Denevérvadászokat keres a Hegyvidéki Zöld Iroda!
Természetesen nem puskával sötétben történő lövöldözésre buzdítja a hegyvidékieket a XII. kerületi önkormányzat zöld irodája, hanem speciális hangdetektorral történő adatgyűjtésre. A békés "denevérvadászat" tudományos célokat szolgál.
Amennyire ritkán kerülnek a szemünk elé denevérek, annyira komoly szolgálatot tesznek nekünk, embereknek. Egyetlen példány egy éjszaka alatt akár több száz rovart is elkap, köztük szúnyogokat és mezőgazdasági kártevőket. A Magyarországon élő 29 denevérfaj mindegyike védett, jelenlétük az egyik leghatékonyabb természetes „rovarszabályozó” rendszer a környezetünkben. Minderről a denevérek és a madarak viselkedésével, különösen az akusztikus kommunikációjukkal foglalkozó Zsebők Sándor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa beszélt egy előadásában.
Adatgyűjtés hangok alapján
A denevérek kutatása kihívásokkal teli vállalkozás, hiszen ezek az állatok éjszaka aktívak, gyorsan repülnek, ráadásul kifejezetten jól manővereznek, emiatt sok befogási, megfigyelési módszer egyáltalán nem alkalmazható esetükben. Csapdázásuk hatalmas függönyhálókkal lehetséges, amelyek elég vékony anyagból készülnek ahhoz, hogy észrevétlenek maradjanak a figyelmetlen példányok lokátorán. A hálóba gabalyodó bőregeret viszont gyorsan el kell csípni, különben egyszerűen kirágja magát a kelepcéből, és elrepül.
A párhuzamos huzalok sorozatából álló húrcsapdákat a barlangok, egyéb szálláshelyek közelében lehet sikerrel használni. A húrok kényszerleszállásra késztetik a denevéreket, amelyek egy kényelmes textilerszényben ringatózva várják be az egészségügyi ellenőrzést, az adatfelvételt és az egyedi azonosításukat lehetővé tevő gyűrűzést.
Új és reményteli módszernek számít az akusztikai adatgyűjtés, ami az állatok zavarása nélkül segít egy-egy élőhely denevérállományának felmérésében. Egy 2019-ben végzett budapesti közösségi felmérés keretében 34 résztvevő, összesen 340 kilométert gyalogolva, 166 óra felvételt készített.
A hanganyagok kiértékelése után tízezer denevér-előfordulást regisztráltak a tudósok, az állatok legalább nyolc különböző fajhoz tartoztak. A fehérszélű törpedenevér volt a leggyakoribb, amely harminc éve még ritkának minősült hazánkban. A sikeren felbuzdulva a Hegyvidéki Zöld Iroda újabb adatgyűjtési programot tervez a következő hónapokban.
Sok felvétel egy időben: nyerő!
A feladat egyszerű: egy speciálisan a denevérek által használt, hangmagasságra is érzékeny, automatikus hanggyűjtő eszközzel kell rögzíteni a hangokat, majd kiértékelni az anyagot. Egy kutató akár tucatnyi ilyen készülékkel is dolgozhat egyszerre, amennyiben különböző helyekre teszi ki ezeket, de még több és értékesebb adat várható, ha egy területet bejárva készül sok felvétel egy időben.
Ebben tudnak segíteni azok a civilek, akik vállalják, hogy előre meghatározott sétautakat járnak be a detektorokkal az alkonyat utáni órában. A készülékeket az iroda munkatársaitól kapják meg a vállalkozó kedvűek, akiket egy kis oktatás is segít majd. Utána mindenkinek egy hete lesz teljesíteni a megadott útvonalakat.
A kis detektorok által felvett anyagok kiértékelése után természetesen lapunk is beszámol a Hegyvidék denevérfaunájával kapcsolatos új ismeretekről. A felméréshez a Hegyvidéki Zöld Iroda által a közeljövőben meghirdetett „denevéres” sétákra történő jelentkezéssel lehet majd csatlakozni.
-b-