára (130 900 forintról 161 600 forintra) emelkedik, hogy szélesebb körben több család kaphasson segítséget.
● Az adósságkezelési támogatás régóta segíti a XII. kerületi lakosokat az átmeneti fizetésképtelenség miatt felhalmozódó közüzemi tartozásuk rendezésében. Annak érdekében, hogy ez a segítség több család számára legyen elérhető, az alsó jövedelemhatár 130 900 helyett 161 600 forintban, a felső jövedelemhatár pedig 161 600 helyett 193 900 forintban (a jogosultsági összeghatár 100%-ában, illetve 120%-ában) lesz megállapítva.
Mivel a vagyoni helyzet, vagy a lakásméret nincs közvetlen összefüggésben a hátralék felhalmozódásának okával, ezért az ezekre vonatkozó szabályok kikerültek a támogatási feltételek közül. A hátralék további halmozódásának megakadályozása érdekében pedig ezután már nemcsak négyhavi, hanem háromhavi elmaradás esetén is megkezdhető az adósságkezelés.
A szolgáltatás kikapcsolásával kapcsolatban induló eljárás során megállapítható támogatás a felhalmozódó adósság legfeljebb 90%-a lehet. Ennek további szűkítő feltétele volt, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladhatta meg a jogosultsági összeghatár 50%-át, fokozott rászoruló család esetében a 75%-át. E szigorú határok miatt a krízishelyzetbe kerülő hátralékos családok legtöbbször csak az adósságnak legfeljebb a 75%-át elérő támogatást kaphatták meg, ami mellett a fennmaradó önrészt továbbra sem tudták kifizetni, ezért a szolgáltatás kikapcsolásával kapcsolatban kezdeményezett adósságkezelési eljárás esetében megszűnt a két említett szűkítő jövedelmi feltétel.
● A hegyvidéki idősek rendszeres támogatását eddig nagyon kevesen tudták igénybe venni, mivel azt csak a 70 év feletti, legfeljebb 70 000 forintos havi jövedelemmel rendelkező lakosok igényelhették – emiatt a jövedelemhatár mostantól 113 100 forint (a jogosultsági összeghatár 70%-a) lesz. Ezzel együtt megháromszorozódik, azaz 5000-ről 15 000 forintra emelkedik a támogatási összeg.
● Az időskorúak eseti támogatását évenként egy alkalommal, márciusban utalja az önkormányzat. Ennek összege 12 000 forintról 14 000 forintra nő.
● A gyógyászati támogatás jogosultsági jövedelemhatárai életkori sávonként vannak meghatározva. A 70 év alatti életkori sáv eltörlésével az alsó jövedelemhatár életkori határa a 80. életév lett, a 80 év alattiak jövedelemhatára pedig a jogosultsági összeghatár 106%-áról annak 110%-ára (171 300-ról 177 800 forintra) emelkedett. További változás, hogy mostantól nemcsak a 100 év felettiek, hanem mindazok, akik betöltötték a 88. életévüket, jövedelemvizsgálat nélkül igényelhetik ezt a támogatást.
Hatályon kívül helyezte a képviselő-testület a havi elvárt gyógyszerköltségre vonatkozó bonyolult számítási szabályokat. Eddig ugyanis ha a kiszámolt gyógyszerköltség akár kis különbséggel is elmaradt az elvárt mértéktől, nem lehetett megállapítani a gyógyszertámogatást.
Már nemcsak szemüveg, hallókészülék és ortopéd cipő beszerzéséhez, valamint fogpótláshoz igényelhető eseti gyógyászati támogatás, mivel a támogatható segédeszközök köre a járást segítő, vázrendszert tartó és támasztó eszközökkel bővült. A gyógyászati segédeszközök éves támogatási kerete 40 000-ről 60 000 forintra emelkedett személyenként.
● A temetési támogatást a hatályos jövedelemhatárok (a rászorultság fokától függően 161 600, illetve 184 200 forint) miatt sok család nem tudta igénybe venni, és a gyászidőszakban nem jelentett érdemi segítséget az eddigi 56 600 forintos támogatási összeg. Ezért a támogatás jövedelemhatárait 10 százalékkal (177 800, illetve 200 400 forintra), a támogatási összeget pedig 30 százalékkal (56 600-ról 105 000 forintra) emelte az önkormányzat.
● Az ebek veszettség elleni védőoltásához nyújtott támogatás összege 7500 forintról 10 000 forintra emelkedett.
● A tüdőgyulladás elleni védőoltás támogatásaként nyújtható maximális összeg 5000 forintról 15 000 forintra változott.
● Az egészségügyi mérőeszközök költségeihez nyújtott támogatás, meghatározott betegségtípusok esetében, a terápia meghatározását segítő mérőműszerek vásárlásához igényelhető. A támogatás összege a mérőeszköz ára, de eddig nem lehetett magasabb a kérelmező jövedelmével fordítottan arányosan meghatározott (10 000 forinttól 50 000 forintig terjedő) összegnél. Mostantól a támogatási összeg felső határát egységesen 70 000 forintban határozza meg a rendelet, továbbá bővült a javaslattételre jogosult szakorvosi kör.
nn.